Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)

2002. május / 5. szám

KÖZMÜVE LÖDÉN

Tavaszi hangverseny Bartók Béla tiszteletére

születésének 121. évfordulójához kötődve, a Bartók zeneiskola szervezésében Bartók Béla Zenei Napokat tartottak a kerületben, március 20-24. között. Ennek keretében képzőművészeti kiállítás, zenetörténeti hangverseny, növendékhangverseny volt a zeneiskolában, ünnepi hangversenyt rendeztek a Dózsa Művelődési Házban, továbbá tavaszi hangversenyt tartottak a Rákoshegyi Baptista Imaházban.

Sz.

Bartók Béla (1881-1945) március 25-én, 121 éve született Nagyszentmiklóson, m^jd a XX. század elején Rákoskeresztúron, a Teréz utca 28. sz. alatt (ma Rákoshegy, Hunyadi u. 50.) élt közel tíz évig. Korunk egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, zongoraművésze, zenetudósé. Népzenekutatásait jórészt Kodály Zoltánnal végezte. Kiváló zenepedagógus volt. A fasizmus elől önkéntes emigrációba ment az USA-ba, s ott halt meg. A modern európai zene egyik úttörője. Rákosligeten utca, s a kerületi zeneiskola is méltón viseli nevét. A Bartók-ház ma képzőművészeti iskolának ad otthont. Idén a Bartók Béla Zenei Napokat március 20-24. között rendezte meg a róla elnevezett zeneiskola.

Bartók Béláék előbb (1911- 1912) Vecsey Ferencék (korának híres hegedűművésze és komponistája) szomszédjában, a Jókai utca 5. szám alatt, majd 1920-ig a Hunyadi utca 50. szám alatt laktak. A múlt század világszerte legismertebb magyar személyisége itt fejezte be a „Kékszakállú herceg vára” című operáját, s két másik színpadi műve, a „Fából faragott királyfi” és a „Csodálatos Mandarin” — több más zenekari műve mellett — szintén itt született. 1911. május 2-án költözött ki Bartók erre a nyugodt helyre. Feleségével Ziegler Mártával, s csecsemő Béla fiúkkal olyan jól érezték

itt magukat, hogy tíz évig maradtak ezen a helyen. A hagyományokhoz híven, Bartók Béla

ban. Alig az ifjú Misetics Mátyás kísérletező kedvű fotós, tágítani és újítani szeretné a lehetőségeit, ennek a műfajnak ugyanis még lehet. Modern másolási technikák számítógép, mesteri nagyítások, amelyekkel szuggesztív hatásokat produkál. Kicsit - s ebben egyetértek tökéletesen Harcsa Bélával, a filmrendezővel, aki a kiállítást megnyitotta - egyes montázsaiban mindenképpen Misetics Mátyás a plakátművészethez közelít. Egyik fotója előtt többet álltunk, gondolkodtunk. „A három egyforma fehérneműt reklámozó plakát egy fölötte suhanó híd alatt, ember sehol! Csak a gép másik oldalán”. - nyitotta meg Harcsa Béla a hármas tárlatot.

Krémer/Kucsma

Fotóhónap Rákoshegyen

A Rákoshegyi Közösségi Házban április 27-én a Fotóhónap 2002. rendezvénysorozat részeként Életterem címmel rendeztek fotókiállítást Fejér Gyula, Misetics Sándor és Misetics Mátyás fényképeiből.

gatásainak eredményéig. Rákoshegyen két korosztály három alkotójának művei voltak láthatók május 8-ig a falakon. Érdemes volt időt szánni Fejér Gyula franciaországi emlékeire, a gótikára, Párizsra, a

Fotóhónap volt, az ország számos kiállítóhelyén találkozhatunk a magyar fotósok tárlataival, a retrospektív válogatástól az ifjú művészek szárnypróbáltemplomokra. Misetics Sándor kedvenc témái a táj, az épített környezet és a vasút. Téli táj, téli csönd, magányos fa. Hallgatag, akár egy fotó az album17

Civil krónika

A Rákoscsabai Közösségi Ház gondozásában, az RCs. Hírmondó Bt. kiadásában látott napvilágot a XVII. Kerületi Civil Krónika. A könyv betekintést enged 21 társadalmi szervezet életébe.

Megjelent a Képeskönyv

Budapest XVII. kerületéről, a múltat felidéző háromnyelvű képeskönyv jelent meg nemrég Szöllősi Nagy András fotóival. A képaláírások dr. Dombóvári Antal helytörténész munkája. Szöllősi Nagy András 1915-ben született Budapesten. A rákosligeti

Hősök Terei Iskolában harminc éven át tanított földrajzot. Tanulmányútjai során számos országban megfordult. Az utak emlékét több tízezer diapozitív őrzi, melyeket szemléltető eszközként használt az iskolai oktatásban éppúgy, mint diavetítéses ismeretterjesztő előadásai során. Rangos elismeréseket tudhat magáénak: mint a Budapestért díj (1995), a Comenius- díj (1996), a Rákosligeti Centenárium Emlékérem (1999) és a Rákosligetért Díj (2001).