Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. november / 10. szám
13 liO/M UVE LO 111: N A helytörténet tudója Dr. Dombóvári Antalt talán nem kell bemutatni a kerület lakóinak. Tanárként több generációval szerettette meg a történelmet, de ismerhetjük kutatóként, történészként is. Megszállottként kutatja és őrzi mindazt, ami a kerület történelmével kapcsolatos, ezáltal gyarapítva helytörténeti gytyteményünket. Nyugdíjazása alkalmából ültünk le vele beszélgetni és csak a magnó kattanása figyelmeztetett arra, hogy hirtelen el is telt egy óra.- Tanár úr, hogyan került kapcsolatba a helytörténeti kutatással illetve gyűjtéssel?- 9 évig faluhelyen, Hévíz- györökön tanítottam a 60-as években, a kutatáshoz, gyűjtéshez való vonzalmam ebből az időszakból származik, oda köthető. Történelemtanárként jelessel jutalmaztam azokat a diákokat, akik a kötelező lecke tudása mellett szétnéztek otthon vagy portájukon és igyekeztek olyan tárgyi emlékeket behozni az órára, amik szervesen kötődtek a tananyaghoz. Sok diák - természetesen a szülők engedélyével - ezeket a tárgyakat nekem ajándékozták. így tettem szert nagyon sok régi fazékra, csuporra, de van kőbaltám és mamutfogam is. így kezdődött, aztán az egyetemi szakdolgozatomat már Hévízgyörök történetéről írtam.- Tudna mondani egy példát mai viszonylatban?- Annak idején, amikor Rákosliget 100 éves volt és húszán kaptunk „Rákosligetért” plakettet, a Gózon Gyula - Berky Lili házaspárnak is posztumusz odaítélték a díjat, amit a polgármesterasz- szony a gyűjteménynek adott át, mivel Gózonék- nak nincs élő hozzátartozójuk. Emlékeztem viszont, hogy él még hozzátartozó Berky Lili részéről. A közelmúltban sikerült a nyomára bukkannom, őt illeti meg a plakett.- Mióta létezik a gyűjtemény?- Az 1968-ban meghirdetett TV-vetélkedő kapcsán született meg. Korabeli anyagokból tudom, hogy a TV és a Fővárosi Tanács 1968-ban, Budapest „felszabadulásának” 25. évfordulója alkalmából rendezett történelmi vetélkedőt a budapesti kerületek között. A fődíj egy óvo- dá volt. Egy olyan dokumentáció összeállítása volt a cél, ami alapján egyáltalán kérdéseket lehet feltenni. A helyiek által összegyűjtött információkat megjelentették egy kiadványban és akkor, 1968 őszén megalapították a „Rákosmenti Hely- történeti Gyűjteményt”. A vetélkedőn kerületünk nem jutott tovább, de a készülés és érdeklődés eredményeként, főleg idősebb helybeliekből megalakult egy helytörténeti klub. Rendszeresen találkoztak, kutattak, gyűjtöttek és eredményeiket igyekeztek publikálni. Sajnos, amikor ők elmentek, kihaltak, a fiatalabbakat nem igazán érdekelte ez a dolog. Maga a gyűjtemény mégis együtt maradt, köszönhetően dr. Bartók Albert és Losó Józsefnek.- Hogyan került kapcsolatba a Rákoskeresztúri Helytörténeti Gyűjteménnyel?- Tudtam, hogy van itt egy helytörténeti gyűjtemény, hiszen dr. Bartók Albert bácsit, aki valamikor vezette, gyermekkorom óta ismertem. Gyakorlatilag együtt nőttünk fel nevelt fiával, Gregor Józseffel. Egyszer végignéztem a gyűjteményt és arra gondoltam, hogy jó lenne írni ennek az anyagnak a segítségével egy kerületi monográfiát. Beleástam magam a dolgokba, hisz ennek a kerületnek is van múltja, végül is Rákoscsaba lassan 950 éves lesz. Elkezdtem járni a levéltárba, könyvtárba, gyűjtögettem, megint csak magamnak. Az volt a titkos vágyam, hogy átvegyem tőle a gyűjteményt és nyugdíjas éveimet itt tölthessem, mint gyűjteményvezető. Mivel ő egészségileg olyan helyzetbe került, hogy nehézkesen bírta a gyűjtemény ápolásával járó munkát. Nagy szomorúságomra sajnos erre előbb került sor, mint terveztem, dr. Bartók Albert egy napon hívatott magához, hogy az átadást megbeszéljük, majd pár nap múlva meghalt. Két hónappal azelőtt töltötte be a 80. életévét. Akkor még a gyűjtemény a Dózsa Művelődési Ház egyik szakköreként működött. Berci bácsi már korábban jelezte Orosz Mártának, hogy ő engem jelöl utódjául, ezt Orosz Márta elfogadta. Tulajdonképpen azóta vezetem a gyűjteményt.- Mi volt az első teendője ezen a poszton?- Elhatároztam, hogy mindabból a rengeteg értékes tudásanyagból, amit a gyűjtemény hordoz, a kerület lakóinak is részesülniük kell. Első lépésként a helyi iskolák számára készítettünk 4 füzetet a feleségemmel, amelyek a kerület történetét ölelik fel a kezdetektől 1950-ig. 1997 őszén alakult át a Rákoscsabái Községháza, ott kaptam az önkormányzattól egy osztálytermet és egy irodát. Ez a helyiség a szakmai felügyelet előtt is legálissá tette a gyűjteményt és tevékenységem egy egyszemélyes, önálló önkormányzati intézménnyé alakulhatott át. Megtörtént az átköltözés a Dózsából, de azóta is sáros vagyok önmagámmal szemben, mert a teljes anyagot nem tudtam még számítógépre vinni és hát folyamatosan bővül a gyűjtemény.-Azoknak, akik még nem látták, kérem mutassa be a gyűjteményt!- Nagyobb részben papíranyag, kimondottan írásos dokumentumok. A hajdani Az Erdős Renée Ház 1895-ben, eklektikus stílusban épült. Rákoshegy, s talán a kerület egyik legszebb és legrégibb épülete. A legutóbbi vezetőváltást követően elsősorban időszaki kiállításokat rendeznek itt, azonban a jövőben a XVII. kerület helytörténeti gyűjteményének is otthona lesz, amely korábban Rákoscsabán volt. A XVII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője: dr. Dombóvári Antal helytörténész. gyűjtőmunka abból indult, hogy ezeket az írásokat megőrizzük eredetiben, vagy másolatban. Természetesen fényképek, magnószalagok, filmtekercsek is idetartoznak. Ugyanakkor az Erdős René Házat úgy tartották nyilván, mint helytörténeti múzeum és miután Bakonyvári M. Ágnes igazgatónő kérése az volt, hogy helytörténeti kiállítással nyissunk, így az ott őrzött és a nálunk tárolt anyagot közösen állítottuk ki.- Mely darabok a legértékesebbek?- Az egyik mindenképpen Blaha Lujza ruhája. Egy idős rákosligeti néni ajándékozta ezt a Rákosliget 100. születésnapjára rendezett kiállításnak. A néni édesanyja kapta a ruhát a híres színésznőtől. Amire rendkívül büszke vagyok, az az 1905-ből való „Rákosliget” című újság néhány példánya. Nem találtam sehol a többi példányt. Az Országos Széchenyi Könyvtárban nincs, a Budapest Gyűjteményben sincs. Őrizzük a Pod- maniczky-család ezerhétszázas évekből való leveleit, melyeket egy keresztúri lakostól kaptam, akinek az édesapja villanyszerelőként a háború utáni felújítási munkák során, egy padláson találta a ma már értékes leveleket. Más jellegű, Rákosliget kialakulásával kapcsolatos a vízvezeték-rendszer teljes tervdokumentációja eredetiben, 1899- 1900-ból.- A gyűjtemény gondozása közben szemmel követheti a kerület fejlődését. Milyen irányba fejlődik a kerület?- A fejlődés elsősorban infrastrukturális. Aszfaltoztak nagyon sok utat, csatornázták az utcákat. Jónak tartom, hogy a lakosságot is bevonták ezekbe a döntésekbe. A fejlődés megjelent a közlekedés területén is, de nagy szükség lenne a már régóta emlegetett, de eddig meg nem valósított elővárosi vasútra. Szépen beépült a Madárdomb és a Virágdomb és az új lakópark is mutatós lesz. A Kucorgó is teljesen beépült az utóbbi 10 év során. A szívemhez nagyon közel áll a Pod- maniczky-Vigyázó kastély sorsa. A fővárosban összesen 3 barokk kastély van, abból ez az egyik. Remélem, visszanyeri eredeti szépségét, inkább előbb, mint utóbb. Minden fejlődésnek örülni kell, ha attól újul, szépül a kerület. Epress József r t*
