Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. november / 10. szám
KOZELET 1 I A legfőbb gondot a lezárt rácsok okozzák A XVII. kerületben a lakosság jelentős része él négy- és tízemeletes panelházakban. Ezek az épületek nagyobb odafigyelést, több ellenőrzést igényelnek, mint a családi házak. A többemeletes lakóépületek számtalan problémát jelentenek a tűzoltóság számára. Ezek a nehézségek sok esetben könnyen leküzdhetőek, feltéve, ha a lakosság együttműködik a tűzoltókkal - mondta el a Hírhozónak Fenyvesi Zsolt, a XVII. kerületi tűzoltóság főhadnagya, tűzmegelőzési osztályvezető. A legfőbb gondot a panelházak folyosóiban felszerelt rácsos lezárások okozhatják, hiszen ezek akadályozhatják a tűzoltókat a veszély minél előbbi elhárításában. Tűz eseátalakításukat kérik a tulajdonosoktól. A legfontosabb, hogy a lezárások megfeleljenek a tűzvédelmi előírásoknak. A rácsok nem lehetnek 12-es átmérőjű acélszerkezetnél vastagabbak, nem zárhatnak le tűzvédelmi berendezéseket, nem akadályozhatják a kiürítés feltételeit. További kritérium, hogy a szerkezet nyílászárójának ajtaja nem, vagy nehezen éghető 0, 25 óra tűzállósági határértékű legyen és a menekülés irányába nyíljon. A kiürítési útvonalakon a tolórácsokat meg kell szűntetni, illetve a közös folyosón lévő rácshoz minden lakónak kulccsal kell rendelkeznie. Nagy problémát okoznak a közös folyosókon tárolt éghető anyagok is. A XVII. kerületi tűzoltóság a tízemeletes panelházakat már felmérte, de a négyemeletesek ellenőrzése még hátra van. A feltérképezés és az átalakítta- tások még évekig elhúzódhatnak, de a tűzoltók bíznak a lakók együttműködésében, hiszen az ő érdekükben történik ez, - a néha szigorúnak tűnhető intézkedés. A kerületi tűzoltóság tájékoztatja a lakosságot, hogy a vagyonvédelmi rendszereken belül már vannak olyan rendszer- elemek, eszközök, amelyek kielégítik a tűzvédelmi igényeket. Ezekről érdeklődni a tűzoltóparancsnokságon lehet. Pozderka Ivett 2001-ben a legtöbb tűz a lakóépületek konyhájában keletkezett a tűzhelyen felejtett ételekről. A közlekedés területén duplájára, 6-ról 12-re nőtt a tűzesetek száma. Általában a járművek elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy elöregedése okozta a tüzet. A parancsnokság 70 fős létszámából 57 fő dolgozik tűzoltási és műszaki mentési szakterületen. tén a legfontosabb teendő az égő lakások kiürítése, de a rácsok szabálytalan elhelyezése megnöveli a beavatkozás idejét, a tűzoltók esélyét az életmentésben, mivel nem tudják megközelíteni a veszélyben lévő lakókat. Bár a tűzoltóság rendelkezik néhány, a rácsok elvágására rendszeresített eszközzel, de ezek maximum 12- es átmérőjű acélszerkezetek elvágására alkalmasak. Tapasztalatok azt mutatják, hogy egy átlagos szoba esetén 3-10 perc alatt következik be a flashover, azaz a teljes lángba borulás, így belátható, hogy tűz esetén a legkevesebb mindig a rendelkezésre álló idő. Szerencsére a kerületben még halált okozó baleset nem történt a rácsos lezárások miatt, de köny- nyen előfordulhatott volna. A tűzoltóság tisztában van azzal, hogy a panelházak lakói saját vagyonbiztonságuk érdekében szereltették föl a rácsokat, így nem azok leszerelését, hanem KÖZÖTTÜNK ÉL Ács József Egy gyárban kezdett - május elsejére... Meghatározó élménnyel a Fémáru és Szerszámgépgyárban találkozott, ahol Ugray György, erdélyi származású szobrász- művész egy kis szobácskábán három méteres szobrokat csinált. A kitanult esztergályos ifjú egy május elsejei dekoráció készítésekor csapódott a szovjet fogságból hazaérkezett és a családját valamilyen módon eltartani kívánó Ugray Györgyhöz, aki mintakészítő asztalosként vállalta, a gyárkapu dekorációját. Ács József ehhez ajánlkozott fel. A díszlet ragyogóan sikerült, de ami ennél is fontosabb, itt lápét a szobrászat útjára. Ugray képző- művészeti szabadiskolát indított, munka után. Közben felvételt hirdettek a Képzőművészeti Főiskolára. Ács Józsefet felvették. Szabó Iván volt a tanára. Első mesterének - ha ma gipszet kever - az elismert Ugray Gyuri bácsinak a szavai jutnak az eszébe. A főiskolán portrét, domborművet, egészalakos szobrokat mintázott. Éremelést nem tanult, de tanári bíztatásra foglalkozott vele. Nem csoda, ha köztéri szobrai mellett elsősorban fantáziadúsnak nevezhető érmei váltak ismertté, olyan művészi fokon, hogy Életműdíját senki sem vitatja el Ács Józseftől. Dózsa-fej, vagy Ba- lassi-díj, dombormű a barát és rákosligeti művésztárs Cse- kovszky Árpádról, díszpolgári érem, címer és plasztika, s igen gyakran a kőbe dolgozott gondolatok... A bronzba öntött, rákoshegyi Bartók-ház kertjében található Bartók-portré! Hulladékból beszerezhető vörösréz lemezbe domborított kezdeti érem szögekből kialakított trébelő szerszámokkal. A Dózsa-fej is ilyen kisipari módon készült, mégis díjat nyert vele! Ács József fotózik. Hol a templom tornyát, hol egy eseményt. Nem ritkán fiát, akivel összetévesztik, aki verset ír, vegyes karban énekel, pedig elméleti fizikusnak készült. S tagja a Bohém Asztaltársaságnak. Ács József például a szobrászkollégák alkotásait fotózza. Legutóbb teljes katalógussal bízták meg. Elkészült és míves az „Országos érem biennále, Sopron XIII. érem fotógyűjtemény”... Fotózás szobrász szemmel! Volt, hogy egy kollégája nem cizellált egy helyen, még a felvétel előtt befejezte a művét. Ma is szívesen emlékezik első megrendelésére. Az első portré Kecskemét városában készült, Révész Imre festőművészről csinálta. Mackó szobrot a III. kerületbe, portrét Szarvasra... ezeket a munkákat mind kőbe faragta. Sopronban egy halas fiút készített, azt alumíniumba öntötték. A VI. utcai óvodába járt a fia, itt a két méteres meseoszlop árulkodik erről. A Der- kovits portré összetörve hever az udvarában, nincs rá pénz, hogy újra elkészítse... Kodo- lányi-emléktábla Rákoshegyre és a már említett Bartók-port- ré. A szobrászat hosszútávfutás, „van, hogy fél évnél is tovább dolgozom rajta, mint a Mackón is” - mondta. Ezért 71 éves korában nemigen vállalkozna egy lovasszobor elkészítésére, neveti el a végét... Egy soproni polgármesterről szóló könyvben olvasta: „Sum ut prosim” (Vagyok, hogy használjak). A díszpolgári éremre került azon szavak, amelyek szerint kell éljenek a díszpolgárok. Ács József is így él... Ács József tavaly kapott életműdíjat a XVII. kerület akkori polgármesterétől, Devánsz- kiné dr. Molnár Katalintól. Krémer József
