Hírhozó, 2002 (12. évfolyam, 1-11. szám)
2002. november / 10. szám
f KKÓM.KA A XVII. kerület új polgármestere: dr. Hoffmann Attila (Folytatás a címoldalról)- Hogyan tovább? Lesz-e nagyobb változás?- Az elmúlt négy évre alapozva kívánom folytatni a megkezdett munkákat, továbbvinni a fejlesztéseket a minél nagyobb konszenzus kialakítása mellett. Úgy gondolom, jó alapokról indulunk és még nagyobb ütemben haladhatunk a megkezdett úton. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kerületünket is érinti, igyekszünk fejlesztéseinkhez a legtöbb lehetőséget kihasználni. Nyugodt, élhető kerületet kell a jövőben kialakítani. A lakosság életfeltételeinek javítására, a kerület ésszerű gazdálkodására és fejlesztésére, az intézmények hatékony és számon kérhető működésére fogok hangsúlyt fektetni. A jelenlegi kormány, illetve a biztos helyi MSZP-SZDSZ többség erre garancia lehet, azonban vigyázok arra, hogy ne csak a népszerű döntések kerüljenek előtérbe, hanem rövid, illetve hosszú távú tervek alapján, koncepciók kidolgozásával dolgozzunk tovább.- Melyek azok a területek, amelyeket különösen fontosnak ítél a kerület szempontjából?- Ahogy az előző években, úgy az elkövetkezendő időben is fontos lesz számunkra a csatornázottság növelése, az útépítés, az oktatási intézményekben folyó beruházások folytatása, a szociális támogatások növelése, a környezetvédelemjavítása, a kerület szépítése. Mindehhez természetesen számítunk a helyi vállalkozók és civil szervezetek támogatására.- Apropó, civil szervezetek. Ön többször nyilatkozott úgy a kampány során, hogy szélesebb társadalmi konszenzust kíván kialakítani. Hogyan képzelhető el ez a fajta együttműködés?- Valódi együttműködést, közös gondolkodást és cselekvést, összefogást ajánlok a képviselőkkel, de fontosnak tartom, hogy egy-egy jelentős kérdésben jobban megismerjük a civil szervezetek és a lakosság véleményét. A formája már. részletkérdés, hogy fórum, vagy szőkébb körű megbeszélés, vagy tanácsadó testület legyen-e a megoldás.- A szocialista párt helyi kiadványában olvastam, hogy megszűnik a kommunális adó. Mikortól és honnan várják a kieső bevételi forrást?- 2003-tól valóban megszűnik a kommunális adó. Ezt az adófajtát a bevételek és kiadások egyre romló egyenlege miatt nem tartjuk tovább szükségesnek. Tudjuk, hogy a helyi adónemek közül a magánszemélyek kommunális adója érintette legszélesebb körben és hangsúlyozom legérzékenyebben a lakosságot. Az érintettek nagy száma ugyanakkor feltételezte az adminisztrációs háttér kiépítését is a polgár- mesteri hivatalon belül. Az évente kétszer 1500 Ft-os beszedés lakásonként azonban nagyon sok adminisztrációs kiadással járt. A kieső bevétel elsősorban központi forrásból származhat majd. Mint ismeretes a kormány kifejezett szándéka, hogy a 2003. évi költség- vetési törvényben a személyi jövedelemadónak a helyi ön- kormányzatoknál maradó mértékét, ami jelenleg 5%, jóval megemeli.- Milyen konkrét intézkedéseket ígérhet a jövőre?- Nem szeretek ígérgetni, inkább a reális feladatok, célok közé sorolnám például a csatornázottság 2006-ig történő kiépítését, több tíz kilométer szilárd útépítést, szociális lakás- építési program indítását, parkosítást, a városközpont átalakítását, a rendőrség, tűzoltóság hathatósabb támogatását, hatékonyabb fellépést a parlagfű ellen, a Balassi gimnázium épülete rekonstrukciójának megindítását, óvodai tornaszobák építését, az európai szabványoknak megfelelő játszó- eszközök fejlesztését, a Hősök terei iskola bővítését, szabadtéri uszoda építését az Újlak utcában, a Derkovits téri park felújítását, a Ferihegyi út folytatását, önkormányzati bérlakások építését és még folytathatnám. Remélem minderre és sok más pozitív változásra is sor kerülhet az elkövetkezendő négy évben. Mindezen programhoz várom a párbeszédre nyitott képviselők és itt lakók támogatását, tanácsát, javaslatát, illetve észrevételét, véleményét.- Köszönöm a beszélgetést. Sok sikert a munkájához! P. Tóth Erzsébet Emlékezés 1956-ra (Folytatás az 1. oldalról) 1957 márciusától többször volt előzetes letartóztatásban a Kozma utcai börtönben, míg 1957. július 17-én letartóztatták, és a kistarcsai börtönbe vitték. Majd egy évig biztonsági őrizetben tartották, 1958 nyarán szabadult. 1980. május 16-án meghalt. Gyurcsánszky István az 1956-os forradalom alatt a XVII. kerületi Nemzeti Bizottság egyik megszervezője és tagja volt. A rendőrség előtt történt eseményekre reagálva - ahol kisebb tüntető tömegbe belelőttek - ő is javasolta a Nemzeti Bizottság ülésén a rendőrség lefegyverzését és az ÁVH-sok letartóztatását. 1956. november l-jétől a kerület köz- biztonsági albizottságának vezetőjévé nevezték ki. Hozzá tartozott a Nemzetőrség irányítása is. Biztosította a békés rend és biztonság fenntartását. A Tarnóczy Lóránd és társai ellen indított bűnügyben elítélték, több évet töltött börtönben. 1996. április 22-én meghalt. A plakett Ács József szobrászművész munkája. A díjakat szintén Válóczy István adta át egyrészt Gébele György leányának Gébele Juliannának, másrészt özvegy Gyurcsánszky Istvánnénak. Az október 31-i alakuló ülésen letették az esküt a képviselők Sz.
