Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)

2003. február / 2. szám

TESTÜLETI HÍREK •3 11 Támogató szolgálatot szervez az önkormányzat A módosított szociális törvény szerint a települési önkormány­zatoknak kell megszervezni és működtetni a támogató szolgála­tot. Ennek cé(ja a fogyatékos személyek önrendelkezésen alapu­ló önálló életvitelének megkönnyítése, a lakókörnyezetükben tör­ténő ellátásuk biztosítása. E célt elsősorban a lakáson kívüli köz­szolgáltatások elérésének segítésével, a fogyatékos személy önál­lóságának megőrzése mellett a speciális segítségnyújtás biztosí­tásával kell megvalósítani. A XVII. kerületben az Egyesített Szol­gáltató Központ közreműködésével a decemberi döntés értelmében január 1-től vezették be a támogató szolgálatot. A támogató szolgálat felada­ta az alapvető szolgáltatások­hoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciá­lis személyi szállítás), fejlesztő tevékenységhez való hozzáju­tás eszközfeltételeinek biztosí­tása, információnyújtás, ügyin­tézés, tanácsadás biztosítása, a jelnyelvi tolmács­szolgálat elérhető­ségének biztosítá­sa, segítségnyúj­tás a fogyatékos személyek kap­csolatkészségének javításához, segít­ségnyújtás a fo­gyatékos emberek társadalmi integ­rációjának meg­valósulásához. A támogató szolgálat az Egye­sített Szolgáltató Központ intéz­ményrendszerébe illeszkedik be, a különböző szociá­lis szolgáltatások­hoz való hozzáju­tás - étkezés, házi segítségnyújtás, otthoni szakápo­lás, szállítás, re­habilitáció - egy szervezeten belül biztosítható.- A támogató szolgálat teljes bevezetéséhez az Egyesített Szolgáltató Központ dolgozói létszámának hét főfoglalkozású közalkalma­zottal való bővítésére, négy fő megbízási díjjal alkalmazott dolgozóra lesz majd várhatóan szükség. A szolgálatot addig is a legszükségesebb létszámmal az I. számú gondozási Központ (1174 Budapest, Árpád fejede­lem 57. szám alatti) épületében működtetjük átmenetileg. Az ellátandó feladatok köre egy­előre információgyűjtés, ügy­intézés, tanácsadás, speciális személyi szállítás (az autóbusz beszerzése részben már meg­történt, az üzemeltetés kidol­gozása folyamatban van), házi segítségnyújtás, speciális segí­tő csoportok működtetése. Az Egyesített Szolgáltató Központnál a szolgáltatásban részvevők létszáma, a dologi kiadások, tárgyi eszközök be­szerzésére fordítható összeg így is meghaladja a 6,5 millió forintot, a Rákoskeresztúri Családsegítő Központban dol­gozók létszámának emelésére további 11 millió forint jut az idén - mondta érdeklődésünk­re Barna Andor alpolgármes­ter.-bet Sorházi lakások a Pesti út mentén Lakópark épül Rákoscsaba és Rákoskert határára, amely minőségileg megváltoztatja a területet. A 64 új lakás mellett jelentős zöldfelület marad a kertvárosban. Rákoscsaba más területére is terveznek la­kásokat, a beépítés ellen azon­ban tiltakozás folyik. Kertvárosi lakóövezet épül a Szigetcsép u. - Pesti út - belte­rületi határ- Ököl u. által öve­zett 1,3 hektáros területen. A szabályozási tervet még de­cemberben fogadta el a testü­let. Eszerint a terület tíz, mini­mum 2500 nm nagyságú telek­re osztható, amelyek legfeljebb 25%-a építhető be. A kétszin­tes, legfeljebb 7,5 m magas, 32 sorházi lakóépületben össze­sen 64 lakást lehet kialakítani. A gépkocsik parkolását az épü­leteken belül kell megoldani. A terv a lakótelkeken legalább 50% kertfelület kialakítását, az utcákban fasor telepítését írja elő. A Pesti út mentén 1600 nm véderdősávot kell telepíteni a zajszint csökkentése érdeké­ben. Rákoscsabán társasház épül­ne a tervek szerint egyébként a Zrínyi u. - Szánthó G. u. - Em­lék u. - Alsódabas u. által hatá­rolt területen is a Wood-Bau Kft. beruházásában. A kerület vezetői szerint a 22 lakást tar­talmazó társasházak megolda­nák a terület rendezetlen, ál­datlan állapotát. Úgy hallottuk azonban, hogy Rákoscsabán aláírásgyűjtés folyik a beépítés ellen. Az aláírók azért tiltakoznak, mert úgy vélik, a társasházak nem illeszkednek majd a csalá­di házas ingatlanok közé és az itt lakók féltik a kertvárosi kör­nyezetet. Sz. Elhárult az akadály a csatornaügyben Öt éve húzódó vitát sikerült nemrég nyugvópontra tenni. Az önkormányzatoknál koráb­ban az volt a gyakorlat, hogy az elkészült csatornarendszer tu­lajdonjogát az önkormányzatok a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonába adták, azonban a privatizációt követően a Fővá­rosi Csatornázási jVlűvek Rt. magáncég lett, az állami beru­házásokat azonban nem lehet magántulajdonba adni, így tu­lajdonvita alakult ki az önkor­mányzatok, a főváros és a csa­tornázási művek között, to­vábbá az üzemeltetésről is a kerületnek kellett gondoskod­nia. Évek óta több ötlet felme­rült, de mindhiába. Az önkor­mányzatok, így a XVII. kerület is 1997 óta nem tudták átadni a fővárosi céghez a csatorna-be­ruházásokat. 1997 óta az át­adott szennyvízátemelőket szintén az önkormányzatok üzemeltették. A lakosság néhol szabálytalanul rákötötte a csa­tornát, de a tulajdonjogi prob­lémák maradtak. A XVII. kerü­leti testület tavaly döntött ar­ról, hogy térítésmentesen a fő­városi önkormányzat tulajdo­nába adja ezeket a beruházáso­kat. Tavaly áprilisban a Fővá­rosi Közgyűlés foglalkozott is az átvétellel, azonban nem tör­tént az ügyben konkrét válto­zás. Az elmúlt év decemberé­ben - Kiss Lajos alpolgármes­ter elmondása szerint - a kerü­let hatékonyabb fellépése kö­vetkeztében sikerült megálla­podni, amely szerint 2003. feb­ruár 1-jétől a csatornázási mű­vek üzemelteti tovább. A január 30-i közgyűlési határozat alapján a főváros átvesz a XVII. kerülettől egy 2,9 milliárd Ft értékű, még befejezetlen szennyvízcsator­nát. Az 1997-től készülő hálózatot a Fővárosi Csatorná­zási Művek Rt. bérli és üzemelteti a jövőben. Aki tehát idáig nem tudott ezen problé­ma miatt a csatornahálózatra rákötni (Lőrinci út, Rákoskert, Rákosliget egyes része), az­előtt februártól elhárul az aka­dály. pte

Next

/
Oldalképek
Tartalom