Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. január / 1. szám
KRÓNIKA » Bevételek (M Ft-ban, kerekítve) 1. Átengedett központi adók (SZJA, gépjárműadó, iparűzési adó) 3 154 2. Központi költségvetési támogatás (normatív és központosított állami hozzájárulás, és egyéb működési célú pénzeszköz átvétel: pl. munkanélküliek jövedelempótló támogatása, időskorúak járadéka, idegenforgalmi adóból, kisebbségi önkormányzatok támogatása, OEP támogatás) 2 256 3. Intézményi működési bevételek (polgármesteri hivatal, óvodák, iskolák, uszoda, reklám, művelődési házak, Egészségügyi Szolgálat bevételek) 524 4. Helyi adók (építmény, telek, kommunális) 130 5. Egyéb bevételek (közterület-használat, lakásságtól származó bevételek, helyi támogatások törlesztése, áfa, értékpapírértékesítés) 200 6. Felhalmozási célú támogatások (ingatlanértékesítés, útépítés és csatornafejlesztés céltámogatás, céltartalék, átvett pénzeszközök) 2 415 7 Hitel 1 253 Bevételek mindösszesen: 9 milliárd 932 millió 108 ezer forint. 3500 326 fOKg 3113 2932 3000 2500 2000 1500 1000 335 190 500 — 99 0 r— 1 2 3 4 5 6 Kiadások (M Ft-ban, kerekítve) 1. Működtetési célú kiadások (képviselő-testület, polgármesteri hivatal, Egyesített Szolgáltató Központ, Családsegítő Központ, piac, Polgárvédelmi Parancsnokság, közművelődési kiadások, diáksport feladatok, tájékoztatás, zöldfelület és környezetvédelem fenntartási költségek, karbantartás, pályázatok, közbiztonsági feladatok, alapítványok támogatása) 3 263 2. Nevelési, oktatási intézményekre fordítandó költségek (óvodák, iskolák) 3 113 3. Segélyek (rendszeres szociális, lakásfenntartási stb.) 335 4. Egészségügyi Szolgálat működtetése 190 5. Felhalmozási célú kiadások (felújítások, fejlesztések, beruházások, felhalmozási célú támogatások) 2 932 6. Tartalékok, egyéb kiadások (oktatási, szociális, választókerületi céltartalék stb., kisebbségi önkormányzatok támogatása, hiteltörlesztés) 99 Kiadások mindösszesen: 9 milliárd 932 millió 108 ezer forint. Fejlesztési feladataink adottak Az infrastruktúra kiépítése kapja a legnagyobb hangsúlyt - mondta lapunknak adott nyilatkozatában Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester A kerület 2002. évi költségvetése - hasonlóan a legtöbb magyar ön- kormányzathoz - gazdálkodási szempontból még kezelhető, de a szokásostól nagyságrendileg eltérő szintű hitelfelvétellel kell, hogy számoljon. A kétéves központi költségvetés ugyanis alultervezte az inflációt, s nem nyújt fedezetet a központilag beharangozott, közalkalmazotti és köztisztviselői béremeléshez. A személyi juttatások az idén 460 millió forinttal növekednek, az ehhez kapcsolódó munkáltatót terhelő járulékok 102 millióval kóstálnak többet 2002-ben. A működési forráshiányt növeli az az 500 milliót meghaladó pluszteher is, amely az intézmények dologi kiadásaiban jelentkezik (közüzemi díjak, karbantartás). Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a felhalmozási, hanem - sajnos - a működési forráshiányunk is tetemes. A kötelezően ellátandó feladatainkhoz rendelkezésre álló központi „ellátmány” pl. nem éri el a 40%-ot, tehát a kerületnek a saját bevételéből, vagy hitelből kell az államtól kapott - jogszabályi előíráson alapuló kötelezettségeket teljesíteni. Ez a helyzet már-már alkotmányossági kérdésnek is tekinthető, hiszen alapelv az önkormányzatok önrendelkezési joga, s az, hogy az állam csak olyan feladatot adhat a településeknek, melyhez a pénzügyi fedezetet is biztosítja. Örömmel pótolnánk saját erőből a hiányzó összegeket, ha olyan önkormányzat lennénk, ahol sok a helyi bevételi lehetőség, sok a bérbeadható üzlet- és irodahelyiség, vagy ahol nagy vállalkozások tetemes helyi adót tudnak fizetni. Mi - sajnos - nem ezek közé tartozunk. A kerület jellegéből adódik, hogy itt nincs nagy ipari terület, mindig kevés volt a bérbeadással hasznosítható önkormányzati tulajdonosú helyiség, s a szép nagy üres területek magánkézben vannak. (Az egyik napilapban az jelent meg, hogy a leendő M0 mellett építendő területet az önkormányzat adta el bevásárló- központ célára. Sajnos ez a hír hamis! Se ez a terület, sem az, ahol a Tesco-áruház épül, soha sem volt az önkormányzat tulajdonában, tehát önkormányzati bevételt nem jelentett.) A XVII. kerület helyzetéből adódóan korábban sem dúskált a pénzben. Minden évben - már a korábbi önkormányzati ciklusban is - a lehető legtakarékosabban gazdálkodtunk, a többi fővárosi kerülethez képest kevés a saját elhatározá- sú, csak a kerületre jellemző feladat. Intézményhálózatunk tovább már nem szűkíthető, igazodik a kerület településszerkezetéhez. A helyi adókat nem emelhetjük, a lakosságot a jelenleginél jobban nem terhelhetjük. Különösen nem akkor, amikor pl. tőlünk várják az egészségügy fejlesztését is, pedig az nem is a mi dolgunk (a szakrendelő a Főváros Önkormányzatának Bajcsy kórházához tartozik, az ellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kell finanszíroznia). Fejlesztési feladataink is adottak. Továbbra is az infrastruktúra kiépítése kapja a legnagyobb hangsúlyt, folytatjuk a kétéves útaszfaltozási programot, s mivel a fővárosi Stratégiai Alap jóvoltából elkészült az elkerülő főgyűjtő, újabb csatornaépítésekbe kezdünk. A múlt évben eldöntött iskola- és óvodabővítéseket, - korszerűsítéseket is meg kell valósítanunk. Felmerülhet a kérdés, hogy a hitelfelvételt hogyan lehet a lehető legalacsonyabb szinten tartani. Ehhez két út adódik, az egyik, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználunk, a másik pedig a legszigorúbb gazdálkodás, melyet elősegít a bevezetett kiskincstári rendszer. Ezen túl számítunk az idetelepülő vállalkozásokra, többek között úgy is, hogy a beruházásaikhoz szükséges infrastruktúrát saját maguk kiépítik. Meggyőződésem egyébként, hogy a parlamenti választásokat követően az új parlament legyen bármilyen is az összetétele, meghallja az önkormányzatok segélykiáltását, s teljesíti kötelezettségét, megadja a szükséges és elégséges mértékű állami hozzájárulást a helyi szintre „leosztott” feladatok elvégzéséhez. Szerk.
