Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. május / 5. szám
•» JOGI ROVAT A társasházról A társasháztulajdonról, mint az ingatlanon fennálló sajátos tulajdonközösség sajátos formájával kapcsolatos alapvető szabályozást az 1997. évi CLVII. törvény rendelkezései tartalmazzák. Olyan a közös és a külön tulajdon egységének tekinthető, amelynek alapján az épület meghatározott részei külön tulajdonban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulajdonban vannak. A társasháztulajdon a tulajdonosok által megalkotott alapító okirattal (szerződéssel) jön létre, ha a műszakilag megosztott épületingatlanon legalább két önálló lakás, vagy nem lakás célú helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. Társasházat, fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás van, vagy alakítható ki. A társasházat az ingatlan tulajdonostársai vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthetnek. Az alapításhoz a társas- ház-tulaj donnák az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapitó okiratot, valamint a szervezeti és működési szabályzatot - ha ilyet a közösség elfogadott - az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell. A közösség szerveit (közgyűlés, intézőbizottság, vagy közös képviselő és a számvizsgáló bizottság), azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait, ha azokat nem az alapító okirat tartalmazza, a közösség szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzatot az alapító okiratot aláíró tulajdonostársakból álló alakuló közgyűlés állapítja meg legalább 2/3-os szavazattöbbséggel. Az alakuló közgyűlésen meg kell választani - a döntéshez képest - a társasház közös képviselőjét vagy intézőbizottságát és annak elnökét, valamint szükség szerint a számvizsgáló bizottságot. Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül meg kell tartani. TÁJÉKOZTATÓ A társasház lakásai a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében az alapító okirattól függ, hogy az közös vagy külön tulajdonban van-e. A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga, a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dolognak fűződőjoga és törvényes érdeke sérelmével. Ez azt is jelenti, hogy az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a társasház céljának, működésének megfelelően. Fontos szabály az is, hogy a közgyűlés legalább 2/3-os szavazattöbbségű határozatával megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljaira szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház rendes működését vagy a lakhatás nyugalmat zavarná. A társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt (a társasház megnevezése) az épület fenntartása, felújítása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A közösség képviseletében - intézőbizottság híján - a közös képviselő köteles és jogosult eljárni. A közgyűlés határoz a törvény 22. §-ában meghatározott ügyekben. A viták elkerülése végett tanácsolom, hogy a hivatkozott társasházi törvényt a tulajdonosok szerezzék be, avagy a felesleges nézeteltérések kiküszöbölése érdekében annak kifüggesztését a közös képviselőtől követeljük meg. A közgyűlés akkor határozat- képes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A tulaj donostársakat a tulajdoni hányad szerint illeti meg a szavazati jog. Főszabályként: ha a törvény vagy annak alapján az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatát a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. A közgyűlésről a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlésen elnöklő megválasztott személy és két tulaj donostársa az aláírásával hitelesít. Dr. Hegyesi János (ügyvéd) JÓ TUDNI Lomtalanítás 2003. május 26-30. Mit szállítanak el az akció keretében? Elsősorban rossz bútort, háztartási gépet, vaskályhát, dobozokat stb., amely a lakossági szemétszállítás keretében nem szállítható el. Mire nem terjed ki az akció? Ipari, mezőgazdasági tevékenység, lakásfelújítás, építkezés következtében keletkezett hulladékra, cserépkályha maradványra, szénporra, autóroncsra, normál háztartási szemétre. Soron kívül is igényelhetnek lomtalanítást. T.: 313-4278, Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Közönségszolgálati Irodában (V., Arany J. u. 12. T.: 312-5490, V., Belgrád rkp. 25. T.: 318-1620). XVII. kerületi lomtalanítás: 1. körzet - Határmalom u.- Liget sor - Szent Imre herceg u. - Vasút XVII. kerület határa - Nagy Károshíd u. - Tárcsái u. - Kopolya u. - Hidasnémeti u. - Kerektói u. - Napiás u. - Inda u. - Ároktő u. - XXVIII. u. - Forrásmajori u. - Cinkotai út - Rákosligeti határút által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: miyus 25. vasárnap. 2. körzet - Rákoscsaba u. páros oldala - Zrínyi u. páratlan oldala - Pesti út páros oldala - Keresztúri út - Vasút - Vasút sor - Vasútőr u. által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: mújus 26. hétfő. 3. körzet - Pesti út páratlan oldala - Ferihegyi út páratlan oldala - Vasút - 526. sor által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja míyus 27. kedd. 4. körzet - Ferihegyi út páros oldala - Szabadság út - Helikopter u. XVII. kerületi határa - Bélatelepi u. - Baross u. - Felsőbabád u. - Orgoványiszőlő u. - Összekötő u. - Pesti út páratlan oldala által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: mújus 28. szerda. 5. körzet - Kísérő u. - Pásztorfalva u. - Görömböly u. - Zsig- mond u. kerület határ - Vasút - Rákoscsaba út páratlan oldala - Zrínyi u. páros oldala - esti út páratlan oldala - Összekötő út XVII. kerület határa által határolt terület. A lomok kikészítésének időpontja: mgjus 29. csütörtök. A lomok elszállítására minden esetben másnap kerül sor! Kamarai értekezlet A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XVII. kerületi elnöksége 2003. június 4-én (szerda) 17 órától tartja az éves tagcsoport értekezletét a Péceli út 93. sz. alatt, az Ipartestület székházában. Ameny- nyiben a tagértekezlet ebben az időpontban nem szavazatképes, akkor 1 óra elteltével újra kezdődik. A megnyitó után Süllős Gyula elnök tart beszámolót a kerületi tagcsoport 2001. és 2002. évben végzett munkájáról. Napirendi pontok még: az ipari-, a kereskedelmi és a kézműves alelnökök beszámolója, a 2003. évi tagcsoport program ismertetése, megszavazása, személyi kérdések, elnökségi tagválasztás. Határozatképtelenség esetén a már jelenlévőknek EU-csatlakozással kapcsolatos felkészítő előadást tartanak. Felhívás XVII. Kerületi Civil Fórum létrehozására! A XVII. kerület Önkormányzatának külső kapcsolatok tanácsnoka, Alexa György felhívással fordul a kerületben működő, bíróságon bejegyzett társadalmi szervezetekhez, hogy önkormányzati nyilvántartásba vételük, valamint a XVII. Kerületi Civil Fórum létrehozása és működtetése érdekében postai úton küldjék meg a bírósági nyilvántartásba vételüket igazoló jogerős bírósági határozat másolatát, valamint képviselőjük nevét, címét és más elérhetőségeit. A jelentkezéseket Alexa György tanácsnok nevére, a Polgármesteri hivatal Polgármesteri Irodáján (1173 Budapest, Pesti út 165.) várják, 2003. mújus 31-ig. A civil fórum megalakulásának tervezett ideje: 2003. június eleje. Az összejövetel pontos helyéről és időpontjáról a nyilvántartásba vett szervezetek meghívót kapnak. s.__________________________________y
