Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. október / 9. szám
KRÓNIKA 8 Tiltakozás a Szőlőhegy beépítése ellen Lakossági fórumon nyilváníthattak véleményt a kerület lakói Lakossági fórumot tartottak szeptember 12-én a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. Az egybegyűlt lakók a Szőlőhegy szabályozási tervezete ellen tiltakoztak, de akadt olyan lakó is, aki a megvalósítás előnyeiről érvelt. A fórumon jelen volt Kiss Lajos alpolgármester, Labota Miklós tervező; Bokocsi Tamás közúttervező, Tóth Sándor közműtervező és dr. Horváth Tibor, a Rákosmezeje Rt. vezetője, a terület tulajdonosa. A művelődési ház nagyterme megtelt az érdeklődőkkel. Legtöbben azzal a céllal érkeztek, hogy meggyőzzék a más véleményen lévőket. Az asztal mögött ülők a fejlesztés fontosságáról és szükségességéről szóló véleményüknek adtak hangot, a sorokban ülők többsége pedig a terv hátrányairól, és annak szükségtelenségéről kívánt szót ejteni. Labota Miklós, a terv elkészülésének hátterébe avatott be. Beszédében felvázolta, hogy a mostani terv egy új, átdogozott változat, amely már figyelembe vette az eddig felmerült kifogásokat. Ennek eredményeként a tervekben 100 méterrel megnövekedett az erdőterület az előzőhöz képest, és jelentősen csökkent a beépíthető területek nagysága is. Az eredetileg tervezett 1350 lakás helyett legfeljebb 340 épülhet meg! Korlátozták, hogy a legkisebb telek 1000 m2-es lehet, amelyre legfeljebb négy lakás építhető, és a házak magassága nem lehet több 7,5 méternél. Az új rész súlypontjába kerülnek az intézményi épületek. A mezőgazdasági területeknek maximum 3%-a beépíthető, ez azonban csak a 6000 m2-nél nagyobb telkekre igaz. Bokocsi Tamás kifejtette, hogy a terv szerint készül egy kétsze/ kétsávos gyűjtőút, amely a lakóparkon vezet majd keresztül, és a Cinkotai és a Napiás útra köt rá. Erre halad az MO-ás autóút tervezett nyomvonala. Elképzelések szerint a majdan megépülő Külső kerületi körút a Nagytarcsai úton csatlakozna az M0-hoz. Az utak megépítésével a Pesti út terhelése nélkül is megoldható lenne a terület kiszolgálása. A tervező szerint az Elágazástól indulna egy buszjárat, amely a gyűjtő úton haladna, és megoldaná a lakópark tömegközlekedését. Tóth Sándor ismertette a közművállalatok véleményezését, melyben a Vízművek új nyomásfokozó hálózat kiépítését javasolta, a szennyvíz számára pedig egy új szennyvízátemelő létesítését. A gázellátásban szintén nyomásszabályozó kiépítése szükséges, a távközlés probléma nélkül megoldható. Dr. Horváth Tibor, a Rákosmezeje Rt. vezetője úgy vélte, a területen számos probléma megoldódna a fejlesztés által. Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint, ha a terv megvalósul, az rt. 100 millió forint támogatást biztosít a kerület számára, amelyet az önkormányzat szabadon felhasználhat. Emlékeztetett arra, hogy a tervről 1994-95. között hatástanulmány is készült, amelyet Bukta Mihály, környezetvédő is elfogadásra ajánlott. Horváth elmondta, hogy ha a későbbiekben területekre lenne szükség, ő nyitott a további tárgyalásokra. Dr. Dombóvári Csaba, Rákosliget önkormányzati képviselője azzal a kérdéssel kezdte beszédét, hogy kinek az érdeke, hogy a lakópark felépüljön. Úgy vélte, ez a beruházás csak terheket ró mind a kerületiekre, mind az önkormányzatra. Hozzátette, hogy míg a lakópark közel egy év alatt megépülne, addig a rajzokon jelölt útvonalak megépítése sokkal több időbe telik, annál is inkább, mivel az MO-ás megépítését 2015-re vették tervbe. Véleménye szerint a meglévő úthálózat képtelen lenne kiszolgálni az újonnan betelepülőket. Kiemelte, hogy sokkal inkább új oktatási, egészség- ügyi intézményekre lenne szükség, mert a mostaniak így is túlzsúfoltak. Salgó Árpád lakos más véleményen volt, úgy érvelt, hogy számára jelentős probléma az, hogy a Gyöngytyúk utca és az Inda utca környékén nincs megoldva a közművesítés. Abban reménykedik, hogy ha megépül a lakópark, akkor a kiépített csatorna- és gázvezetékek az ő életüket is meg fogja köny- nyíteni. Rózsahegyi Péter, a Védegylet Rákosmenti Tagozatának tagja szerint nem a zöldövezetek eltüntetésével lehet fejleszteni a várost. Az volt a meglátása, hogy ezek a tervek csak a betelepülők számára előnyösek. Felvetette a kérdést, hogy garantálja-e valaki, hogy veszélyes hulladékot nem raktak le a Napiás bányában. Ha ez megtörtént, akkor a jövőben még komoly egészség- ügyi problémákat okozhat. A Védegylettől érkező Jávor Benedek szerint az emberek tömeges megjelenése a védett értékek pusztulásához vezetne. A beruházáshoz a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges, ők pedig ezt mindezidáig nem látták. A szeptemberi képviselő-testületi ülésen az előteijesztő visz- szavonta a rákosligeti Szőlőhegyről szóló döntés kérdésének-napirendre tűzését, azonban napirenden kívül tízperces időtartamban összefoglalhatták a lakók véleményüket a javaslatról. A vélemények között többségében a tiltakozás hangja hallatszott, de volt, aki a rendezés mellett voksolt. Kiss Lajos alpolgármester az ülés kezdetekor elmondta, hogy szerinte a terület sorsával kapcsolatos vita már nem szakmai, hanem politikai síkra terelődött. Bejelentette, hogy a jövőben elkészítik a Szőlőhegy - gyel kapcsolatban az elmúlt tíz évben született határozatok, döntések és megállapodások dokumentációját, valamint kidolgozzák azt is, hogy a testület által már elfogadottá vitás résszel határos - Gyöngytyúk u. feletti - terület szabályozása milyen hatást gyakorol Rákosligetre. Mint ismeretes, a javaslat arról szól, hogy a Rákosmezeje Rt. tulajdonában álló 130 hektáros terület alsó harmadában 340 lakásos lakópark létesüljön óvoda, iskola, egészségügyi intézmény részére biztosított területtel. Középen mezőgazda- sági terület maradna, a Naplás-tó felőli területrészen a Steiner Endre, a Szőlőhegyen bérel területet, egy kft. igazgatója, harmincegy éve dolgozik ezen a helyen és elpanszolta, hogy kézi irányítással, kínkeservesen termeli a szőlőt, aminek nagy része rossz minőségű, a felvásárlás pedig minimálisra csökkent. A jelenlegi helyzetben a jövője teljesen kilátástalan. Utolsónak szólalt fel Parrag Emil festőművész, a Rákosligeti Polgári Kör elnöke. Azt mondta, hogy a kerületben nagyon sok minden fejlesztésre szorulna. Sok a földút, és a betonutak is foltosak, göröngyösek. Figyelmeztetett rá, hogy a XVII. utcánál így is mindennaposak a balesetek, és ha nagyobb lenne a forgalom, ez is tovább fokozódna. B. K. meglévő erdősáv száz méteres sávval (kb. 30 Ha) gyarapodna. A lakóparkon 2x2 sávos út vezetne át. A lakóparki beruházás nem önkormányzati, hanem külső tőkéből valósulna meg, ezáltal nem vonna el forrásokat a kerületben fontosabb fejlesztések elől. Ezzel együtt intézményi területhez juthatna az önkormányzat, amit igény szerint a későbbi időben hasznosíthatna. A javaslat ellen szolnak viszont a környezetvédelmi okok, mellette a szőlőtermesztők véleménye, mely szerint az itt művelt szőlő nem jó minőségű, így kivágása, a terület belterületbe vonása, rendezése indokolt lenne. A mikéntről azonban később lesz döntés. pte Lapzártánk után olvastuk: A főváros nem járul hozzá további zöldterületek lakópark vagy bevásárlóközpont célú átminősítéséhez. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket elutasítjuk, ez történt nemrégiben a XVII. kerületi, 130 hektáros Szőlőhegy esetében is - jelentette ki csütörtökön Demszky Gábor főpolgármester a Védegylet által szervezett környezetpolitikai vitán. (Forrás: Népszabadság, október 5.) Később döntenek a Szőlőhegyről
