Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. december / 11. szám

16

téré, a kivitelezés során felhasznált, alkalmazott anyagok kiválasztására, az állatok körül használt műszaki berendezések biztonságossá tételére, a műszaki ellenőrzésre, a műszaki hiba elhárítására vonatkozó szabályokat megszegi azzal szemben a rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. § Állat- és

közegészségügyi szabályok

(1) Az állattartó köteles az állatot az állat- és közegészségügyi szabályoknak megfelelően, higiénikus körülmények között tartani, a tartási körletét napi rendszerességgel takarítani.

(2) Az állattartónak Budapest Főváros XVII. kerület közigazgatási területén tilos hígtrágya keletkezésével járó állattartási- illetve tenyésztési technológiát alkalmaznia. Budapest Főváros XVII. kerület köz- igazgatási területén csak almos trágyás technológiák alkalmazása megengedett, ha az almos trágya tárolása és kezelése megegyezik az e tárgykörben kiadott, vonatkozó közegészségügyi és állategészségügyi jogszabályokban foglaltakkal.

(3) Az állattartónak a trágya és trágyalétárolót a tisztítást lehetővé tévő, jól záródó fedéllel ellátott, vízzáró anyagból kialakított, zárt kivitelben kell elkészítenie, a trágyalevelet zárt csővezetéken keresztül kell a trágyatárolóba vezetnie.

(4) Az állattartó köteles a beteg állatot az egészséges állatoktól elkülöníteni, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeütv.) 1. számú mellékletében felsorolt betegség gyanúja esetén a betegség tényét a hatósági állato- rosnak, illetve az önkormányzat alkalmazásában álló magánállatorvosnak haladéktalanul jelezni.

(5) Veszettségre, más fertőző betegségre, vagy annak fertőzésére gyanús állat kezelése tekintetében az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet (továbbiakban: ÁSZ.) 1. számú mellékletét képező Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Veszettségre vagy annak fertőzésére gyanús állattal való bánásmód tekintetében, továbbá az állatnak a veszettség elleni oltásával összefüggésben azÁSZ-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(7) Az állatok tartására szolgáló épületekben, építményekben és ezek környékén az állattartó köteles a kártékony állatokat (különösen a patkányokat, egereket, legyeket) rendszeresen irtani.

(8) Ha annak gyanúja merül fel, hogy az állat nem egészséges, az állat tartója köteles ennek tényét - a (4) bekezdésben meghatározott betegségek kivételével - 24 órán belül bejelenteni a hatósági állatorvosnak, illetve az önkormányzat alkalmazásában álló magánállatorvosnak és az ÁNTSZ kerületi Intézetének, valamint meg kell tennie azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel az állat szükségtelen szenvedése és sérülése elhárítható.

(9) Aki a tartási körlet takarítására, az almos trágyás technológia alkalmazására, a trágya és trá- gyalétároló zárt kivitelben, zárt csővezetéken történő elkészítésére, a beteg állatnak az egészséges állatoktól való elkülönítésére, az állatbetegség vagy annak gyanújának bejelentésére, jelzésére, a kártékony állatok rendszeres irtására vonatkozó szabályokat megszegi, azzal szemben a rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket kell alkalmazni.

TÁJÉKOZTAT«

16. § Állatvédelmi szabályok

(1) Az állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazni (kínozni), elhagyni tilos. Az állatot az emberre, vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni tilos.

(2) Az állattartónak tilos az állatot felügyelet, gondoskodás nélkül magára hagynia, ha az az ember illetve az állat egészségét, életét veszélyezteti.

(3) Ha az állattartó nem szándékozik az állatot tovább tartani, köteles az elhelyezéséről gondoskodni. Ez történhet eladás, elajándékozás útján, vagya Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Telepének történő átadással, állatkertbe vagy állatmenhelyre történő szállítással.

(4) Az állattartó köteles állatát kielégítően tartani, gondozni, megbetegedés esetén gyógyításáról gondoskodni.

(5) Aki az állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon, vagy durván bántalmazza, emberre, vagy állatra uszítja, illetőleg állatviadalra idomítja, természet- ellenes és önpusztító tevékenységre szoktatja, az állat egészégét, életét veszélyeztetve felügyelet, gondoskodás nélkül magára hagyja, az állat elhelyezéséről nem gondoskodik, állatát nem kielégítően tartja, gondozza, megbetegedés esetén gyógyításáról nem gondoskodik, azzal szemben a rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. § Veszélyes,

illetve

vadon élő állat tartása

(1) A veszélyes, illetve vadon élő állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyes, vadon élő állat tarlója köteles az ingatlan, ingatlanrész bejáratára - szembetűnő helyre - a veszélyes, illetve vadon élő állat fajára, fajtájára utalással egyidejűleg a „Vigyázat! Veszélyes állat!” illetve „Vigyázat! Vadon élő állat!” figyelmeztető táblát kihelyezni.

(2) A veszélyes, illetve vadon élő állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy veszélyes, illetve vadon élő állata az ingatlanról más ingatlan területére, ingatlanrészre, közterületre ne juthasson át.

(3) Az állattartó a veszélyes, illetve vadon élő állatát közterületen átmenetileg sem hagyhatja el, azt csak az ember és az állat testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(4) Aki a veszélyes, illetve vadon élő állat tartására vonatkozó szabályokat megszegi azzal szemben a rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket kell alkalmazni.

18. § Az engedélyköteles állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos hatósági eljárás

(1) Az engedélyköteles állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos önkormányzati hatáskört Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(2) Az engedélyköteles állat tartásával, tenyésztésével kapcsolatos önkormányzati hatáskörét a Képviselő-testület az Ötv. 109. §-ában foglaltak figyelembevételével a Polgármesterre ruházza át.

*

(3) Az engedélyköteles állat tartásával, tenyésztésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon, az Ötv. 11. § (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület jár el.

(4) Az állat tartójának az engedélyköteles állat tartásának, tenyésztésének engedélyezése iránti kérelmét Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Ügyfélszolgálati- és Ókmányirodájához (1173. Budapest, Pesti út 163.) kell benyújtania, e rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatvány felhasználásával.

Az állat tartójának a kérelmen valamennyi, az ugyanazon állatfajhoz, állatfajtához tartozó, tulajdonában lévő egyedet - darabszám szerint - fel kell tüntetnie.

(5) Az állat tartásával, tenyésztésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás során szakhatóságként az önkormányzat alkalmazásában álló magánállatorvos, az ÁNTSZ XVII. kerületi Intézete, és a területileg illetékes elsőfokú építésügyi, vala^ mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság jár el.

(6) A Budapest Főváros XVII. kerület közigazgatási területe belterületén tartható engedélyköteles állatok tartásának, tenyésztésének engedélyezése iránti kérelemhez az állattartónak az alábbi okiratokat kell bemutatnia, illetve csatolnia: a, nem saját tulajdonú ingatlan esetén, közjegyző által kitelesí- tett tulajdonosi hozzájárulást, valamint a társbérlő és a bérlőtárs, használó és haszonélvező írásbeli hozzájárulását, b, közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs írásbeli hozzájárulását, c, a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulását, d, az állatokat rendszeresen kezelő állatorvos igazolását az állatok egészségügyi állapotáról, e, az állattartás helyéül szolgáló ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, f, nyilatkozatot a tartani kívánt állomány nagyságáról, az állattartás céljáról, g, a tenyészteni kívánt állat faját, fajtáját, nemét, számát, h, tenyésztők esetében: a tenyésztő szervezet tagságának igazolását, i, tenyésztők esetében: a tenyészállatok származási lapjait, j, az állattartó nyilatkozatát arról, hogy a keletkezett tárgyát az előírásoknak megfelelően helyezi ki.

(7) A Budapest Főváros XVII. kerület közigazglh tási területe külterületén tartható engedélyköteles állatok tartásának, tenyésztésének engedélyezése iránti kérelemhez az állattartónak az alábbi okiratokat kell bemutatnia, illetve csatolnia: a, nem saját tulajdonú ingatlan esetén, közjegyző által kitelesí- tett tulajdonosi hozzájárulást, valamint a társbérlő és a bérlőtárs, használó és haszonélvező írásbeli hozzájárulását, b, közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs írásbeli hozzájárulását, c, az állatokat rendszeresen kezelő állatorvos igazolását az állatok egészségügyi állapotáról, d, az állattartás helyéül szolgáló ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, e, nyilatkozatot a tartani kívánt állomány nagyságáról, az állattartás céljáról, f, a tenyészteni kívánt állat faját, fajtáját, nemét, számát, h, tenyésztők esetében: a tenyésztő szervezet tagságának igazolását, h, tenyésztők esetében: a tenyészállatok származási lapjait, i, az állattartó nyilatkozatát arról, hogy a keletkezett tárgyát az előírásoknak megfelelően helyezi ki.

(8) Aki az engedélyköteles állat tartásával, tenyésztésével kapcsolatos szabályokat megszegi, azzal szemben a rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket kell alkalmazni.

y