Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. december / 11. szám
■» KÖZÉLET Eiiiül Kisebbségek, nemzetiségek a Rákosmentén (II.) A legutóbbi, 1998. évi helyhatósági választásokat követően öt kisebbségi önkormányzat is alakult a kerületben. Múltjukról, eredményeikről, tevékenységükről kérdeztük őket. Novemberi számunkban a németekről és a bolgárokról olvashattak, most a szlovákokat mutatjuk be a Hírhozóban. „Dobry den - Jó napot! A XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzatról szóló információk felkutatásában, az önkormányzat munkájának megismerésében özv. Epress Rezsőné volt a segítségünkre. 1995. novemberében, az időszakos választásokat követően alakult meg 4 másik helyi kisebbségi önkormányzattal együtt a XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. A német mellett a mai napig is a legnagyobb lélekszámú nemzetiségi közösség a szlovákoké. A szlovákok kötődése a térséghez a XVIII. századtól datálható. A török uralom alatt elnéptelenedett településre Mária Terézia Trencsény vármegyéből telepített ide szlovákokat. A magyar és szlovák nyelvtudománynak és etimológiának számos eszköz és dokumentum áll rendelkezésére annak bizonyítására, hogy a két nép mindig is kölcsönösen gazdagította egymást névadásban, szókincsben és az életkörülmények alakításában. A magyaroknak és a szlovákoknak ilyen értelemben nemcsak a történelmük, de részben a sorsuk is közös. Ez a fajta békés együttélés Rákosmentén napjainkban is megvalósul. Elég, ha csak nyitott füllel járunk a piac környékén, vagy vasárnaponként a templomoknál felfigyelhetünk a bőszoknyás, idős nénik szlovák nyelvű beszélgetéseire. Az önkormányzatot létrehozó közösség aktív szerepet vállalt a mindennapi hagyomány megőrzésében és továbbadásában. A tradíciók megtartása elsődleges célja a helyi szlovákoknak. Első nagyszabású ünnepségük 1996-ban, a hagyományteremtőnek számító Pünkösd hétfői szlovák nyelvű szentmise volt, a rákoskeresztúri Szent Kereszt Római Katolikus templomban. A mise utáni hetekben, hónapokban egyre gyakrabban, egyre nagyobb számban találkoztak a helyi szlovákok kulturális programokon, melyek még inkább erősítették az ösz- szetartozás érzését. 1997-ben, egyszerű, nyugdíjas korú asszonyok részvételével - akik jól ismerték a régi, keresztúri szlovák dalokat megalakították a’ Keresztúri Szlovák Asszonykórust. Az énekpróbák kezdetben - közösségi helyiség hiányában - lakásokon zajlottak. Ez az állapot 1998 őszéig tartott, ekkor ugyanis a Pesti út 80. szám alatt a helyi önkormányzat külön helyiséget biztosított a kisebbségi önkormányzat részére. Az addig is pezsgő kulturális munka új lendületet kapott, beindult a szlovák nyelvtanfolyam, gyermekünnepségek farsangkor és mikuláskor. Kapcsolatot teremtettek a Keresztúrral szomszédos települések (Ecser, Nagytarcsa) szlovákjaival. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat szervezésében megalakult a Szlovák Nyugdíjas Klub, melyhez nagy számban csatlakoztak keresztúri szlovák nyugdíjasok is. A baráti szálak erősödését szolgálják a különböző belföldi kirándulások és szlovákiai láf togatások. 1999. november^^ ben, kedves gesztusként a keresztúri szlovákok vendégül látták a Szlovák Nyugdíjas Klub tagjait egy „Zabijacka” - disznótoros vacsorára, mintegy 200 fő részvételével. A Fővárosi Szlovák Önkormányzat 2000. nyarán szlovák nyelvi tábort szervezett, melyen keresztúri gyerekek is részt vettek. 2001. májusában a Pesti út 80. alatt a századeleji keresztúri szlovákok hétköznapjait bemutató kiállítást rendeztek. Az önkormányzat képviselteti magát minden olyan ünnepségen, amit a kerületi önkormányzat szervez, tartja a kapcsolatot más kisebbségi önkormányzatokkal, de legfontosabb céljának a gyökerek felkutat^^ sát és jobb megismerését, a hPP gyományok ápolását, az azok iránti tisztelet felébresztését és továbbadását tartja. E. J. Koszorúzás a hősi emlékműnél Ünnepségre hívta a kerület lakóit a Rákos- keresztúri Polgári Egylet november 16-án a Szent Kereszt Katolikus Templom mögött található első világháborús emlékműhöz. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kossuth-díjas kiváló művész alkotása az első világháborúban elesett rákoskeresztúri hősi halottaknak állít emléket. A felújítási munkálatok Egri Hunor okleveles kőszobrász-restaurátor és Abusa János kőfaragó mester tervei alapján zajlottak. A történelmi egyházak képviselőiként a felújított emlékművet Snell György római katolikus plébános újraszentelte és Kása László evangélikus lelkész megáldotta. Ünnepi beszédet mondott Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester. Ezt követően koszorúzásra került sor. Az ez év szeptemberében alakult Rákoskeresztúri Polgári Egyletnek ez volt az első, nagyobb szabású rendezvénye. Az Egylet szívesen vár soraiba minden keresztúrit, aki tenni szeretne a kerületért. (Mivel az áldozatok nevét megörökítő emléktábla részben megsemmisült (a „P” betűs nevektől kezdődik a nevek felsorolása), a Rákos- keresztúri Polgári Egylet és a XVII. kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat kéri a helyieket, hogy akinek katolikus és más felekezetekhez tartozó hozzátartozója, ismerőse, rokona elesett a háborúban, az jelentkezzen Altziebler Károlynál, a 258-1535, vagy 06-20- 485-6033-as telefonszámon, hogy az elesettek névsora teljes lehessen. Az evangélikus elesettek névsora hiánytalanul rendelkezésre áll.) Epress József
