Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. december / 11. szám
mm TÁJÉKOZTATÓ 13 Kellemetlen jószágunk - a vaspondró Nemcsak vidéken, hanem városban, a családi házak környékén is találkozhatunk vaspondrókkal. Ezek a „százlábúak” nem tesznek kárt környezetünkben, de annál kellemetlenebb jelenlétük. Az agrár szakemberek szerint hulladéklerakó, vagy avar közeli földdel hurcolhatjuk területünkre. Egy jó tanács! Ellenőrizetlen helyről ne szállíttassunk földet kertünkbe! A vaspondrók kiindulási gócai elhagyott, gazdátlan szemétbányák, hulladékkal szeny- nyezett földterületek, műveletlen, gazos telkek, építési törmelékkel borított gazdátlan területek, vagy lakatlan telkek. A férgek innen, a gócokból vándorolnak a lakott területek felé. Járványügyi szempontból egészségre veszélyt nem jelenjenek, de undorító voltuk miatt Nyugtalanságot és riadalmat okoznak. A vonalas vaspondrók irtása természetes előfordulási élőhelyeiken (pl. erdő, mező) nem indokolt, sőt szakemberek szerint még veszélyes is lehet, irtásukra itt mindenképpen szakvállalatok, illetve gázmester segítségét kell igénybe venni. Ha úgynevezett közterületeket, intézményeket árasztanak el, az önkormányzat szervezi meg a védekezést ellenük - csakis szakemberrel. Fontos lenne, ám mint tudjuk máról- holnapra nem elérhető a fönt említett elhanyagolt szeméttelepek, illegális lerakóhelyek felszámolása, a „senki földjére” összehordott vashulladék, építési törmelék eltávolítá- sa. A vas pondrók el len csak el-' vándorlási helyükön lehet irtásukkal a lakosságnak dred- ményesen védekezni. Hogyan? A kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó aero- solokkal: Chemotox extra, Chemotox puff, Mortein vagy Domotax Extra háztartási rovarölő szerekkel. Ezek alkalmazása is természetesen óvatos, körültekintést igényel, hogy az egészséges élő környezetet embert, állatot, növényeket ne veszélyeztethessék. A szakemberek szerint a vándorlási helyükön annyi bajt okozó csoportok kiirtása után megszűnik az utánpótlásuk. Legalábbis a meleg és a most várható hideg életben maradásukat nem engedi. A vaspondrók teste hengeres, paratergitjeik nincsenek. Szelvényeik száma 40 felett van, de ez a fajra nézve sem állandó, mert egész életük során vedlenek és szelvényszámuk növekszik. Többféle vaspondró létezik. Megaphyllum projectum - erdei vaspondró. A hím egyszínű sötétbarna, a hátán vékony fekete középvonallal. A nőstény barna alapszínű, 2 világos hosszanti sávval. Mérete 25-38 mm. Erdők avarjában mindenhol gyakori. Megaphyllum unilineatum - egyvonalas vaspondró. Fekete alapszínű, s hátoldalán egy vékony világos-sárga vagy narancspiros hosszanti csík található. Mérete 20-30 mm. Szárazabb gyepekben, akácosokban főleg az Alföldön gyakori, gyakran tömeges. Unciger foetidus - horgas vaspondró. Színe fekete, teste erősen szőrös. Mérete 25-28 mm. Erdők avarjában gyakori. Cylindroiulus boleti - farkatlan vaspondró. Színe sárgásvöröses barna, a szelvények közepén sötétebb. Az utolsó szelvény vége lekerekített, far- kacskát nem alkot. Mérete 15- 36 mm. Főleg száraz erdőkben, korhadó fákban gyakori. Cylindroiulus luridus - farontó vaspondró. Színe szürkés, zöldes. Főként korhadó fában, fakéreg alatt található. Mérete 25-35 mm. Ommatoiulus sabulosus - homoki vaspondró. Színe sötét, a hátán két világosabb, gyakran vöröses csíkkal. Mérete 30-60 mm. Láperdőkben és középhegységi bokorerdőkben gyakori. Szerk. A házi disznóvágások higiéniája Néhány megszívlelendő jó tanács A téli hónapok Magyarországon a házi disznóvágások szezonját is jelentik. Sokan sgját jnaguk nevelnek sertést lakhelyükön, míg vannak, akik élő állatot, esetleg kivérezte- tett disznót vásárolnak feldolgozás céljából. Nekik próbál segítséget adni ez a rövid ismertető. Levágni csak egészséges, élénk sertést szabad! A vágás előtt célszerű kikoplaltatni, hogy a belek kiürüljenek (eladásra szánt vágósertés esetén a súlymérés miatt ez gyakran elmarad). 1 Ha kan sertést vásárolunk, feltétlenül kérdezzük meg, hogy nem volt-e rejtett he- réjű a sertés, illetve % mikor történt az ivar- talanítás. Ez azért fontos, mert a hasüregben maradt, hormontermelő here ehetetlenné, kan- szagúvá teszi az egész állatot. A vágósertés rögzítése elvéreztetéshez,- főleg nagyobb súlyú állatnál - balesetveszélyes művelet, célszerű kellő számú, gyakorlott segéderőről gondoskodni. A sertés szőrzetének eltávolítását ma már általánosan gázpörzsölővel végzik. A sertés bőrének alapos megtisztítása után következhet a darabolás. A darabolást minél gyorsabban végezzük, így elkerülhetjük a hús fülledését. Ügyeljünk arra, nehogy kiszúrjuk a bélcsatornát, mert a béltartalomban lévő baktériumok a fogyasztásra szánt húsra kerülve súlyos ételfertőzést idézhetnek elő. A feldarabolt húsokat szétterítve, rovaroktól mentes helyen tároljuk, hogy minél előbb kihűljenek. A feldolgozáshoz használt késeket, darálót, húsvágó deszkát munka közben is rendszeresen mosogassuk el és fertőtlenítsük. Ha a feldolgozás során bármilyen rendellenességet észlelünk a sertés belső szervein, haladéktalanul mutassuk meg élelmiszerhigiéniában jártas állatorvosnak, mert lehet, hogy súlyos betegséget okozna ezek elfogyasztása. A feldolgozáskor nem hasznosított belsőségek, belek veszélyes hulladéknak számítanak, kommunális szemétbe dobni tilos, elásással vagy a legközelebbi ATEV- telepre való szállítással kell ártalmatlanítani. Fontos tudni, hogy a nyers disznóhús jó néhány kórokozót tartalmazhat. Elsősorban különböző paraziták lehetnek jelen, ezek egy része sajnos szabad szemmel nem látható, de alapos főzéssütéssel ezek a paraziták többnyire elpusztíthatok. A veszélyt elsősorban a nyers kolbászhús kóstolgatása jelenti, amelynek során az emberi szervezetbe kerülhetnek ezek a képleték. A toxoplasma nevű egysejtű kórokozó szemkárosodást és kismamákban vetélést idézhet elő, ezért a húsfeldolgozásban kismamák lehetőleg ne vegyenek részt! A sertésekben gyakran tünetmentesen jelenlévő orbáncbaktérium is súlyos megbetegedést, lázas állapotot, szívbillentyű-károsodást, bőrelváltozást idézhet elő. Legtöbbször a bőr sérülésein át jut a szervezetbe, ezért, ha seb van a kezünkön, lehetőleg ne érintkezzünk a nyers sertéshússal vagy húzzunk védőkesztyűt. Végül, ha nem is kifejezetten a sertésvágással kapcsolatos információ, de érinti a sertéstartókat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az EU-jogharmonizáció jegyében hozott jogszabály, amely szerint Magyarországon 2002. szeptemberétől tilos konyhai ételmaradékot, azaz moslékot sertésekkel föletetni. Dr. Zöldi Tamás szakállatorvos i 4
