Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. június / 6. szám
fi TÁJÉKOZTAT« Magyar repülősökről neveznek el utcákat Rákoshegyen Nevet kapnak a jövőben Rákoshegyen, a nem hivatalosan elnevezett Helikopter lakóparkban még névtelen utcák. A repülősökről szóló javaslatok főleg Lázár Attila ön- kormányzati képviselőtől (Fidesz) származnak. A testület májusi ülésén jóváhagyta az előterjesztést, a végső döntést a fővárosi önkormányzat hozza meg.- A Ferihegyi repülőtér közelsége miatt tett repülősökre javaslatot?- Kerületünk szomszédságában található a magyar repülés bölcsője a volt rákosmezei repülőtér. 1909-ben az akkori lakossági gyakorlótéren - amelyet a hadügyminiszter „nagylelkűen” napkelte előtt és délután használatra átengedett - kezdték meg első repülési kísérleteiket a magyar repülés úttörői. A Kerepesi út - Fehér út - Keresztúri út által határolt egykor homokos, ma erős hepehupás területén az elszánt ifjak hangárokat építettek és té- len-nyáron fagyban és forróságban itt, e hangárokban lakva minden pénzüket és erejüket egy cél elérésére fordították. Ez a cél a magyar repülés megteremtése, minden más tervet, eszmét a háttérbe szorított. 1909-ben a La Manche csatorna átrepülé- sével kezdődtek el az események. A hír magával ragadta a repülés iránt érdeklődőket. Rákosmezőn elsőként Kutassy Ágoston jelent meg Párizsból hozott repülőgépével. Ő volt az első magyar, aki felszállt a levegőbe. Kutassy az első számú magyar pilótaigazolvány tulajdonosa. Őt követték sorban a többiek, előkelő származásúak és szegények, tanult emberek és tanítványaik. Rájuk emlékezünk majd Rákoshegyen. A nagy repülősök között azonban említhetném még Horváth Ernő tanár, Krasz András mec- hnikus, Zsélyi Aladár (Koch Aladár) gépészmérnök, Takács Sándor pilóta nevét. A felsorolt repülősökön kívül még sokan vettek részt a rákosmezei kísérletekben, többségükre sikerült is javaslatot tenni, de néhányuk- ról már van Budapesten utca elnevezve, sajnos így egy részük kimaradt a felsorolásból.- Az ülésen emléktábla elhelyezését is szorgalmazta.- Terveink szerint az utcák átadásakor az utcatábla mellett emléktábla is hirdeti majd az utókornak a hős repülősök tetteit. Örömmel tölt el, hogy nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy ezekről a nagyszerű emberekről - akik egész életüket a magyar repülésnek áldozták - megemlékezzünk és javaslatomra az egész kerület és az egész ország dicsőségére utcákat nevezhessünk el róluk. Indítványommal az volt a célom, hogy szeretettel, nagyrabecsüléssel és hálával emlékezzünk meg azokról, akik úttörőmunkát végeztek a repülésben és dicsőséget szereztek a magyar nemzetnek. (A fővárosi önkormányzat döntését követően visszatérünk a hősökről elnevezett utcák pontos tájékoztatására.) pte Elindult a játszótérfelújítás A XVII. kerület Önkormányzata a zöld felületek karbantartására már a korábbi években is jelentős összeget költött, hiszen fővárosi viszonylatban a nagy zöld területek fenntartása a parlagfű virágzása idején különösen fokozott tehertételt jelent a település számára. A múlt évi 90 milliós költségkeretet az idén mintegy 40%-kal, 130 millióra emelte. A parlagfű visszaszorításért indult harc mellett a játszóterek felújítása is fontos cél. A költségvetési keretet a korábbi években szinte teljesen felemésztette a parlagfű kaszálása, az elhanyagolt gazdátlan területek karbantartása. (Talán több pénz jutna a valódi környezetvédelemre, ha mi lakók is jobban odafigyelnénk környezetvédelmünkre. Egyre több ugyanis az illegális szeméthegy, a gondozatlan árok, a ház körüli gaz.) Az elmúlt időszakban mindössze egy-egy játszótér szépült meg, valamint egy kétéves felújítási program keretében a Pesti úti Népkert megújítására, rendbetételére volt lehetőség. Holott lenne bőven tennivaló. Egy évekkel ezelőtt készített felmérésből kiderül, hogy a kerületi játszóterek egyike sem felel meg az uniós előírásoknak, a játszóeszközök mintegy felét kellene leszerelni és cserélni. Az idei költségvetésben ezért 15 millió forintot biztosítanak intézményi, és szintén 15 millió forintot közterületi játszóeszközök javítására és pótlására. A mintegy 42 játszótérre vetítve ez nem túl magas összeg, mégis remélhető egy kisebb mértékű minőségi javulás. A közterületi játszóhelyeken folyamatosan cserélik a homokot a homokozókban. A szabványoknak nem megfelelő cica, teve má- szókák balesetveszélyes részeit eltávolítják és átfestik. Több játszótéren helyeznek el bölcső ülőkés, biztonságos hintákat a kisebb gyermekek számára. A költségek függvényében néhány játszótéren sor kerül a padok, szeméttárolók javítására, szükség esetén cseréjére. A Lakás 17 Kft. ígérete szerint június végére befejezik ezeket a munkákat. Mint ismeretes, egy játszótér fejlesztése, biztonságossá tétele az uniós elvárásoknak megfelelően belekerül több tízmillió forintba. A fővárosi önkormányzatnál és az ifjúsági tárcánál évente meghirdetésre kerül egy játszótér-felújítási pályázat, azonban a külső kerületek önkormányzatainak többsége - pénzhiánnyal küszködve - még az önrészt sem tudja költségvetésében biztosítani. így egyelőre maradnak a kisebb javítások, valamint a szponzorok, mecénások felkutatása. Szerk. Kevesebb pénz jut az infrastruktúrára 2004-ben az Európai Unió tagjai leszünk. A jelenlegi peremkerületi infrastrukturális helyzet azonban messze elmarad az európai normáktól illetve a budapesti átlagtól. Ezek a kerületek ugyanis még több tíz kilométer csatornázatlan utcával és földes úttal rendelkeznek. A munkálatok több tízmilliárd forintba kerülnek. A fővárosi önkormányzat a forrásmegosztási tárgyalásokon tett ígérteivel szemben az ún. Stratégiai Alapból csupán 110 millió forintot juttat a XVII. kerületnek. Az iparűzési adóból származó forrásalapról mújus 29-én döntött Főváros Közgyűlése. A kerületek - ahogy az lenni Stratégiai Alap megtartása, küszokott - most sem voltak egységesek a pénz elosztásáról. Különböző érdekek ütköznek. Mint ismeretes, az év eleji forrásmegosztási tárgyalások lezárása, a költségvetési rendelet megszületésének fontos feltétele volt a hárommilliárd forintos lönös tekintettel az infrastrukturális elmaradottság felszámolására. A külső kerületek ugyanis úgy hagyták jóvá a forrásmegosztás idei tervezetét, hogy az alap ebben az évben is biztosítja ezeket a fejlesztéseket. A XVII-dik is számított a forrásra, azonban 220 millió forinttal kevesebbet, 110 M Ft-ot kap. Felvetődik tehát a kérdés, vajon milyen világváros az, ahol nyaranta a szippantóautók által kipárologtatott „illat” lengi be az utcát, s esőben sártengerré változott utcákon kell hazajárni. Bár az európai uniós infrastrukturális fejlettséget előíró szabályok sürgetnek (2010-ig Budapestnek teljes csatornázottá kell válnia), de a májusban a testület által elfogadott hároméves, 2 milliárd forintos útprogram fedezetére sem tudni honnan lesz elegendő pénzforrás. P. Tóth Erzsébet
