Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. április / 4. szám
K,,y:i111 ______ nnaa D e nehéz az iskolatáska Beiratkozások a nevelési, oktatási intézményekbe Az óvodai Az általános iskolai felvételről beíratásról Kergetőző ovisok, izguló szülők sokasága várakozik minden év márciusában a Nevelési Tanácsadó folyosóján. Ekkor van az iskolaérettségi vizsgálatok szezonja. Mivel számos kérdés vetődhet fel a szülőkben, ezek tisztázására Bátorné Páhoki Zita igazgató asszony útmutatását kértük.- Miért fontos, mi a szerepe az iskolaérettségi vizsgálatnak?- Az iskolaérettség a gyermeknek az a képessége, amely- lyel alkalmazkodni tud a számára alapvetően új helyzethez: áz iskolai követelmények rendszeréhez. A későbbi iskolai beválás szempontjából a jókor megkezdett tanulás döntő fontosságú, hiszen az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyermek fő tevékenységi formája, amelynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, egész személyiségfejlődését, életpályáját.- Kiknek ajánlott a vizsgálat?- A törvény biztosítja, meglehetősen tág határok között, hogy a gyermek saját fejlődési folyamatán belül a megfelelő pillanatban kerüljön iskolába. A vizsgálat abban az esetben szükséges, ha a beiskolázás kérdésében az óvoda és a szülő nem jut egységes álláspontra, vagy a gyermek 7 éves és további óvodai ‘nevelését látják szükségesnek, illetve ha a gyermek képességei alapján az általános iskola követelményeinek nem tud megfelelni. A Nevelési Tanácsadó . vizsgálata szükséges akkor is, ha a szülő a tanköteles kor kezdete előtt kívánja gyermekét beiskolázni.- Hogy zajlik, hogyan épül fel a vizsgálat?- Két nagyobb egység különül el: a csoportos és az egyéni vizsgálat, ezek között rövid szünetet tartunk, amikor a gyermekek tízóraizhatnak, pihenhetnek. Fontos szempont az iskolaérettség megítélésében a gyermek iskolás szerepre való motiváltsága. Megnézzük, hogy a gyermek mennyire tudja csoportos helyzetben követni a pedagógus utasításait, képes-e figyelni, önállóan dolgozni. A gyermek szociális érettségét, társakhoz való viszonyulását és feladathelyzetben megnyilvánuló figyelmét vizsgáljuk. Az egyéni vizsgálaton győződünk meg általános tájékozottságáról, értelmi képességeiről, az egyes részterületek fejlettségi szintjéről. Részterületnek számít a számolási képesség, gondolkodási funkciók, megfigyelőképesség és emlékezet. A beszédkészséget az egész vizsgálat folyamatában megfigyelhetjük. Amennyiben a gyermek logopédiai ellátásban részesül, úgy a logopédus szakvéleményt ad a gyermek beszédfejlettségi állapotáról.- Milyen javaslati kategóriák vannak, ezek mit jelentenek?- Amennyiben a gyermek minden szempontból megfelel az iskolai követelményeknek, úgy javasoljuk az általános iskolai tanulmányok megkezdését. A beiskolázásnál sajnos nincs sok alternatív lehetőség a kerületben. Az értelmi képesség egyes részterületén nagyfokú nehézséget mutató gyermekek kerülnek fejlesztő első osztályba, ahol kislétszámú osztályközösségben, a gyermek adott fejlettségi szintjéhez igazodóan sajátíthatják el az ismeretanyagot. Kevésbé súlyos eseteknél a differenciált fejlesztéssel kiegészülő első osztályt javasoljuk. Minden általános iskolában dolgozik fejlesztőpedagógus, aki heti egy-két alkalommal kiscsoportos fejlesztőfoglalkozást biztosít az arra rászoruló gyermekek számára. Amikor a gyermek életkorához képest jelentős elmaradást mutat az értelmi képesség tekintetében, a probléma jellegének megfelelő szakértői bizottság további vizsgálatát kérjük.- Tapasztalható-e valamilyen tendencia az előző évek vizsgálati eredményeihez képest?- Egyre több pszichés eredetű kommunikációs problémával küzdő gyermeket vizsgálunk, melynek oka főként a családon belüli érzelmi viszonyokban keresendő. Sok a hiperaktivitás és figyelemzavar tüneteit mutató gyermek, amelynek organikus, illetve pszichés eredete egyaránt lehet. (A XVII. kér. Pedagógiai Szolgáltató Központ címe: Pesti út 82., tel: 256-8277.) Háber K. Óvodai nevelésre - hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - valamennyi gyermek jogosult. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik a férőhelyek függvényében. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, melynek teljesítéséért a szülő a felelős. Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes önkormányzati vagy nem önkormányzati óvodában lehet. A jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó igényt is be kell jelenteni. A jelentkezés időpontja várhatóan 2004. május 3-7. között lesz. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyák gyermekeit az óvodák előjegyzésbe' veszik, ha a gyermek az adott nevelési év folyamán betölti harmadik életévét. Az előjegyzés nem jelent felvételt. Ha az anya év közben munkába áll, kérésére a kerületi önkormányzat - lehetőség szerint - koordinálja a gyermek felvételét abba az óvodába, amelyben üres férőhely van. Ha nemzetiséghez tartozó szülő nem nemzetiségi óvodába kéri gyermeke felvételét, tájékoztatni kell arról, hogy működik nemzetiségi nyelven, illetőleg e nyelven is nevelő óvoda, óvodai csoport. Fel kell venni az óvodába: az óvodai nevelésre kötelezett gyermeket, az állami neveltet, továbbá azt a gyermeket, aki külön jogszabályokban megállapított tanköteles életkort a következő tanévben eléri. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek működési, körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az első óvodai foglalkozási nap: 2004. szeptember 1. Tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket iskolába kell beíratni. A 2004/2005. tanévben tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte és 2004. május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét tárgyév december 31. napjáig tölti be. A szülő (gondviselő) a meghirdetett időpontban tanköteles gyermekét köteles beíratni a gyermek lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A gyermeket elsősorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek vonzáskörzetében lakik. A választott iskolába való felvételről az igazgató dönt. A beíratáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérést tanúsító igazolást. Ha a gyermeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő neve- léshez-oktatáshoz szükséges személyi-tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni, beiratkozáskor a szakértői javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozatot is be kell mutatni. A beiratkozás időpontja: 2004. április 22. (csütörtök) 8- 19 óra és 23. (péntek) 8-18 óra között. Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatban jogszabályban meghatározott kötelességet nem teljesíti, a jegyző a kötelesség teljesítését elrendeli. A nemzetiséghez tartozó gyermeket - ha a felvételi követelményeknek megfelel - az iskola körzetétől függetlenül fel kell venni a nemzetiségi nyelven tanító vagy a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító, illetőleg a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító iskolába. (Sz.) i l ' t
