Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2004. április / 4. szám
3 TÁJÉKOZTATÓ JÁRDASZIGET Mit vinne magával az Európai Unióba ? Ifj. Buskó András (a lengyel kisebbségi önkormányzat elnöke) A lengyel kisebbségi önkormányzat a magyar és a lengyel nép ezer éves töretlen egymás mellett éléséből és barátságából eredően a többi európai uniós nemzettel való gyümölcsöző baráti együttélés reményét viszi május 1-jén az Európai Unióba. Sztefopulosz Alekosz (a görög kisebbségi önkormányzat elnöke) A magyarországi nemzetiségek egyetértenek abban, hogy számukra előnyös lesz az Európai Unióhoz történő csatlakozás. A görög nemzetiség - jelenlétének cirka 300 éve alatt - nagymértékben hozzájárult Magyarország gazdasági fejlődéséhez és kulturális életének színesítéséhez. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy csokorba szedjük azokat az elemeket, legyen az bármilyen kulturális, művészeti vagy történelmi örökség, amit Magyarország szempontjából meghatározónak, jellegzetesnek, és fontosnak tartunk. A Magyarországon élő görög nemzeti- ségűeknek előnyük származik a belépésből, s az unióban reményeik szerint tovább élénkül majd az üzleti élet. Vajda János (a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke) Mi az Európai Unióba kultúránkat tudjuk vinni, mert népzenénk, kultúránk, a kosárfonás és teknővájás mellett még nagyon sok fontos dolog van, ami a mostani, modern életben is hasznosítható. Mi, roma vezetők azon leszünk, és azon is vagyunk, hogy a csatlakozással fel tudjuk zárkóztatni a cigányságot is. Kovácsné Rojcsek Anna, (a román kisebbségi önkormányzat elnöke) Jó a kérdés, már sokan, sokszor föltették. Szerintem a döntő az, hogy az Európai Unió alap- szabályzata kimondja, hogy minden nemzetiségnek (népcsoportnak) joga van a saját nyelvét, hagyományát, kultúráját megőrizni és használni. Mivel a román és a magyar nyelv nem „világnyelv”, kissé hátrányosabb a helyzetünk. Nekünk, a román kisebbségnek még egyelőre nehezebb, hiszen Románia nem Magyarországgal együtt lép az unióba. De reméljük, mihamarabb. Fráter Violetta (a bolgár kisebbségi önkormányzat elnöke) Visszük a hagyományainkat, barátságunkat, nyitottságunkat a világra, és a tudásunkat. Remélem, nem fogunk elveszni az Európai Unió nagy tengerében, és egyenrangúak leszünk Európában. Várjuk azt is, hogy rövidesen az anyaországunk, Bulgária is csatlakozzon. Az önkormányzat honlapja: www.rakosmente.hu Felhívás A II. világháború kitörését követően több tízezer lengyel katona és civil menekült el a két oldalról is megtámadott, majd leigázott hazájából, Lengyelországból. Közülük sok ezren Magyarországon keresztül tovább menekültek Franciaországba, ahol a szövetségesek oldalán harcoltak a németek ellen. De voltak sokan, akik hazánkban maradtak, itt találtak oltalmat a háború alatt. Rákoscsabán is működött egy tábor 1940 nyarától, 1943 tavaszáig. Központja az egykori kastély volt (Laffert, vagy Bethlen, vagy Schell kastély néven volt ismert). 1941 nyarán a tábor lakói egy „Tábori naplót” írtak, melyet megjelentettek. A magyar fordításból kiderül, hogy nem mindenki lakott a kastélyban, nagyon sok katonatisztnek rákoscsabai családok adtak otthont. Levéltári kutatásaim során találtam olyan forrásokat is, melyek arra utalnak, hogy legénységi állományú lengyel katonák rákoscsabai gazdáknál laktak, náluk dolgoztak a gazdaságban. A Rákosmenti Hely- történeti Gyűjtemény anyaga és saját kutatásaim alapján szeretném feldolgozni a lengyel menekültek életét, a magyar-lengyel kapcsolat egyéb helyi eseményeit. Ehhez a munkához kérem a kedves Olvasó segítségét, támogatását. Ha bármilyen apró információval, ismerettel, esetleg dokumentummal rendelkezik a fent leírtakkal kapcsolatban, nagyon kérem, keressen fel telefonon vagy levélben. Bízom abban is, hogy sokan vannak olyanok, akik a hatvan évvel ezelőtti történésekről szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak valamilyen történetet. Várom az ő jelentkezéseiket, közléseiket is. Szeretném, ha tanulmányom minél részletesebben és pontosabban mutatná be az akkor történteket. Munkámat támogatja a XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is. Még egyszer kérem segítségüket, tisztelettel várom értesítéseiket 2004. április 20-ig. Cím: dr. Dombóvári Antal, Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, 1172 Budapest, I. utca 23. T.: 257-6999. Dr. Dombóvári Antal EUROPA-NAP 2004. április 25., vasárnap, a Dózsa Művelődési Házban (Pesti út 113., tel.: 256-4626) Az egész napos program látogatása díjtalan! 9.30 órakor ZENÉS ÉBRESZTŐ a Rákosmenti Zenebarátok Egyesületének (Rázene) Fúvószenekarával 10 órakor AZ UNIÓ GYERMEKSZEMMEL a gyermekrajz és novellaíró pályázat eredményhirdetése, kiállítás megnyitó 11 órakor HARMÓNIÁBAN EURÓPÁVAL kerekasztal-beszélgetés 15 órakor FILMVETÍTÉS: Lakótársakat keresünk francia romantikus vígjáték 16.30 órakor EURÓPA NÉPEINEK NÉPVISELETE Közreműködik: Borbély Mihály világzene improvizációkkal A kiállítás április 25-30. között tekinthető meg. 17 órakor BORKÓSTOLÁS EURÓPA BORAIBÓL gasztronómiai bemutató 19 órakor PONTOK EURÓPÁBAN gálaműsor: ír sztepptánc show, spanyol flamenco, a Jászsági Népi Együttes műsora A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják!
