Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. június / 6. szám
13 KÖZMÍIVELŐDɧ Lipták-művek a Vigadó Galériában Május 8-25. között Lipták György grafikusművész immáron másodízben állított ki a Vigadó Galériában. Több mint kétszáz műből került ki az a 102 alkotás, amit megcsodálhatott a két fő híján ezer látogató. A Lipták-rajzok nagyobb része önálló alkotásoknak számít, míg a többi grafika illusztráció. Lipták György saját rendezésében láthattuk az egymáshoz is illő, gondolatok, színek, és miegyéb szerint összeállított és megszerkesztett tárlatot, világos színből eljutva a tusrajzokig. A Vigadó Galéria igazgatója, Feledy Balázs művészeti író köszöntő szavai után a régi barát, Juhász Ferenc Kossuth-dí- jas költő nyitotta meg a kiállítást. Az 1951-ben született művész 1980-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán a typo-grafika könyvillusztrációs szakon. 1982 óta csak a válogatott kiállításainak - egyéni és csoportos - száma meghaladja a harmincat. Nyomtatásban megjelent könyvillusztrációi elsősorban a Móra, az Unikornis Könyvkiadóknál immár több mint egy tucat, s akkor köz- és magángyűjteményekben fellelhető munkáiról még nem ejtettünk szót. Lipták György idén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség grafikai Nívódíját kapta meg. A többi közt talán mégis a Magyar Kultúra Alapítvány Díjára lehet a legbüszkébb 2001-ből. Krémer József Érsek Tibor új novelláskötete Érsek Tibor Vallomások Lizának című novellás kötete az Accordia Kiadó fordításában jelent meg. A könyv kerületi bemutatója június 14-én este 6 órakor lesz a Rákoshegyi Közösségi Házban. Az ünnepi könyvhét központi rendezvényének keretében a szerző két alkalommal dedikálja könyvét: június 15-én, vasárnap 14 órakor a Szentháromság téren, az Accordia Kiadó könyvsátrában és másnap, hétfőn, 16-án 13 órakor a Vörösmarty téren, a Fókusz pavilonjában. Érsek Tibor történeteinek egy része a hatvanas, hetvenes években játszódik, témájukban Magyarország kommunista időszakára nyúlnak vissza. Az író hol gyerekként, hol középkorú professzorként, megint máshol egyetemista, majd a nyugdíjas szemszögéből közelíti meg az „átkos” korszakot. Novellái alapvetően könnyed, olvasmányos hangvételűek, de ez a keserédes hangulat a „falnak is füle van”-érzésen, az amerikai disszidensek honvágyán, vagy az ‘56-os forradalom emlékén keresztül itt-ott lopva beszivárog írásaiba. A pergő történetek talán a középkorú, illetve az idősebb korosztály számára lehetnek leginkább érdekesek, hiszen ők azok, akik megélték ezt az időszakot. A novellák másik - csekélyebb - része nem a Kádár-rendszerre koncentrál, inkább a barátság, a házasság, a generációs-kulturális különbségek témáját ölelik fel, rendszerint meghagyva a keserédes befejezést. Krémer József Színház a város szélén Immár négy éve, hogy Szabó Ágnes létrehozta Rákosligeten a Gózon Gyula Kamaraszínházat, amely néhol még kicsit kopottas, kicsit régies, de mégis a miénk. A Hősök Terei Általános Iskola öregdiákjai bizonyára emlékeznek még a XV. utcai kicsiny teremre, amelyben a tornaóráikat tartották. Ha ők megtisztelik jelenlétükkel a teátrum valamelyik előadását, ezek az emlékeik is felelevenedhetnek, hiszen ez a terem most a színház előcsarnokának szerepét tölti be. Hozzátenném, hogy erre a funkcióra a középen elhelyezett tartóoszlopok miatt sokkal alkalmasabb is. 2003. május 3-án telt ház várta a Rákosmenti Színpártoló Klub ezen évadbeli harmadik előadását. A nagy érdeklődés valószínűleg mégsem a hirtelen feltörő tornatermi emlékeknek, sokkal inkább a várhatóan színvonalas műsornak volt köszönhető. A Sárga cserebogár ugyanis nem egy szokványos darab. A főszereplő, Hűvösvölgyi Ildikó által összeállított előadásban részleteket láthattunk többek között Kosztolányi Dezső prózáiból, Kálmán Imre operettjeiből, Fényes Szabolcs sanzonjaiból. Ezen kívül a múlt század elejének nagy színésznője, Blaha Lujza is megelevenedik a műsorban, ahonnan a humor sem marad ki, hiszen Ihos József kabaréja is terítékre kerül. Hűvösvölgyi Ildikó társai az előadásban olyan színészegyéniségek, mint Bencze Ilona és Dunai Tamás, mellettük egy tehetséges fiatal, Weil Róbert segít a különböző műfajú darabok eljátszásában. A várt siker nem is maradt el, ami az előadás végi vastapsban csúcsosodott ki. A családias jelleget fokozta a műsor utáni fogadás, ahol a színházkedvelők testközelből is megismerkedhettek a színészekkel, akár beszélgethettek is velük. Kohári Attila Versmondók Rákoshegyen A 812. számú Csaba Vezér és a 140. számú Pro Patria Cserkészcsapat szervezésében Himnusz- és Szózat-mondó versenyt rendeztek áprilisban a Rákoshegyi Közösségi Házban. Kötelező vers volt Vörösmarty Mihálytól a Szózat vagy Kölcsey Ferenc Himnusza, volt továbbá egy szabadon választott mű is. Az általános iskola alsó és felső tagozatos kategóriákban indultak a gyerekek. Győztesek az alsó tagozaton: 1. Sajó Magdolna (Czimra), 2. Erdős Tamara (Zrínyi), 3. Fazekas Mátyás (Czimra). Felső tagozat: 1. Lénárd Péter (Pál Apostol), 2. Lazsovits Gergely (Czimra), 3. Balogh Mercédesz (Czimra). (Sz.) Lélek, anyag Harmadik alkalommal szervezett kő kisszobor és szobrászrajz biennálét a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány az Erdős Renée Házban. A tárlatot Benedek József rendezte, megnyitó beszédet mondott május 10-én dr. Mezei Ottó művésztörténész. A bien- náléra több neves szobrász fogadta el a meghívást. Az esemény alkalmat adott Erős Apolka szobrászművész (a II. Kő Kisszobor Biennálé díjazottja) kamara-kiállítására is, amihez Strucz János művészettörténész mondott bevezetőt. A kiállítás június 15-ig látogatható keddtől péntekig 14- 18, szombaton és vasárnap 10- 18 óra között. (Szerk.) t
