Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. július-augusztus / 7. szám
3 TÁJÉKOZTATÓ A házasság felbontásának gyakorlati kérdései JOGI ROVAT A házasság megszűnésének leggyakoribb oka egyfajta útja „morbus hungaricus”-ként annak a bírói úton történő felbontása. Legalapvetőbb szabályait illetően a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.), továbbá perrendtartásról rendelkező 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezései nyújtanak eligazítást. A családi jogviszony szerteágazó volta okán azonban törvényi és rendeleti szinten számos egyéb előírás sem mellőzhető. A házasság felbontását illetően fontos tudni, hogy az kizárólag bírói úton történhet, amelynek során jogrendszerünk alapvetésként nem alkalmazza a vétkesség kategóriáját, lehetővé teszi a közös kérelemre történő „megegyezéses” bontást, a közös kiskorú gyermek érdekeit kiemelten figyelembe kell venni és a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti a felek kibékítését. Az eljárás során különös súlyt kell helyezni a gyermek-elhelyezés és gyermektartás, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a volt házastársi közös lakás, valamint a vagyonmegosztás kérdéseire. A Csjt. 18(1) bekezdése alapján a házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekeit figyelembe kell venni. A bíróság tehát arról győződik meg, hogy a házasság tarthatatlanná vált-e, avagy van-e még remény a házastársi konfliktusok megoldására. A házasság felbontására irányuló akaratnak véglegesnek és befolyásmentesnek kell lennie, A Csjt. 18.§ (2) bekezdése szerint véglegesnek kell tekinteni az akaratelhatározást akkor, ha a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta vagy a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek, a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. A házasság felbontása az úgynevezett megegyezéses bontás esetén is csak a felek személyes meghallgatása után lehetséges, arról is rendelkezni lehet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen, továbbá a fél kérelmére a nyilvánosságot ki lehet zárni. A per megindítása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt, keresettel indítható. Ennek lerovandó illetéke jelenleg 10.000 Ft. keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben lévő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. Mellékelni kell az ezt igazoló okiratokat is (pl. házassági és a gyermekszületési anyagkönyvi kivonat). A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési vagy bontó kereset, továbbá a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó kereset, valamint a házassági vagyonjogi keresetet lehet összekapcsolni. A felperes a házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulás nélkül is elállhat, ha az első tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie. A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését, ha ez eredményre vezet, a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. Ha a „békítés” nem vezet eredményre a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. Ha a felek a tárgyalás folytatását kérik, a bíróság csak 30 nap eltelte után tűzhet ki határnapot, ezzel is lehetőséget adva a feleknek a megfontolásra. A megegyezéses bontás esetében a feleknek a megelőzőek- ben jelzett ún. járulékos kérdésekben is meg kell egyezniük. A bíróság már az első tárgyaláson érdemben elbírálja a keresetet, ha a felek a házasság felbontását a legalább három évre megszakadt életközösségre hivatkozással kérik, úgyhogy külön lakásban élnek, és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték, avagy a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke. A házassági perek sajátos szabályait a Pp. XV. fejezetének rendelkezései tartalmazzák. Boldog békeidők, hol van már „az ásó, kapa és a nagyharang”. Nem holtomiglan a holtodiglan. Dr. Hegyesi János ügyvéd JÓ TUDNI Tisztelt Ebtartók! Az Állategészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 213. §-nak értelmében minden, 3 hónapnál idősebb ebet 365 naponként veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni. A 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet értelmében az eb veszettség elleni védőoltásával egyidejűleg az ebet féreghajtó szerrel kell kezelni. Kérjük, amennyiben a tulajdonában lévő eb veszettség elleni védőoltása lejárt, keresse fel az állat kezelőorvosát, vagy a kerületben dolgozó bármely állatorvost, a veszettség elleni vakcinázás és a már kötelezővé vált féreghajtás érdekében. Ha a tulajdonában lévő eb elveszett, elpusztult, tulajdonos- változás történt, illetve tartási helye megváltozott, kérjük írásban vagy személyesen jelezze a XVII. kerületi polgár- mesteri hivatal felé a következő címen: 1173 Budapest, Peti út 165. vagy a 253-3425-ös telefonszámon. Az eb veszettség elleni védőoltásának és féreghajtásának elmulasztása és a fent jelzett változások be nem jelentése szabálysértési eljárás megindítását vonja maga után, és 50 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Egyúttal felhívjuk az állattartók figyelmét az ivartalanítás jelentőségére, ami egyszeri nagyobb költség, viszont ezzel elkerülhető a nem kívánt szaporulat, illetve az eb elkóborlása. Az eb elhelyezésével, illetve örökbefogadásával kapcsolatosan fordulhatnak Sándor Hédihez (Noé Bárkája Alapítvány). T.: 06-30-221- 1299. Dr. Nagy István (jegyző) Ügyelet A XVII. kerületi önkormányzat tájékoztatja a kerület lakosságát, hogy az ön- kormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a nyári szünetben július 2-án, július 16-án, július 30-án és augusztus 30- án tartanak ügyeletet. Az avarégetés helyi szabálya Nyár végén gondot okozhat a kerti hulladék. A falevelet - kivéve például a dióét - a kiskerttulajdonosok komposztba gyűjthetik, hogy azzal trágyázzák földjüket. Aki nem a komposztálás mellett dönt, annak marad a kerti hulladék elszállíttatása, illetve végső esetben annak elégetése. Nedves falevelet azonban ne égessünk, mert annak füstje, kellemetlen szaga zavarhatja a szomszédban élőket. Az elszállításhoz zsákot vásárolhatnak a Pesti úti XVII. kerületi polgármesteri hivatal Hatósági Ellenőrzési Csoportjánál, vagy a Gyökér közben, a hulladéklerakó udvarban, amelyet az utcára kirakva az FKFV ingyen szállít el. Ahogy a legtöbb fővárosi kerületben, úgy itt is 1995 óta rendelet szabályozza az avarégetést. E szerint szeptember 1.-november 30. között, szombat és vasárnap kivételével lehet elégetni az avart, a lehullott lombot, nyesedéket, kerti hulladékot.
