Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)

2002. november / 10. szám

13 liO/M UVE LO 111: N A helytörténet tudója Dr. Dombóvári Antalt talán nem kell bemutatni a kerület lakói­nak. Tanárként több generációval szerettette meg a történelmet, de ismerhetjük kutatóként, történészként is. Megszállottként ku­tatja és őrzi mindazt, ami a kerület történelmével kapcsolatos, ezáltal gyarapítva helytörténeti gytyteményünket. Nyugdíjazása alkalmából ültünk le vele beszélgetni és csak a magnó kattanása figyelmeztetett arra, hogy hirtelen el is telt egy óra.- Tanár úr, hogyan került kapcsolatba a helytörténeti ku­tatással illetve gyűjtéssel?- 9 évig faluhelyen, Hévíz- györökön tanítottam a 60-as években, a kutatáshoz, gyűjtés­hez való vonzalmam ebből az időszakból származik, oda köt­hető. Történelemtanárként je­lessel jutalmaztam azokat a diá­kokat, akik a kötelező lecke tu­dása mellett szétnéztek otthon vagy portájukon és igyekeztek olyan tárgyi emlékeket behozni az órára, amik szervesen kötőd­tek a tananyaghoz. Sok diák - természetesen a szülők engedé­lyével - ezeket a tárgyakat ne­kem ajándékozták. így tettem szert nagyon sok régi fazékra, csuporra, de van kőbaltám és mamutfogam is. így kezdődött, aztán az egyetemi szakdolgoza­tomat már Hévízgyörök történe­téről írtam.- Tudna mondani egy példát mai viszonylatban?- Annak idején, amikor Rákosliget 100 éves volt és hú­szán kaptunk „Rákos­ligetért” plakettet, a Gózon Gyula - Berky Lili házaspárnak is posztu­musz odaítélték a díjat, amit a polgármesterasz- szony a gyűjteménynek adott át, mivel Gózonék- nak nincs élő hozzátarto­zójuk. Emlékeztem viszont, hogy él még hoz­zátartozó Berky Lili részé­ről. A közelmúltban sike­rült a nyomára bukkan­nom, őt illeti meg a pla­kett.- Mióta létezik a gyűjte­mény?- Az 1968-ban meghir­detett TV-vetélkedő kap­csán született meg. Kora­beli anyagokból tudom, hogy a TV és a Fővárosi Tanács 1968-ban, Buda­pest „felszabadulásának” 25. évfordulója alkalmából rendezett történelmi vetél­kedőt a budapesti kerüle­tek között. A fődíj egy óvo- dá volt. Egy olyan doku­mentáció összeállítása volt a cél, ami alapján egyáltalán kérdése­ket lehet feltenni. A helyiek ál­tal összegyűjtött információkat megjelentették egy kiadvány­ban és akkor, 1968 őszén meg­alapították a „Rákosmenti Hely- történeti Gyűjteményt”. A vetél­kedőn kerületünk nem jutott to­vább, de a készülés és érdeklő­dés eredményeként, főleg idő­sebb helybeliekből megalakult egy helytörténeti klub. Rend­szeresen találkoztak, kutattak, gyűjtöttek és eredményeiket igyekeztek publikálni. Sajnos, amikor ők elmentek, kihaltak, a fiatalabbakat nem igazán érde­kelte ez a dolog. Maga a gyűjte­mény mégis együtt maradt, kö­szönhetően dr. Bartók Albert és Losó Józsefnek.- Hogyan került kapcsolatba a Rákoskeresztúri Helytörténeti Gyűjteménnyel?- Tudtam, hogy van itt egy helytörténeti gyűjtemény, hi­szen dr. Bartók Albert bácsit, aki valamikor vezette, gyermek­korom óta ismertem. Gyakorla­tilag együtt nőttünk fel nevelt fi­ával, Gregor Józseffel. Egyszer végignéztem a gyűjteményt és arra gondoltam, hogy jó lenne írni ennek az anyagnak a segít­ségével egy kerületi monográfi­át. Beleástam magam a dolgok­ba, hisz ennek a kerületnek is van múltja, végül is Rákoscsaba lassan 950 éves lesz. Elkezdtem járni a levéltárba, könyvtárba, gyűjtögettem, megint csak ma­gamnak. Az volt a titkos vá­gyam, hogy átvegyem tőle a gyűjteményt és nyugdíjas évei­met itt tölthessem, mint gyűjte­ményvezető. Mivel ő egészségi­leg olyan helyzetbe került, hogy nehézkesen bírta a gyűjtemény ápolásával járó munkát. Nagy szomorúságomra sajnos erre előbb került sor, mint tervez­tem, dr. Bartók Albert egy na­pon hívatott magához, hogy az átadást megbeszéljük, majd pár nap múlva meghalt. Két hónap­pal azelőtt töltötte be a 80. élet­évét. Akkor még a gyűjtemény a Dózsa Művelődési Ház egyik szakköreként működött. Berci bácsi már korábban jelezte Orosz Mártának, hogy ő engem jelöl utódjául, ezt Orosz Márta elfogadta. Tulajdonképpen az­óta vezetem a gyűjteményt.- Mi volt az első teendője ezen a poszton?- Elhatároztam, hogy mindab­ból a rengeteg értékes tudás­anyagból, amit a gyűjtemény hordoz, a kerület lakóinak is részesülniük kell. Első lé­pésként a helyi iskolák szá­mára készítettünk 4 füzetet a feleségemmel, amelyek a kerület történetét ölelik fel a kezdetektől 1950-ig. 1997 őszén alakult át a Rákoscsa­bái Községháza, ott kaptam az önkormányzattól egy osz­tálytermet és egy irodát. Ez a helyiség a szakmai fel­ügyelet előtt is legálissá tet­te a gyűjteményt és tevé­kenységem egy egyszemé­lyes, önálló önkormányzati intézménnyé alakulhatott át. Megtörtént az átköltözés a Dózsából, de azóta is sáros vagyok önmagámmal szem­ben, mert a teljes anyagot nem tudtam még számító­gépre vinni és hát folyama­tosan bővül a gyűjtemény.-Azoknak, akik még nem látták, kérem mutassa be a gyűjteményt!- Nagyobb részben papír­anyag, kimondottan írásos dokumentumok. A hajdani Az Erdős Renée Ház 1895-ben, eklektikus stí­lusban épült. Rákoshegy, s talán a kerület egyik legszebb és legrégibb épülete. A leg­utóbbi vezetőváltást követően elsősorban időszaki kiállításokat rendeznek itt, azonban a jövőben a XVII. kerület helytörténeti gyűj­teményének is otthona lesz, amely korábban Rákoscsabán volt. A XVII. kerületi Helytörté­neti Gyűjtemény vezetője: dr. Dombóvári An­tal helytörténész. gyűjtőmunka abból indult, hogy ezeket az írásokat megőrizzük eredetiben, vagy másolatban. Természetesen fényképek, mag­nószalagok, filmtekercsek is idetartoznak. Ugyanakkor az Erdős René Házat úgy tartották nyilván, mint helytörténeti mú­zeum és miután Bakonyvári M. Ágnes igazgatónő kérése az volt, hogy helytörténeti kiállítással nyissunk, így az ott őrzött és a nálunk tárolt anyagot közösen állítottuk ki.- Mely darabok a legértéke­sebbek?- Az egyik mindenképpen Blaha Lujza ruhája. Egy idős rákosligeti néni ajándékozta ezt a Rákosliget 100. születésnapjá­ra rendezett kiállításnak. A néni édesanyja kapta a ruhát a híres színésznőtől. Amire rendkívül büszke vagyok, az az 1905-ből való „Rákosliget” című újság néhány példánya. Nem találtam sehol a többi példányt. Az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban nincs, a Budapest Gyűjtemény­ben sincs. Őrizzük a Pod- maniczky-család ezerhétszázas évekből való leveleit, melyeket egy keresztúri lakostól kaptam, akinek az édesapja villanyszere­lőként a háború utáni felújítási munkák során, egy padláson ta­lálta a ma már értékes levele­ket. Más jellegű, Rákosliget ki­alakulásával kapcsolatos a víz­vezeték-rendszer teljes tervdo­kumentációja eredetiben, 1899- 1900-ból.- A gyűjtemény gondozása közben szemmel követheti a ke­rület fejlődését. Milyen irányba fejlődik a kerület?- A fejlődés elsősorban inf­rastrukturális. Aszfaltoztak na­gyon sok utat, csatornázták az utcákat. Jónak tartom, hogy a lakosságot is bevonták ezekbe a döntésekbe. A fejlődés megje­lent a közlekedés területén is, de nagy szükség lenne a már régóta emlegetett, de eddig meg nem valósított elővárosi vasút­ra. Szépen beépült a Madár­domb és a Virágdomb és az új lakópark is mutatós lesz. A Ku­corgó is teljesen beépült az utóbbi 10 év során. A szívemhez nagyon közel áll a Pod- maniczky-Vigyázó kastély sor­sa. A fővárosban összesen 3 ba­rokk kastély van, abból ez az egyik. Remélem, visszanyeri eredeti szépségét, inkább előbb, mint utóbb. Minden fejlődésnek örülni kell, ha attól újul, szépül a kerület. Epress József r t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom