Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. február / 2. szám

TESTÜLETI HÍREK

A kerület infrastrukturális lemaradásának felszámolásán van a hangsúly

Az idei, a takarékosság éve lesz - mondta a Hírhozónak a polgármester

Amikor dr. Hoffmann Attila polgármestert arra kérem, véleményezze az elfogadott költségvetési koncepcióban foglaltakat aszerint, hogy február elején már több számadat birtokába jutott, - hiszen szinte mindennaposak a fővárossal történő egyeztetések a forrásmegosztási rendeletről -, röviden annyit mond: az idén is az infrastrukturális lemaradások felszámolásán van a hangsúly. Tehát továbbra is folytatódnak a csatornafejlesztések és a kötelező feladatokra, így az oktatás- és szociálpolitikára sem lesz kevesebb pénz. A polgármester azonban nem rejti véka alá, hogy ez az év a takarékosabb gazdálkodásról fog szólni, így a népszerűtlen döntéseket is vállalniuk kell.- Az elmúlt esztendőkben egyre több feladatot kell ellátniuk a helyhatóságoknak, azonban sokat hallunk arról, hogy ezekhez nem társult elegendő pénzforrás. Hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet?- A rendszerváltás megteremtette az önkormányzatiság feltételeit Magyarországon. A kezdeti időszakban ehhez átadásra került az önkormányzati vagyon és a beszedett adók jelentős része is az önkormányzatoknál maradt. A helyhatóságok feladatait azonban még nem állapították meg teljes körűen és ekkor ezeket a teendőket még az államigazgatás különböző szintjein, más hivataloknál és szervezeteknél végezték. Ezt követően viszont az elmúlt 12 évben egyre több feladat került át az önkormányzatokhoz. Gondoljunk csak a személyi és közlekedési okmányok intézésére, amely magával hozta az okmányirodák felállítását. Ezzel szemben a helyben maradó adó jelentős mértékben csökkent, és az újabb és újabb tevékenységekre az állami újraelosztás kívánt fedezetet teremteni, ún. normatívák meghatározásával. Sajnos ezek a normatívák azonban soha nem fedezték a feladatok teljes költségét, amire az Országgyűlésnek az volt a válasza, hogy egészítse ki a normatívát az ön- kormányzat a saját bevételei terhére. A XVII. kerületnek - mint ismeretes - alig van saját bevétele, a belső kerületekkel szemben. A normatívákról még annyit, hogy például tavaly az oktatási normatíva a feladat 46%-át, a szociális normatíva a feladat 87%-át, a kultúrára fordítható normatíva tényleges kiadásaink 41%-át fedezte. Az önkormányzatok tulajdonába adott vagyon pedig a 13 év alatt lassan fogyásnak indult, hiszen ezek értékesítéséből lehetett a hiányt fedezni.- Ezt nem lehet a végtelenségig folytatni! Mi a megoldás?- Mára odajutottunk, hogy a szegényebb önkormányzatok többsége hitellel fedezi a hiányt, nem ritka' amelyik csődbe jutott. A reform gondolata már négy éve felmerült, de változás nem történt, a reform elmaradt, sőt a helyben maradó SZJA jelentős lecsökkentésével, az ún. adóerő-képesség miatti önkormányzati elvonásokkal és újabb feladatok átadásával a helyzet tovább romlott. A tavaly megválasztott új Országgyűlés feladata lesz az önkormányzatok finanszírozásának radikális reformjának bevezetése, amelyre azonban még egy évet várnunk kell.- Addig is működtetni kell a kerület intézményhálózatát, s előteremteni a közalkalmazotti bérfejlesztést. Miből?- A közalkalmazotti bérfejlesztés fedezetének kétharmadát részben kaptuk meg. A kerület működőképességének megtartása érdekében felül kell vizsgálnunk minden olyan feladatot, amit önként vállaltunk, és ezek úgy tűnik a 2003. év áldozataivá fognak válni részben, vagy egészben. Ilyen

népszerűtlen döntések például a szilárd burkolatú utak építésénél, az intézményi rekonstrukcióknál, a kultúra, a sport az egészségügy területén. Ilyen drasztikus lépésekkel talán ellensúlyozni tudjuk az 1,1 milliárd forintos hiányt.- Ezek szerint nehéz év elé nézünk?!- A XVII. kerületi önkormányzat a 2003. évi költségvetés kialakításakor komoly, felelősségteljes döntéseket kell, hogy hozzon. Ehhez ahogy már említettem az is hozzájárult, hogy az 50%-os közalkalmazotti béremelés 1 160 millió forint

többletforrást igényel. A kompenzálások és a forrásmegosztás jelenlegi ismert számai miatt ebből az önkormányzatnak több mint 400 millió forintot saját erőből kell biztosítania. Ismert az is, hogy kerületünk az országban szinte egyedülálló módon fejlesztette az infrastruktúráját az elmúlt négy évben. Ehhez 2 milliárd Ft-ot az előző kormány átcsoportosított a fővárostól kerületi útépítésre, de a mi önkormányzatunk saját erőből is beruházott mintegy 3 milliárdot. Mindenki örül és egyetért azzal, hogy kerületünkben csatornák, utak épülnek, hogy új iskolákat építünk,

Állami és fővárosi forrásokból valósulhat meg a Bajcsy- Zsilinszky Kórház és Rendelő- intézet 10 milliárd forintos rekonstrukciója. A fővárosi ön- kormányzat hosszú távú szándéka az, hogy a Bajcsy regionális intézmény legyen. A keletpesti régióban a 70 éve fennálló kórház az egyetlen ellátó hely. Mintegy 200 ezer ember

hogy sokszorosát fordítottuk a vagyonunk, épületeink karbantartására, fejlesztésére. Talán jó hír, hogy 2003-ban is folytatjuk a vállalt csatornaépítési programot, amelynek végrehajtásához 600 millió forint szükséges. Befejeztük a rákoskerti iskola bővítésének első ütemét, a teljes befejezés július végére várható. Ezt a 380 milliós beruházást az ön- kormányzat szintén saját forrásból finanszírozza. Tudomásul kell venni, hogy az idei év az erőgyűjtés, a takarékosság éve lesz, csak a legszükségesebbekre tudunk költeni. Ez nagyon sokunkat, intézményt, szervezetet érzékenyen fog érinteni. Valószínű, hogy a támogatási rendszernél is meg kell húzni a nadrágszíjat.-Azért az elmúlt évekhez hasonlóan a pályázati pénzek megszerzése még adhat okot az optimizmusra, Vagy nem?- Természetesen. Abban az esetben, ha állami, vagy fővárosi forrásokból, uniós pályázatokon pénzekhez jutunk, úgy több lehetőségünk lesz és azonnal felgyorsíthatók a fejlesztések. A pályázatokhoz szükséges tervezések folytatása elengedhetetlen, mert ezek nélkül pályázni nem lehet. Az említett belügyminisztérium által kidolgozandó közigazgatási reform jövő évi megszületése szintén optimizmusra adhat okot hosszú távon.

tartozik ide, a X. és XVII. kerületiek egyaránt. Dr. Papp László főigazgató szerint az intézmény fejlesztése elengedhetetlen, mivel a zsúfolt műtők a modern technika befogadására nem alkalmasak, a fürdőszoba is kevés. A diagnosztikai berendezések sem működnek megfelelően. A tervek szerint három év alatt újítják fel a kórházat.

Szerk.

Felújítják a Bajcsy-kórházat