Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2001. december / 11. szám

TÁJÉKOZTATÓ 13 M XVII. KERÜLET ONKORMANYZATANAK 64/2001. számú rendelete AZ EGYES ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatá­nak Képviselő-testülete az egyes állatok tartására, az állattartás körülményeinek, lehetőségeinek - és ennek függvényében - az állattartók jogainak és kötelezettségeinek tisztázására, a helyi önkormány­zatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésé­ben nyert felhatalmazás alapján, az alábbi rendele­tet alkotja: P 1. § A szabályozás célja (1) A szabályozás célja, hogy az állat tartója az állat elhelyezése, táplálása, gyógykezelése, tisztán tartása, gondozása, képzése, nevelése és felügye­lete, valamint az állat nyugalmának biztosítása so­rán a jó gazda gondosságával járjon el, és az állat tartására vonatkozó, mindenkor hatályban lévő jog­szabályi előírásokat és hatósági határozatban fog­laltakat tartsa be, valamint segítse elő az állattartási kultúra fejlesztését. (2) Az állattartónak az állat életfeltételeinek kiala­kításánál tekintettel kell lennie az állat fajára, fajtájá­ra, korára, nemére és élettani állapotára. Az állattar­tónak biztosítania kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai sé­relmet ne szenvedjenek, illetve környezetszennye­zéssel ne járjon. 2. § A rendelet hatálya * (1) A rendelet területi hatálya - a (2) bekezdés­ben meghatározott állattartás kivételével -Budapest Főváros XVII. kerület közigazgatási területén folyta­tott állattartásra terjed ki. E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott állattartást folytató személyek és szervezetek ingatlana, épülete, épít­ménye kivételével - Budapest Főváros XVII. kerüle­tének közigazgatási határán belül kiterjed minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állat­tartás folyik. (2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki: a, a nagyüzemi állattartásra, b, a cirkuszosok és mutat­ványosok által tartott állatok tartására, c, az állatki­állításokon és állatkertekben folytatott állattartásra, d, a gyepmesteri telepeken folytatott állattartásra, e, az állatkereskedéssel- és forgalmazással, valamint az állat feldolgozásával foglalkozó magánszemé­lyek és szervezetek állattartására, f, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatalos célból folyta­tott állattartására, valamint a tudományos-kutatási, laboratóriumi vizsgálati célból meghatározott szék­helyen, telephelyen folytatott állattartásra, valamint g, az ebek tartására. (3) A rendelet személyi hatálya azon nagykorú természetes személyekre, jogi és nem jogi szemé­lyiségű gazdasági társaságokra és szervezetekre terjed ki, akik (amik) a szabályozás hatálya alá tar­tozó állatok felett rendelkezni jogosultak (állattar­tók). (4) A rendelet személyi hatálya nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya alá nem tartozó állattartást végző személyekre és szervezetekre. 3. § Értelmező rendelkezések a., Állat alatt érteni kell: 1. a nagy testű állatot: lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, sertést, struccot és egyéb nagy testűnek minősülő állatot, 2. a közepes testű állatot: juhot, kecskét, 3. a kis testű állatot, melynek fajait, fajtáit az állatte­nyésztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó kisál­latfajok körének meghatározásáról szóló 38/1994. (VI.28.) FM rendelet határozza meg (házinyúl, nut­ria, csincsilla, angóranyúl, egyéb rágcsáló, sarki- és ezüstróka, nyérc és görény,) 4. a baromfit, mely­nek fajait, fajtáit az állattenyésztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó kisállatfajok körének meghatáro­zásáról szóló 38/1994. (VI.28.) FM rendelet határoz­za meg (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, gyöngytyúk), 5. a galambot: sport-, posta-, dísz,- haszon- és húsga­lambot, 6. a méhet, 7. a vadon élő állatot: a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott azon egye- deit, melyek nem tartoznak a veszélyes állatok kö­rébe, 8. a veszélyes állatot, melynek fajait, fajtáit a veszélyes állatokról és tartásuk részletes szabályai­ról szóló 8/1999. (Vili.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KÖM. r.) 1. szá­mú melléklete határozza meg, 9. a lakásban tart­ható állatot: madarat és díszmadarat, hörcsögöt és egyéb rágcsálót, díszhalat, engedély nélkül tartható hüllőt és kétéltűt, egyéb, CITES papírral rendelke­ző, engedély nélkül tartható egzotikus állatot, 10. a macskát, b., Állattartó az a természetes nagykorú személy, jogi és nem jogi személyiségű gazdasági társaság és szervezet, aki (ami) a rendelet hatálya alá tartozó állatok felett rendelkezni jogosult, c., Ál­lattartás az állat célzatos és tudatos elhelyezése és biológiai igényének folyamatos kielégítése, d., Te­nyésztés a kereskedelmi, haszonszerzési, illetve sportcélú, azonos fajtájú, törzskönyvezett egyedek tudatos szaporítása, e., Állat károsítása az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3.§-a alapján az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapo­tának, vagy viselkedésének tartós, hátrányos meg­változtatása. f., Állatkínzás a Tv. 3. §-a alapján az.ál- lat szükségtelen fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bá­násmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely az állatban tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása, g., Állattartásra szolgáló épületek, építmények az állatok tartására szolgáló istálló, ketrec, pince, padlás, ól, kifutó, kennel, méhkaptár. h., írásbeli hozzájárulásnak a hozzájáruló természetes személy, vagy jogi és jogi személyiség nélküli társaság, szervezet képviselője által tett, közokiratba foglalt, vagy két tanú jelenlét­ében aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat minő­sül. i„ Bekerítetlen ingatlannak minősül, azon önálló hrsz-i számmal ellátott ingatlan, amelynek egy vagy több oldala a szomszédos ingatlantól kerítéssel nincs elválasztva, j., Szakhatóságok, az állategész­ségügyről szóló módosított 1995. évi XCI. törvény 34. §-a és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálatról szóló módosított 1991. évi XI. tör­vény 12. §-a alapján a területileg illetékes Állat­egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, az állategészségügyről szóló módosított 19995. évi XCI. törvény 36. §-a alapján a hatósági állatorvos, önkormányzat alkalmazásában álló magán­állatorvos, illetve az elsőfokú építésügyi hatóság, az elsőfokú környezetvédelmi hatóság, k., Közvetlen szomszédnak minősülnek az önálló helyrajzi szám­mal ellátott ingatlan oldalát és sarkát érintő, határo­ló ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói, ha­szonélvezői, bérlői).Társasházi lakás (albetét) ese­tén közvetlen szomszédnak minősülnek a lakás mellett közvetlenül található, valamint a lakással szemben, illetve alatta, felette 1-1- lakószinten lévő további társasházi lakások (albetétek). I., Övezetek a Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló többször módosí­tott 46/1998. (X. 15.) FKgyr. rendeletében (a továb­biakban: FSZKT) megjelölt és körülhatárolt terüle­tek, melynek építési szabályait a Budapesti Város- rendezési és Építési Keretszabályzatról szóló több­ször módosított 47/1998. (X. 15.) FKgyr. (a további­akban: BVKSZ) valamint a BVKSZ konkrét felhatal­mazása alapján a kerületi Önkormányzat által alko­tandó Kerületi Városrendezési Szabályzat (a továb­biakban: KVSZ) - a kerület közigazgatási határain belül, meghatározott területek szempontjából - a kerületi Önkormányzat által alkotandó Kerületi Sza­bályozási Terv (a továbbiakban: KSZT) állapítja meg. m„ Belterület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 3. §-a alap­ján a település közigazgatási területének - jelleme­zőén a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggően beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része, melynek hatá­rait az FSZKT határozza meg. Budapest Főváros XVII. kerület közigazgatási területén belterület Északról: Budapest, XVII. kerület, Inda u. - Napiás u. - Kopolya u. (hátsó kertje) - Látóhegy u. (hátsó kertje) - Almásháza u. (hátsó kertje) - Tárcsái u. - Kiskáros híd u. - Martin u. (hátsó kertje) - Rétvége u. - Ceglédi M. út - Rákos-patak - Színes u. (hátsó kertje) - Péceli út (hátsó kertje) - Korsó u. (hátsó kertje) - Csordakút u. - Ecsedháza u. (hátsó kertje) - Mezőőr u. (hátsó kertje) - Izbég u. - Nemesbükk u. - Nagyszentmiklósi út (hátsó kertje) - Száraz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom