Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. április / 4. szám
KÖZÉLET 1» Rákosligeti Művészeti Napok - 2001. március 6-10. Születésnap volt a Csekovszkyban A Művészeti Napok megnyitójaként háromórás pazar ünnepségen vehettek részt az érdeklődők március 6-án a 100 éves Csekovszky Árpád Művelődési Házban Rákosligeten. A műsor előtt a közönség megtekinthette az „A művelődési ház 100 éve képekben, dokumentumokban” című kiállítást, amely felöleli az alapítástól napjainkig az intézmény történetét. A névadó művész életét és alkotásait bemutató összeállítás érdekessége egy videofilm, amelyen egy váza elkészítésének folyamatát kísérhettük figyelemmel, s ez a kerámia is látható a gyűjtemény r^^eként. ^^kiállítást és az estet Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester nyitotta meg. Elmondta, hogy e közösségi ház a „művelődés szentélye” és egyre méltóbban szolgálja Rákosliget mellett a Régi-Akadémiatelep és Rákoscsaba- Újtelep lakosait is. Ezután dr. Dombóvári Csaba önkormányzati képviselő, Csekovszky Árpád szavaival: „Vidékinek mondtak, s ezt vállaltam” - kezdte beszédét, amelyben kiemelte, hogy a ház életében az 1991- es év volt az egyik legjelentősebb dátum, ekkor vált ugyanis függetlenné a Dózsa Művelődési Háztól. Egyébként a 10 év során a leromlott állapotú „kis Dózsából” családias arculatú kultúrintézmény lett, amiért Prém János igazgató és munkatársai rendkívül keményen dolgoztak. A ház három évvel ezelőtt vette fel a Csekovszky nevet, amit a művész özvegye, Edit asz- szony (fotónkon) is nagy megtiszteltetésnek érez. Ennek jeléül átadta a művelődési ház emblémájának választott - férje keze munkáját dicsérő - dombormű másolatát Prém Jánosnak. Ezután dr. Dombóvári Antal helytörténész, a kiállítás rendezője röviden ismertette Rákosliget alapításának történetét, ahol már a tervemegalakult a Ligeti Művészbarátok Köre, a Kertbarátok Köre és az Asszonyklub. A nagyterem a 70-es évektől a ligeti iskola tornatermeként működött. A régi kerületiek azért is szeretik, mert sokaknak valamilyen személyes élménye fűződik hozzá. Az új lakosokat is sikerült meghódítani az egyre bővülő és sokrétű programokkal, így egyre többen keresik fel a művelődési házat. A beszédeket követően „Pódiumon a jövő” címmel a Hősök terei és a Diadal úti Általános Iskola diákjai adtak elő nagysikerű ünnepi műsort, amelyben verseket, népdalokat hallhattunk, kamarakórusok énekeltek, huszárdalok hangzottak el, volt dudástánc, mesejáték a ligetiek előadásában, valamint a Diadal útiak ritmikus sportgimnasztika csoportjai fergeteges bemutatót tartottak. zésnél meghatározták a Polgári Kör helyét. 1899. szeptember 18-án települtek le az első beköltözők, és 1900 februárjában már az első báli estet rendezték itt. Már ekkor jelentős igény mutatkozott egy színházteremre, ami 1904-re meg is valósult. A rákosligeti a főváros legrégebbi művelődési háza, amely erre a célra épült. A két háború között már telt házzal működött, többek között színházi előadásokat is tartottak benne. 1962-ben Bordi András, a Magyar Rádió bemondója konferálta fel a produkciókat, amelyeket a közönség kivétel nélkül vastapssal jutalmazott. Prém János igazgató zárszavában köszönetét mondott mindenkinek, akik az est létrehozásában közreműködtek. Különös tekintettel a két iskola tanulóira, akik tehetségükkel megalapozhatják Rákosliget kulturális jövőjét. Kohári Attila
