Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. március / 3. szám
KOZNlTELODE§ 17 Rákoshegy 80 éves! Kiállítás volt a közösségi házban „...Szédítő az iram, amellyel ez a telep az utolsó években fejlődött. Egész akácos erdők tűntek el a föld felszínéről és helyüket elfoglalták az emberi lakóhelyek.” - írta egyhelyütt Erdős Renée írónő Rákoshegyről, amely 1922-től független község lett, s levált Rákoskeresztúrról. A történelemben 1880-ig kell visszafutnunk, amikor Fuchs Ignác vállalkozó 477 kataszteri hold rákoskeresztúri területet vett meg báró Podmaniczky János földbirtokostól, majd szabályozási tervet készített és parcellázta. Az első épület Géczi asztalosé volt, amelyet 1892-ben építettek a temetői soron, a mai Széchenyi utcában. A terület neve akkoriban még Fuchs feleségéről „Zsófia- telep” volt. így is hirdették annak idején Rákoskeresztúr nyaralótelkeit. 1913 óta Rákoshegy. 1950-ben Rákoskeresztúrral, Rákosligettel Rákoscsabával a fővároshoz csatolták Rákoshegyet, Budapest XVII. kerületének része lett. A korábbi kulturális élet meghatározó szereplőinek - képzőművészek, zenészek, irodalmárok - elsősorban csendje, tiszta levegője, rendezett utcái, vezetékes ivó vize, épületeinek látványa ma is nagy hatással van az alkotó művészekre. Erdős Renée, Bartók Béla, Vecsey Ferenc, Kutassy Imre Ferenc, Kodolányi János, Bóna Kovács Károly, Misák László, Czimra Gyula, Kiss Sándor, Szandrucsek Jenő, Borbereki- Kovács Zoltán, Laborcz Ferenc, Z. Horváth László, Balogh Péter, Horváth Emese, mind-mind festő-, szobrász-, grafikusművész, zeneszerző, zongoraművész, karnagy, hegedűművész, író, vagy zenepedagógus, főiskolai tanár. És a ma élő művészek? Albrecht Júlia, Ádámffy Pál, Ballonyi László, Balogh Gyula, Bánkuti István, Benedek József, Békési József, Kacsó Péter, Kiss György, B. Laborcz Flóra, Laborcz Mónika, Lakatos József Péter, Nagy János, M. Novák András, B. Pál Margit, Szakáll Ágnes, Tóth Tibor, természetesen a teljesség igénye nélkül. A Rákoshegy önállóvá válásának 80. évfordulója tiszteletére az itt élő és élt alkotóművészek munkáiból rendezett gyűjteményes kiállítást február 2-án dr. Kálmán Alajos akadémikus, díszpolgár, a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság volt elnöke (fotónkon) nyitotta meg. A retrospektív tárlatot február 28-ig lehetett megnézni. Krémer/Kucsma Novák Fanni művei a Dózsában Nádaskay Eleonóra öltözködési tárgyak formatervezője és M. Novák András festőművész gyermeke a rákoshegyi tervezőgrafikus Novák Fanni. Február 18-án ezúttal nem családi, hanem egyéni kiállítása nyílt a Dózsa Művelődési Ház Mini Galériáján. Novák Fanni neve nem ismeretlen a kerületben. A többi között az Erdős Renée Ház meghívója is az ő keze munkája, dicséretes alkotás. A többiről - s aki mindezt méltatta - Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész, az Erdős Renée Ház igazgatója beszélt a tárlat rfiegnyitójának bevezetőjében. Kerületi kiadványokból is tudhatjuk, hogy az 1973-ban született tervezőgrafikus 1992-től 1999-ig a Magyar Képző- művészeti Főiskola tervező grafika szakán végezte tanulmányait. Szakmai díjainak sorában talán a legbüszkébb az 1996-ban kapott első díjára, amit a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére kiírt pályázaton nyert el. Még ugyanabban az évben a X. Országos Tervező Grafikai Biennále plakátjának megtervezésére kiírt pályázaton harmadik díjat nyert. 1999-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete ösztöndíját kapta. 2000- ben résztvevője volt a Novák család közös kiállításának az Erdős Renée Házban. 1986 óta él Rákoshegyen. Tudható róla, hogy elsősorban alkalmazott grafikával foglalkozik, de készít képzőművészeti alkotásokat is. Márciusig láthattuk kiállítását a Dózsában. Krémer József Orosz Márta, a művelődési ház igazgatója köszöntötte Novák Fannit Lola Blau Rákosligeten Portrék készítése a színpadon 2002. február 9-én volt a Gázon Gyula Kamaraszínházban a Rákosmenti Színpártoló Klub idei első előadása. Udvaros Doroty- tya főszereplésével a Lola Blau című előadást nézhették meg a színház támogatói. Az előadás utáni partin Papp Endre, az MTV munkatársa köszöntötte a művésznőt. A vendéglátást Gallai Károly és ifj. Marto- nosi György biztosították. A parti hangulata Párizst idézte. Molnár György harmóni- kaművész játékával, Salamon György festőművész és Simorka Sándor szobrász- művész gyors portréival tette különlegessé az estét „ Szabó Ágnes, Papp Endre és Udvaros Dorottya A l
