Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. április / 4. szám

TÁJÉKOZTATÓ 1.5 Nyilatkozatok a költségvetésről Bús Bence, a Pénzügyi Bizottság elnöke (Fidesz):- A Pénzügyi Bizottság feladata őrködni az önkormányzat gazdálko­dásának egyensúlya felett, és ez az egyensúly bizony veszélyben fo­rog, hiszen a nemrég elfogadott költségvetési rendelet több mint 1 Md Ft összegű hiánnyal számol. Mi az, amit az érdeklődő polgárnak érdemes tudni a kerület működését illetően az idei évre meghatá­rozó költségvetésről? A főösszeg meghaladja a 12,5 Md Ft-ot. Noha az összeg több mint a tavalyi, ez a költségvetési rendelet mégis a korábbi évekre emlékeztet. A sarokszámok, a különböző sorokon szereplő összegek egymáshoz viszonyított aránya ugyanis nem vál­tozott lényegesen. Ezt a módszert a szaknyelv bázis alapú tervezés­ként ismeri. Előnye, hogy kényelmesen és viszonylag nagy bizton­sággal lehet az egyes tételek, mint pl. egy általános iskola bevétele­it és várható kiadásait megjósolni, hiszen az várhatóan „ki fog jön­ni” a már évek óta változatlan elvek alapján kiszámolt és az inflációval és egyéb szükséges kisebb-nagyobb ki­igazításokkal módosított összegből. Nem lehet azonban minden tételnél hasonlóan gondolkodni. Nagy hátránya ennek a szemléletnek, hogy többé-kevésbé gépiesen ke­zeli a különböző intézmények gazdálkodását, a különbö­ző célokhoz rendelt pénzeket, és nem szünteti meg a fennálló aránytalanságokat. Ha meggondoljuk, milyen hatalmas összeg elköltéséről van szó, világossá válik előttünk, hogy a költségvetés tervezését komoly, több hónapos elemző munkának kellene megelőznie, mely során átvilágításra kerülne a polgármesteri hivatal és a több tucat kerületi intézmény gazdálkodása, valós szük­ségletei és az azokhoz rendelt anyagi eszközök. így csök­kenthető lenne az a sokak által tagadott, de véleményem szerint fennálló kettősség, mely költségvetésünket jel­lemzi: bizonyos helyeken pazarlóan bőkezű, máshol pe­dig a fukarságig szűkös. Biztos vagyok benne, hogy a megtakarításokból jóval több jutna az olyan feladatokra, mint út és járdaépítés, karbantartás, P+R parkolók kialakítása. Ez az ellent­mondás sajnos már évek óta jellemzi a szocialista-sza­baddemokrata irányítású városháza gazdálkodását. Ter­mészetesen szíve-joga a kerületi önkormányzatot vezető dr. Hoffmann Attilának és csapatának dönteni arról, mi­lyen célokra jut elegendő pénz, mire kevesebb és mi az, ami elmarad. A költségvetés bevételei és kiadásai alapve­tően két nagy csoportra oszthatók: működési és felhalmo­zási tételekre. A működési tételek többek között oktatási, egészség- ügyi, kulturális, szociális és sport feladatok ellátását, a ki­terjedt intézményhálózat fenntartását és az ezekben dol­gozó közalkalmazottak és köztisztviselők személyi juttatá­sait és azok közterheit tartalmazzák. A felhalmozási tételek pedig a különböző fejlesztéseket, beruházásokat, többek között a közműépítéseket, iskola- bővítést szolgálják. A működési és a felhalmozási célú ki­adások aránya nagyjából három az egyhez. A működési bevételek, ha szűkösen is, de fedezik az ilyen típusú ki­adásokat. Itt el kell mondani, hogy az ígéretekkel ellentét­ben, a normatív állami támogatások csökkentek, a szemé­lyi jövedelemadó, az iparűzési adó és az idegenforgalmi adó bevételei viszont jelentősen nőttek. Ezzel szemben a kiadások is emelkedtek: az infláció 160 milliós többletkiadást jelent, az áfa kulcsok növekedése pedig 35 millió forintot von el más feladatoktól. A felhalmozások területén a helyzet jóval nehezebb ennél is, itt ugyanis a 2,036 Md Ft-os bevétellel szemben a tervezett kiadások oldalán annál jóval magasabb összeg szerepel: 2,89 Md Ft. A két összeg különbsége a felhalmozási hiány, mely 861 M Ft. Ezt a hi­ányt tovább növeli a különböző tartalékok 248,4 M Ft-os összege. Mivel a korábbi évek során önkormányzatunk forgalomképes in­gatlanvagyonának túlnyomó részét már értékesítette, így az ingat­laneladásokból származó bevételek nem állnak rendelkezésére a rések betömésére, mint az eddig megtörtént. Ha a kerület vezetése a betervezett fejlesztéseket csakugyan maradéktalanul végre kí­vánja hajtani, csupán egyetlen lehetősége marad: az eladósodás, az újabb hitelfelvétel. Ennek természetesen az összes következményét viselni kell. Még szomorúbb a kép, ha tudjuk, hogy ezeknek a fej­lesztésre szánt összegeknek a döntő része a csatorna és az útépítést szolgálná. Úgy gondolom, ezek a beruházások a XXI. század elején már nem számítanak ajándéknak (az érintetteknek ráadásul súlyos hozzájárulást kell fizetniük), inkább a legelemibb igényeket elégí­tik ki, már sok-sok évvel korábban meg kellett volna valósulniuk. A felhalmozási kiadásoknak bőven lenne helye máshol is. Semmi okunk az örömujjongásra, inkább új irányba kellene végre a kerü­letvezetés figyelmét fordítani. Tovább már nem halogatható a kerü­leti közintézmények és az önkormányzati műszaki feladatokat vég­ző cégek a Lakás-17 Kft. és az Ép-17 Kft. gazdálkodásának átvilágí­tása. Ez utóbbira talán már megvan a szándék, hiszen a testület el­fogadta a Fidesz képviselőcsoportjának ez irányú javaslatát. Ha ezt a lépést valóban megteszik, a felszabaduló források az eddiginél jó­val látványosabb fejlődés motorjává válhatnának. Papp Péterné, a Költségvetési Bizottság elnöke (MSZP):- A költségvetésben megjelenő 1 milliárdos bevétel növek­mény alapját részben a forrásmegosztás, részben pedig az útépítésre jóváhagyott támogatás képezte. Az intézmények bevételei majdnem teljes fedezetet nyújtanak a működte­tés kiadásaira. Ezek közül külön kiemelném a köztisztvise­lők és közalkalmazottak 6%-os béremelését. 2004-re a sze­mélyi juttatások 570 M Ft-tal emelkedtek. A működtetési kiadásokban megjelenik a költségvetési koncepcióban nevesített prioritások kiemelt kezelése. így nőtt az útkarbantartásokra betervezett összeg mintegy 17%-kal, úgyszintén a környezetvédelemre, zöldterületek­re szánt összeg 11%-kal. A pályázatokra tervezett összeg is 16%-kal magasabb. A segélyekre előirányzott 378 M Ft a tavalyi módosított előirányzathoz képest 8 M Ft növeke­dést mutat. A felhalmozási (fejlesztési) kiadások fő gerin­cét a szintén prioritásként meghatározott út és csatorna- építés jelenti. Erre a területre az önkormányzat 2,2 milli­árd Ft-ot tervez. Itt jelenik meg a költségvetési koncepció prioritásának harmadik eleme is, nevezetesen a közmű­vek szempontjából hátrányosnak tekinthető területek fel­zárkóztatásának elkezdésére szánt összeg is, részben ne­vesítve, mint az Emlék utcában a víznyomócső építése. A felhalmozási kiadások között terveztük 100 M Ft érté­ken az EU-s pályázati lehetőségek kihasználását. A Hő­sök terei iskola bővítése ezen évben még csak a bővítés­hez szükséges ingatlanok megvásárlására vonatkozó hi­tel törlesztő részleteként, és bontási költségként mind­össze 13 M Ft értékben jelenik meg. Folytatódik a játszótér és a parkfelújítási program is. Erre a területre 48 M Ft áll majd rendelkezésre. Jelentős a tartalékok növekedése, 2003-hoz képest 82%. Új tétel­ként terveztük az általános fejlesztési céltartalékot 24 M, a választókerületek fejlesztési céltartalékát 102 M Ft ér­tékben. A közrend és közbiztonság területére vonatkozó céltartalék 25 M Ft, mint a költségvetési koncepcióban szereplő prioritás negyedik eleme. A költségvetési hiány jórészt a felhalmozási kiadásoknak köszönhető. Egészében véve elmondható, hogy a költségvetés fedezetet bizto­sít a működtetési kiadásokra és nagyobb arányú fejlesztési kiadáso­kat tesz lehetővé. A költségvetési koncepcióban prioritáskánt meg­határozott területek, úgymint az infrastrukturális fejlesztések, zöldterület-környezetvédelem, közbiztonsági feladatok, a 2005- 2006. évi fejlesztések tervezése, kiemelten kerültek betervezésre. A költségvetés új elemekkel is bővült, mint pl. a válsztókörzeti fejlesztési céltartalék, és megőrizte minden elemét az előző évek tá­mogatási rendszerének, mint pl. pályázatok, különböző szociális tá­mogatások. Papp Péterné Dr. Péczely Terézia Bús Bence

Next

/
Oldalképek
Tartalom