Hírhozó, 2004 (14. évfolyam, 1-11. szám)

2004. március / 3. szám

lill&Éítl EURÓPAI UNIÓ _______________3»

IRÁ

NY AZ EURÓPAI UNIÓ

Elfogadták az EP-választásról szóló törvényt

Az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvényt; júniusban (lehet, hogy 13-án) az Európai Parlament huszonnégy magyar képviselőjére várhatóan pártlisták alapján szavazhatnak a választók. Listát a bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. Mandátumot arról a listáról lehet szerezni, amelyre az összes leadott szavazat több mint öt százaléka jut. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

12 milliárd euró a csatlakozó országnak

Az Európai Bizottság februárban közel 12 milliárd eurós előirányzatot fogadott el 2004- re, a tíz új tagország részére. Brüsszel közölte: több pénz is van még a perselyben, mivel még 11,8 milliárd euró áll rendelkezésre. A most elfogadott 11,77 milliárd eurót olyan programokra fordítják, amelyek költségeinek egy részét még idén, egy másik részét pedig a következő években térítik meg. A tervek szerint 770 millió eurót költenek majd az intézmények bővítésére való felkészítésre.

Maximum 48 órás lehet a munkahét az EU-ban

Megszűnt a maximálisan 48 órás munkahetet előíró uniós rendszabály fakultatív jellege: az európai parlamenti képviselők döntő többséggel az előírás kötelezővé tétele mellett szavaztak. Bár eddig létezett a heti munkaidőt 48 órára korlátozó jogszabály, a törvény nem volt kötelező érvényű, lehetőséget adott a túlórázásra. Ezt főként a brit cégek használták ki, ám a közelmúltban más tagországok is tervezték a kiskapu igénybe vételét: Franciaország, Németország és Hollandia az egészségügyben, Luxemburg a vendéglátóiparban akarta meghosszabbítani a munkahetet.

(Fonás: EV-Hírlevél)

Kérdések és válaszok az unióról

+ Megnő a fizetésem, ha csatlakozunk az EU-hoz? Az

unióhoz való csatlakozással nem nőnek meg automatikusan a fizetések, ez inkább az ország gazdasági fejlettségén múlik. Ha a magyar gazdaság fejlődik, valószínűleg a fizetések is megnőnek. A különböző tagországokban most is különböző a bérszínvonal. Pl.: Portugáliában most is sokkal alacsonyabb az átlagfizetés, mint Németországban vagy Luxemburgban. A bérszínvonal sokkal inkább függ az ország gazdasági fejlettségétől, mint az EU tagságtól. Természetesen, ha a magyar gazdaság fejlődni fog a csatlakozás nyomán, akkor valószínűleg a fizetések is megemelkednek. Jelenleg Magyar- ország fejlettségi mutatói az EU-átlagok felénél járnak. Sok tagállamban ezek a mutatók messze az EU átlag felett állnak. PL: egy átlagos luxemburgi több mint ötször olyan jó módú, mint egy átlagos magyar. Az unióhoz való csatlakozása után Portugália, Görögország és Írország gazdasága jelentősen kibővült, majd ennek nyomán megnőttek a fizetések és velük együtt az életszínvonal.

4- Hogyan kell jelentkezni külföldi munkavállalási engedélyért? Ezentúl a többi EU- tagállamba nem kell majd a magyaroknak munkavállalási engedély, elég lesz csak jelentkezni az állásra.

4- Magas vagy alacsony a munkanélküliség az unió tagállamaiban? 2002. júniusában az EU-ban a munkanélküliek összesített átlagos aránya 7,7% volt. Vannak országok, ahol magas, másokban alacsony a munkanélküliség. Az EU- tagállamok több mint a felében alacsonyabb a munkanélküliek aránya magyarországinál. Általában az a tendencia, hogy a kis országokban alacsony, a nagyokban magas a munkanélküliség. A legrosszabb helyzet jelenleg Spanyolországban (11,5%), Franciaországban (9,28%) és Németországban (8,3%). A legalacsonyabb számokat pedig Luxemburgban (2,3%) a legkisebb tagországban, Ausztriában (4,1%), Írországban (4,4%) és Portugáliában (4,4%) találjuk.

4- Hogyan változnak a megélhetés költségei, ha belépünk az EU-ba? Az EU-ban nagyobb a piaci verseny. A nagyobb verseny a fogyasztó számára nagyobb választékot, jobb kiszolgálást és alacsonyabb árakat jelent. Számos olyan élelmiszer van mint pl.: a zöldség a gyümölcs, melynek árai az importált és a helyben termelt áruké egyaránt csökkeni fognak , a kiszabott illetékek leépítésével.

4- Mit jelent az EU-tagság a nyugdíjra nézve? Az EU- tagság nem érinti a nyugdíjakat. A nyugdíjakról nemzeti szinten rendelkeznek a tagországok, így itt továbbra is a magyar kormány fog dönteni a nyugdíjak, és azok mértéke esetleges változtatásairól.

4- Ha Magyarországon vagyok, amikor felmerül az orvosi ellátás szükségessége, választhatom-e azt, hogy külföldön kezeljenek? Ha a magyar egészségbiztosítási rendszer finanszírozása alapján kívánja külföldön operáltatni vagy kezeltetni magát, akkor ehhez a magyar hatóságoknak előzetes hozzájárulására van szükség. Akinek önkéntes egészségbiztosítása van, annak a biztosító- társaságtól kell hozzájárulást kérnie, amely azt a biztosítás fajtájától függően fogja megadni vagy megtagadni.

4- Ha életem folyamán több mint egy tagországban dolgozom, mindegyik országból kapok majd nyugdíjat? Igen. Azon személyekre nézve, akik több mint egy tagországban dolgoztak életük folyamán, az EU társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezései azt írják elő, hogy nyugdíjba vonulása után senkinek semmilyen tagállamban fizetett társadalombiztosítási hozzájárulásai nem tűnhetnek el. Minden tagállam köteles az illetőnek azzal arányos nyugdíjat fizetni, amennyi társadalom- biztosítással fedezett időt ott eltöltött. Ezentúl a nyugdíjat ott fizetik ki az illetőnek, ahol az idős korában él az unión belül, mindenféle levonás, változtatás vagy visszatartás nélkül.

4- Beindíthat-e céget EU- polgár Magyarországon egyéni vállalkozóként? Igen. És aki így tesz, az az üzleti céljaihoz szükséges ingatlant is bérelhet vagy vásárolhat. így például, ha egy belga polgár csemege üzletet kíván nyitni Magyarországon, ahhoz is joga van és üzlethelyiséget is bérelhet vagy vásárolhat hozzá. De ez önmagában nem jelenti azt, hogy az üzlet működtetéséhez szükséges magyar szabályozást figyelmen kívül hagyva kezdje meg működését.

Szalainé Halász Erzsébet