Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. január / 1. szám
IlliliH KÖZMŰVE LÓDÉ St IS Mély érzések és lelki finomság December 7-én jelent meg és mutatták be Kilo índia ívj, szerelmes verses könyvét a Rákoscsabái Közösségi Házban Lovas Judit és Ács József közreműködésével. Fény- és hangjáték, valamint az első kötetes szerző zenei aláfestése kísérte a műsor? meg-megszakítva. Illett a versek közé a kicsit misztikus közjáték. „Nagy holdnéző könyv”a címe Kilo India hatvankilenc szerelmes versét közös albummá tevő kötetének. Mély érzések és lelki finomság jellemzi e verseket. De hát a szerelemről van szó, s egy költő bátorkodik könnyed szavakkal szólni az ősi, leggyönyörűbb emberi érzésről. A költő holdnézőbe hívja kedvesét szerelmesen. Verset ír hozzá, szépet, szinte felemelkedve a földről a Hold felé... Kilo Jndia polgári néven a repüléssel foglalkozó szakember. A „Nagy Holdnéző Könyvet” Kukucska János hat kitűnő rajza illusztrálja. Krémer József Simorka- szobrok a Dózsában Simorka Sándor szobrászművésznek nyílt tárlata december 9-én este a Dózsa Művelődési Ház Mini Galériájában. A bevezetőt Bak Péter Róbert festőművész mondta. A kiállítást december 13-ig láthattuk. Mikulás-ünnepség az ipartestületben Fantázia, varázslat, ajándékok. E kulcsszavak jellemezték a helyi ipartestület által szervezett Mikulás-ünnepséget. A XVII. kerületi vállalkozók gyermekei számára .rendezett műsort Levente Péter vezette, akinek a jelentkezők közül kiválasztott két ifjú és a fantázia segítségével előadott mesejátéka hatalmas sikert aratott. A hangulat fokozásáról egy bűvész gondoskodott, és hihetetlen trükkökkel nevettette meg az ámuló gyermekeket, majd gyerekek versekkel köszöntötték a télapót, aki ezután név szerint osztotta ki ajándékait. A nemcsak az ifjabb generáció körében oly kedvelt Levente Péter elmondta, hogy mindig szívesen jön Rákoscsabára, a Péceli útra, ahová szinte már hazajár, hiszen a helyi ipartestület meghívására immár 15. alkalommal kísérte el a Mikulást. Kohári Attila Keresem az elcsavargott hegedülő malackát! Kerületünkben az Erdős Renée Ház múlt év július 13-án megnyitotta Játék-világ elmen a régi korok játékait bemutató kiállítását. Több lelkes kerületi lakossal együtt én is beadtam több régi családi ereklyeként őrzött játékot, többek között a hegedülő kismalacot. A malacka igen nagy sikert aratott, mert a meghívón is ő szerepelt, sőt több napilapban is megemlékezve a kiállításról szerepelt a fényképe. A kiállítás lezárásával derült ki, hogy a malacka elcsavargott, nincs meg. Kérem a becsületes megtalálót, hogy 10 ezer forintért jutalomért adja le a játékot az Erdős Renée Házban. Előre is köszöni egy lelkes, a kerületet támogató lakos. Negyvenéves a Dózsa! Prém Jánostól és munkatársaitól egy Csekovszky-kerámiát fogadott el a ház számára. A köszöntők után Martonosiné Orosz Márta - aki 12 éve igazgatja a házat - idézte a múltat, az elmúlt negyven év érdekes történéseit. A program vidám paródiával, á jubileumi kiállítás megnyitásával, fogadással folytatódott, (pte) (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester úgy fogalmazott: A Dózsa Művelődési Ház életminőséget javító szolgáltatásai jelentős mértékben hozzájárultak a személyes és lokális identitás megerősítéséhez, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek közvetítéséhez, megértéséhez. A Dózsa műfaji sokszínűsége az itt élő emberek sokszínűségéből, különböző kulturális örökségéből fakad, azt tükrözi vissza. A negyvenéves születésnapra tekintettel a polgármester és Barna Andor al- polgármesterLipták György grafikájával kedveskedett a ház igazgatónőjének Martonosiné Orosz Mártának, aki ezt követően a Csekovszky Árpád Művelődési Ház igazgatójától Örzséből igazgató- Mióta ismeri a házat? - kérdeztük Martonosiné Orosz Mártától.- Az első találkozásom a házzal 1964-ben volt. Csetényi Anikó vezetésével, nyolcadikosként Ör- zseként, később gimnazistaként léptem fel a világot jelentő deszkákon.- Mióta dolgozik itt?- A nyolcvanas években jöttem ide dolgozni, amikor Nagy Sára volt az igazgató, majd elmentem és később igazgatóként tértem vissza.- Mikortól vette át a stafétabotot?- 1991-ben. A Dózsa akkor már nem volt művelődési központ, mert úgy döntött a testület, hogy kerületrészenként autonómiával működjön Rákosligeten, Rákoscsabán és Rákoskeresztúron egy- egy művelődési ház. Az elmúlt időszakban létrehoztam egy kitűnő szakembergárdát, velük alakítottam ki a ház profilját, amit mindig továbbfejlesztünk, előtérbe helyezve az értékmegőrzést, a hagyományokat. Filozófiánk lett a minőség, a megfizethetőség és a sokszínűség.- Milyen a kapcsolata az ön- kormányzattal?- Az önkormányzat nem szól bele a munkámba, önállóságot és bizalmat kaptam. Az önkormányzat elsősorban a nagyberuházásokat finanszírozza. Itt gondolok például a színházterem felújítására, amit az utóbbi években sikerült megvalósítani. —A ház egyik profilját, köztudott, hogy az ütőhangszeres kultúra, a jazz zene népszerűsítése adja.- Nem csak főváros szerte, de országosan, sőt a határokon túl is ismertségre tettünk szert. Neves zenészek fordultak és fordulnak meg a házban. Krémer József f
