Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)

2002. március / 3. szám

O KRÓNIKA Budapesti fejlesztések 2002-ben Budapest idei fejlesztési tervei között szerepel a XVII. kerületi Zrínyi utca, a Péceli út (Tápi- óbicske-Zrínyi u. között) és a Csabai út területénének útre­konstrukciója. A fővárosban lesznek forgalomkönnyítő más kisebb-nagyobb beruházások is. Ezek közé tartozik az év vé­gén megkezdődő két új P+R őr­zött parkoló építése a Soroksári úton és a Hungária körút- Kacsóh Pongrác út keresztező­désében, összesen 600 férő­hellyel. Újabb kerékpár-vona­lakat építenek, 2000 férőhelyes kerékpártárolókat hoznak lét­re, és a P+R parkolókhoz ha­sonló B+R kerékpárőrzőket is kialakítanak a tömegközlekedé­si állomások mellett. Budapest 2002-ben is a fesztiválok városa lesz. Március-áprilisban a Ta­vaszi Fesztivál, júniusban a Hídünnep és a Budapesti Bú­csú, augusztusban a Dunaparti Vígasságok, október-novem­berben a Budapesti Őszi Feszti­vál, decemberben a Vörösmar­ty téri, Nyugati pályaudvari és az Oktogonon megrendezett ka­rácsonyi, évbúcsúztató progra­mok várják a kultúraszerető közönséget. Idén új park épí­tést kezdik meg az Orczy téren és a Blaha Lujza téren, utóbbit októberre már át is adják. Nyár végére befejezik a margitszige­ti szökőkút és Vadaspark teljes felújítását. Folytatja a főváros a játszóterek európai uniós nor­máknak megfelelő felújítását. 2002-ben folytatják a szelektív hulladékgyűjtést elősegítő la­kossági hulladékgyűjtő udva­rok létesítését. A XVII. kerüle­ti Gyökér közben (Gyökér köz- Széchenyi u.) és a IX. kerület Márton utcában nyílik új ud­var. Ebben az évben összesen háromszáz foci és kézilabdaka­put helyeznek el közterülete­ken. Az idei új idősotthon-épí­tésekkel és felújításokkal ösz- szesen 226 férőhellyel több áll majd a budapesti idősek ren­delkezésére. Minderről egy január végi saj­tótájékoztatón hallottunk Demszky Gábor főpolgármes­tertől. Az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lesz Budapesten vigalmi negyed, mert annak elsősorban intézményi, jogi akadályai van­nak, másrészt a türelmi zónák kialakítására a kerületek tilta­kozására tekintettel nem tesz­nek javaslatot. A Hírhozó több kérdéssel fordult a Főváros ve­zetéséhez, személy szerint Demszky Gáborhoz.- Van-e lehetőség a földes utak és a csatornázatlanság mielőbbi felszámolására a peremkerületekben?-A 2001-től létrehozott Fővá­rosi Stratégiai Alap terhére pá­lyázhatnak a kerületek földút­jaik burkolásához, illetve ettől az évtől útfelújításokhoz is igé­nyelhetnek támogatást.- Lát-e esélyt arra, hogy a Külső Kerületi Körút építésé­nek megkezdése 201S előtt reá­lissá váljék?- A XVIII. kerületen áthaladó első építési szakasz beruházási célokmányát a Fővárosi Köz­gyűlés már jóváhagyta. A beru­házás előkészítése megkezdő­dött. Köztudott azonban, hogy az út kiépítését az MO-s autópá­lya keleti szektora megvalósítá­sával egyidejűleg kell elvégez­ni a forgalmi összefüggések mi­att. A közlekedési tárca kilátás­ba helyezte központi költségve­tési támogatás, illetve egyéb pótlólagos beruházási források megszerezhetőségét a főváros számára az útépítésekhez. Je­lenleg a tervezési munka pá­lyáztatásán dolgozik a főváros. Ezért reális az esélye annak, hogy a körút első építési üteme 2015 előtt megvalósuljon.- Hol várható gyalogos közle­kedést javító fejlesztés a XVII. kerületben?- Új jelzőlámpás csomópont létesül a közeUövőben a Péceli út - Szabadság sugárút keresz­teződésében, várható a Tárcsái u. - Szentimre utcánál balos út- sáv bővítése, a Pesti út - Orosz­vár utcánál középszigetes gya­logátkelőhely létesítése) a Sza­badság út - Ferihegyi útnál gyalogátkelőhely létesítése.- A rákoshegyi gépjárműfor­galom óriási, a Baross utcában nemrég halt meg egy kislány. A Baross utca, Lőrinci út intenzív átmenő gépjármű forgalmat bonyolít le a XVII. és XVIII. ke­rület között, az utak állapota nagyon rossz. Létezik-e konk­rét terv a rákoshegyi közleke­dés javítására, az utak fejlesz­tésére, zebra festésére a Baross utcában?- A Baross utca és a Lőrinci út átmenő forgalmának csök­kentésére elkészült a tervjavas­lat. Eszerint a Ferihegyi út déli irányú meghosszabbítása össze­kötésre kerülne a Baross utcá­val. Ez a hálózati kialakítás a kerület számára is ismert és összhangban van az M4-s autó­pálya fővárosi bevezetésének tervével, amely a térségen ha­lad át. A Baross utcában javas­latunk szerint a Szent István térnél jelzőlámpás szabályozá­sú gyalogátkelőhelyet kellene létesíteni a kerülettel közös fi­nanszírozásban.- Elkészülhet még ebben az évben a Péceli út teljes re­konstrukciója?- A Péceli út rekonstrukciója ebben az évben elkezdődik és teljes hosszban megvalósul. A felújítás burkolat megerősítés­sel, aszfaltszőnyegezéssel törté­nik.- Van-e előzetes terve a fővá­rosnak a városközpontot (El­ágazást) csúfító buszvégállo­mással ?- A XVII. kerületben évtize­dek óta napirenden van egy új autóbuszvégállomás létesítés­nek gondolata, amely teher­mentesítené a jelenlegit. A Rendszerfejlesztési Tervben azonban a jelenlegi végállomás távlatban is megmarad.-Mi a jelenlegi álláspont, ter­vezet a közlekedési szövetség és a közös bérlet bevezetésének le­hetőségére, időpontjára?- A közlekedési szövetség és a közös bérlet nem azonos, a közös bérletek bevezetése még nem jelenti a közlekedési szö­vetség létrehozását. A közleke­dési szövetség egy olyan rend­szert jelent, amelyben a részt­vevő közlekedési szolgáltató társaságok szabályozása egysé­ges elvek szerint történik, így sor kerül elsősorban a viteldí­jak struktúrája és szintje, a kedvezményrendszer, a mun­káltatói költségtérítési rend­szer és egyéb közgazdasági sza­bályozók egységesítésére, eze­ken túlmenően kiterjed a telje­sítménykínálat és az infrast­ruktúra fejlesztések összehan­golására is. Ennek megvalósí­tása számos jogszabály módosí­tását és igen jelentős költség- igényű, új technikai berendezé­sek (viteldíj- és jegykezelő rendszer) telepítését is szüksé­gessé teszi. A közös bérlet be­vezetésére vonatkozó javaslatot a majdani közlekedési szövet­séghez vezető út első lépésének lehet tekinteni. A közös bérlet­rendszer bevezetését követően, annak tapasztalatait értékelve kerülhet majd sor a továbblé­pés feltételeinek tisztázására, a különböző szolgáltatókra érvé­nyes szabályozók egységesíté­sére és a tömegközlekedés nor­matív finanszírozásának meg­oldására. A közös bérletrend­szer lényegében két új bérlettí­pus bevezetését jelenti. Az agg­lomerációból rendszeresen be­járó utasok a MÁV vagy a VO­LÁN bérletükhöz 10% kedvez­ménnyel BKV-bérletet vásárol­hatnának, azon fővárosi utasok, akik Budapest határain belül MÁV vagy VOLÁN-járatokat is igénybe kívánnak venni, 10% felárral vásárolhatnak ilyen bérletet. A fővárosi közgyűlés a közös bérletek bevezetését tá­mogatta és a megvalósításhoz szükséges fővárosi forrásokat a költségvetésben előirányozta. Szükségesnek tartotta azonban „a tömegközlekedés központi támogatási rendszerének re­formját, a tömegközlekedés normatív állami finanszírozá­sát és a fővárosi tömegközleke­dést jelenleg sújtó diszkriminá­ció megszüntetését, a fővárosi tömegközlekedés működőké­pességének biztosítása érdeké­ben.” Ennek érdekében a főváros részéről már több kezdeménye­zés történt, és főpolgármesteri hivatal vezetése a közlekedési és vízügyi miniszterrel 2001. novemberében tárgyalt erről. A tárgyaláson egyetértettünk ab­ban, hogy a BKSz első lépése­ként tervezett új, egyesített bérletek mielőbbi bevezetése célszerű, ugyanakkor indokolt a helyi tömegközlekedést sújtó diszkriminatív szabályozás megszüntetése és a törvényi szabályozás belső ellentmondá­sainak feloldása és ennek érde­kében a pénzügyminiszter be­vonásával további tárgyalások kezdeményezése. Tisztázni kell továbbá még néhány elszámo­lás-technikai kérdést is. A meg­valósításhoz szükséges elői­rányzat mind a fővárosi, mind az állami költségvetésben erre az évre biztosított. P. Tóth Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom