Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. február / 2. szám

I H TÁJÉKOZTATÓ Módosult a helyi adókról szóló rendelet (58/2002. XII. 27. sz. rendelet szerkesztett változat) 2003. JANUÁR 1-JÉTŐL MEGSZŰNT A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 1. § Budapest Főváros XVII. kerü­let Önkormányzatának Képviselő-tes- tülete illetékességi területén az aláb­bi helyi adókat vezeti be: a) épít­ményadó, b) telekadó. 2. $ (1) A helyi adó alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jo­gi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemé­lyek jogi személyiséggel nem rendel­kező személyi egyesülése. (2) Adó­alany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentes­ségét nemzetközi szerződés vagy vi­szonosság nem biztosítja. A viszonos­ság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül adómentes a társa­dalmi szervezet, az egyház, az alapít­vány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költség- vetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vál­lalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - ered­ménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem kelet­kezett. (4) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. (5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétéről az adóalany? írásban köteles nyilatkoz­ni az adóhatóságnak. 3. 5 Az önkormányzat az 1. §-ban meghatározott adók összegéről éven­ként köteles a költségvetési beszámo­ló részeként a település lakosságát tá­jékoztatni. 4. $ (1) Ha az építményadó vagy te­lekadó fizetésére kötelezett adóalany - kivéve a Htv. 52. § 26. pontjában meghatározott vállalkozó adóalanyt (a továbbiakban: vállalkozó) - saját költségén szabályozási terv készítte­tését finanszírozza és ehhez kapcsoló­dó közműberuházást (víz, gáz, csator­na, útépítést) hajt végre, akkor a költ­ségei számlával igazolt ellenértéke, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a szabályozási terv elkészültét, illetve a fent említett beruházás befejezését követő évben levonható az adott évben esedékessé vált építményadóból, illetve telekadó­ból, ha a Szabályozási Terv, a beruhá­zás az Önkormányzat illetékességi te­rületén valósult meg. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a Szabályo­zási Terv készíttetésére fordított költ­ség illetve a beruházási érték, a levo­nási jog a megnyíltát követő évtől az építményadóval illetve a telekadóval szemben mindaddig érvényesíthető, amíg a levonási joggal érvényesített összeg el nem éri a beruházási érték összegét. (2) Ha az építményadó vagy telekadó fizetésére kötelezett vállal­kozó adóalany saját költségén 2003. március 31-ig Szabályozási Terv ké­szíttetését finanszírozza és ehhez kapcsolódó közműberuházást (víz, gáz, csatorna, útépítést) hajt végre, vagy ilyen címen 2003. december 31- ig szerződést köt és azt 2004. január 31-ig az adóhatóságnak bejelenti, ak­kor a költségei számlával igazolt el­lenértéke, illetőleg a befizetés támo­gatással csökkentett összege a Szabá­lyozási Terv elkészültét, illetve a fent említett beruházás befejezését követő évben - de legfeljebb 2007. december 31-ig - levonható az adott évben ese­dékessé vált építményadóból, illetve telekadóból, ha a szabályozási terv, a beruházás az önkormányzat illetékes­ségi területén valósult meg. Ameny- nyiben az adó összege kisebb, mint a szabályozási terv elkészíttetésére for­dított költség, illetve a beruházási ér­ték, a levonási jog a megnyíltát köve­tő évtől az építményadóval illetve a telekadóval szemben 2007. december 31-ig érvényesíthető mindaddig, amíg a levonási joggal érvényesített összeg el nem éri a beruházási érték össze­gét. 5. § Az adóalanyt egy meghatáro­zott adótárgy esetében csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni. ÉPÍTMÉNYADÓ 6. § (1) Az építményadó-kötelezett­ség kiterjed az önkormányzat illeté­kességi területén lévő építmények kö­zül a nem lakás cédára szolgáló épü­letre, épületrészre (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötele­zettség az építmény valamennyi he­lyiségére kiteljed, annak rendelteté­sétől, illetőleg hasznosításától függet­lenül. (3) Az építményadó-kötelezett­ség kiteljed azon nem lakás céljára szolgáló építményekre is, amely lakás célú helyiséggel azonos helyrajzi szá­mon található, és működési engedély- lyel vagy telep engedéllyel rendelke­zik. (4) Az adókötelezettség építmény esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását kö­vető év első napján keletkezik. Az en­gedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges hasz­nálatbavételt követő év első napján keletkezik. (5) Az építmény használa­tának szüneteltetése az építményadó kötelezettséget nem érinti. (6) Az adókötelezettség építmény esetében megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmény az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 7. $ (1) Az adó alanya a 2. 8. (1) be­kezdésében nevesítettek közül az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tu­lajdoni hányadaik arányában adó­alanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jo­gosítottja a továbbiakban együtt: tu­lajdonos.) (2) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyi­ségek után az adó alanya az említett közösség. 8. 8 (1) Mentes az építményadó alól: a) a szociális, az egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési­oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, b) a műemlék építmény, va­lamint a fővárosi védettségű, illetve a helyi védettség alatt álló építmény, kivéve ha az vállalkozó tulajdonában áll. c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, d) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegé­szítő helyiségek, f) az ingatlan nyil­vántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növény- termesztéshez kapcsolódó tároló épü­let (pl. istálló, üvegház, terménytáro­ló, magtár, műtrágya tároló) feltéve , hogy az épületet az adóalany rendel­tetésszerűen állattartási, növényter­mesztési tevékenységhez kapcsolódó­an használja, g) a gépjárműtároló, amennyiben azt rendeltetésszerűen (gépjárműtárolás céljára), vagy egyébként lakáshoz tartozó helyiség­ként használják. (2) Mentes az épít­ményadó fizetése alól az a vállalkozó adóalany aki, illetve amely 2003. már­cius 31-ig adóköteles építmény létesí­tésével új munkahelyet teremt, továb­bá az a vállalkozó adóalany aki 2003. december 31-ig megkezdi új munka­helyek teremtését és azt az adóható­ságnál hitelt érdemlően igazolja 2004. január 31-ig. Az adómentesség felté­tele továbbá az, hogy a vállalkozó adóalany igazolja a foglalkoztatottak létszámának bővítését és azt is, hogy nincs adó-és járulék tartozása. Az adókedvezmény legfeljebb 2007. de­cember 31-ig 10-20 fő részére történő munkahely teremtés esetén az adókö­telezettség keletkezésének beálltától számított 1 évig, 21-30 fő részére tör­ténő munkahely teremtés esetén az adókötelezettség keletkezésének be­álltától számított 2 évig, 30 főnél több személy részére történő munkahely teremtés esetén az adókötelezettség keletkezésének beálltától számított 3 évig érvényesíthető. 9. § Adókedvezmények: (1) Az MG és az MG-RF jelű építési övezetben fekvő, 2002. december 31-ig enge­déllyel létesített építmények után 2007. december 31-ig adókedvez­mény vehető igénybe.® Az adóked­vezmény mértéke az építmény után fizetendő építményadó összegének egyötöde. 10. 5 (1) Az adóalany, ha az önkor­mányzati illetékességi területén - a képviselő-testület által a környezet- védelmi hatóság véleményének figye­lembe vételével előzetesen annak nyilvánított - környezetvédelmi beru­házást valósít meg 2003. március 31- ig, jogosult adókedvezmény igénybe­vételére. (2) Az adókedvezmény mér­téke a képviselő-testület által jóváha­gyott beruházási érték 30%-a, de leg­feljebb az adóévben az építmény után fizetendő építményadó összege. A kedvezményt a környezetvédelmi be­ruházással érintett építmény után fi­zetendő építményadóból kell levonni kizárólag a beruházás befejezését kö­vető évben. 11. 8 Az adókötelezettség keletke­zésére, változására és megszűnésére a Htv. 14.§-át kell alkalmazni. 12. 8 Az adó alapja és mértéke: (1) Az építményadó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterüle­te. (2) Az adó mértéke: 300 Ft/m2/év. TELEKADÓ 13. § (1) A telekadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékessé­gi területén lévő beépítetlen belterü­leti földrészletre (a továbbiakban: te­lek). (2) Az adó alanya a 2. § (1) be­kezdésében nevesítettek közül az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdono­sok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jo­gosítottja a továbbiakban együtt: tu­lajdonos.) 14. § Mentes az adó alól: a) az épí­tési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b) a helyi és a helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési tevékenységet végző adóalany, az e célra használt telek után, c) a telek­nek az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozó, az építmény rendeltetésszerű használatához szük­séges - a rendezési tervben, szabályo­zási tervben előírt, vagy ennek hiá­nyában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó - földrészlete, d) a beépítetlen belterületi földrészletnek a helyben szokásos mértéket meg nem haladó része, e) a szociális, az egészségügyi, a gyermekvédelmi, il­letőleg a nevelési-oktatási intézmé­nyek céljára szolgáló helyiségekhez, a költségvetési szerv, az egyház tulaj­donában álló építményhez tartozó te­leknek az a része, amely a rendezési tervben, szabályozási tervben előírt­nál nagyobb, vagy annak hiányában a helyben szokásos mértéket megha­ladja. f) a lakás céljára szolgáló épít­ményhez tartozó földterület, függetle­nül annak nagyságától, g) az épület­hez, az épületnek nem minősülő épít­ményhez, nyomvonal jellegű létesít­ményhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapí­tott - védő (biztonsági) terület, h) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek, i) a lakás céljára szolgáló épít­ményhez tartozó földterület, függetle­nül annak nagyságától, j) a magánsze­mély tulajdonában álló olyan telek, amely nagysága, alakja miatt be nem építhető, a kizáró ok fennállásáig, k) a magánszemély tulajdonában álló épí­tési telek az építési engedély jogerőre emelkedését követő 2 év időtartam alatt, amennyiben az építkezést meg­kezdték, és ennek tényét az építés­ügyi hatóság az adóhatóság részére írásban (az ellenőrzésről felvett jegy­zőkönyv másolatának megküldésével) jelzi. 1) a magánszemély tulajdonában álló azon telek, amelynek területe vagy területének egy része helyi vé­dettség alatt áll, illetve azon telek, amelyen helyileg védett növény, vagy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom