Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. november / 10. szám
16 KOZELET nüw Kisebbségek, nemzetiségek a Rákosmentén (I.) A legutóbbi, 1998. évi helyhatósági választásokat követően öt kisebbségi önkormányzat alakult a kerületben. Eredményeikről, tevékenységükről kérdeztük őket. Novemberi számunkban a németekről és a bolgárokról olvashatnak. A német kisebbségi önkormányzatról Beszélgetőpartnerem Dienes Diana, aki a XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Újlak utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozatának igazgató- helyettese.- Milyen gyökerekről tud mesélni?- A németek betelepülése Rákoskeresztúrra a XVIII. század második felében kezdődött, s több hullámban történt. A hazájukban lutheránus hitük miatt üldözötté vált telepesek elfogadták a felkínált lehetőséget, hogy új hazába költözzenek, ahol vallásukat szabadon gyakorolhatják. A betelepülők először Stájerországból, Karintiából, Felső-Ausztriából érkeztek, később Württembergből is. keresztúron létrejött egy német faluközösség. Ä falu tragikus történetéhez tartozik 1945. január 6. E napon kezdődött meg a német telepesek késői utódainak szovjet munkatáborokba hur- colása, ahonnan sokan nem tértek vissza. 1998. október 6- án a XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat emléktáblát avatott a Bulyovszky- ház falán „A II. világháborúban hősi halált halt katonák, valamint a Szovjetunióba német származásuk miatt elhurcoltak és soha vissza nem tértek emlékére”. A település urbanizációjának következtében a német faluközösség felbomlott. A keresztúri német telepesek szétszórtan élő utódai mellett, kerületünkben élnek más német lakta településről érkező magyarországi németek is.- Mikor és hogyan alakult . meg a XVII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat?- 1995-ben az időszakos választások alkalmával kaptak lehetőséget a helyi kisebbségi * * közösségek, hogy saját önkormányzatot alapítsanak 5 fős képviselőtestülettel. A német, a roma és a szlovák közösség jelezte azon szándékát, hogy kisebbségi önkormányzatot kíván alapítani. A szavazatok számában megmutatkozott, hogy van igény olyan szervezetekre, akik összetartják az adott nemzetiség tagjait, segítenek megőrizni és ápolni azok kulturális értékeit és hatékonyan képviselik érdekeiket.a különböző fórumokon. így alakult meg 1995. Novemberében 5 fővel a német kisebbségi ön- kormányzat Altziebler Károly vezetésével.- Ön mely felmenője révén kötődik a német nemzetiséghez?- Anyai ágon. Dédnagyapám szülei a XIX. század elején telepedtek le hazánkban. 1996- ban kerültem kapcsolatba a frissen alakult német kisebbségi önkormányzattal. Az önkormányzat munkájában mint külső tag vettem részt, német nyelvű kulturális programok szervezésével.- Milyen politikai programot kínáltak választóiknak?- Kulturális programok szervezése, a hagyományok megőrzése, ápolása érdekében ön- szerveződő művészeti csoportok, helyi kutató- és gyűjtőmunka, kiadványok megjelentetésének, nyelvoktatás támogatása mellett talán a legfontosabb programcél a német nemzetiségi oktatás beindítása volt.- 1997. szeptemberétől működik kerületünkben német nemzetiségi oktatás.- Kik jelentkezhetnek a német tagozatra?- Nemzetiségi I. osztályba elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik kötődnek a német nemzetiséghez. A nemzetiségi oktató- nevelő munka a tagozaton a német nemzetiségi pedagógiai program szerint folyik. Lényeges, hogy a jelentkezők ezt a programot ismerjék, azt elfogadják s annak megvalósulását fontosnak tartsák. A felvételhez származást nem szükséges igazolni. A 2002/2003. tanévben az Újlak utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozata két első osztályt kíván indítani. Az egyiket a kétnyelvű, a másikat a nyelvoktató programmal. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.- Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan?- Továbbra is tartjuk és ápoljuk a kapcsolatot elsősorban a Jakob Bleyer Egyesülettel és a Kelet- és Dél-pesti Régió Német Kisebbségi Önkormányzatainak Szövetségével. Közös kulturális rendezvények szervezésével is ápoljuk a jó viszonyt településünk többi kisebbségi önkormányzatával, s nem utolsó sorban fontosnak tartjuk a települési önkormányzattal a folyamatos kapcsolattartást. Legfőképp azonban szeretnénk megőrizni és továbbadni a nyelvet és a kultúrát a következő generációknak, hogy életük részévé tegyék és használják ezeket az értékeket. •4 A bolgár kisebbségi önkormányzatról Ha nem is nagy számban, de kerületünkben élnek bolgár származásúak. Fráter Violetta, a XVII. kerületi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat vezetője volt segítségünkre, hogy közelebbről is megismerhessük őket.- Mutassa be kérem a XVII. kerületi Bolgár Kisebbségi Ön- kormányzatot!- Az 1998-as választások után alakult meg a kerületben ön- kormányzatunk, öt fővel. Természetesen mindannyian bolgár származásúak vagyunk.- A kerületben megközeh10 leg hány fős a bolgár közösség?- Úgy 20-25 családról tudok, akik itt élnek. Ez egy elég alacsony létszám. A bolgárokról tudni kell, hogy eléggé szétszórtan élnek az országban és sajnos a második, harmadik generáció már nem nagyon keresi a gyökereit. Tudok sok olyan kertészről, aki itt telepedett le a Rákos-patak mentén és az ő leszármazottjaik élnek a kerületben.- Milyen formában tartják a kapcsolatot Bulgáriával?- Vannak rokonaink, ismerőseink Bulgáriában, legalább kétévente hazamegyünk meglátogatni őket. Szervezetten 2000-ben voltunk utoljára Bulgáriában, akkor Sztojanov tér köztársasági elnök úr hí\^^ össze a külföldön élő bolgárokat egy találkozóra.- Keresztáron kívül hol működik még bolgár kisebbségi önkormányzat?- Budapesten a III., IX., XI., XIV., XV., XVIII. kerületben, vidéken pedig Pécsett, Miskolcon, Halásztelken és Sziget- szentmiklóson. Halásztelken jelentősebb diaszpóra él, mintegy 100 család. Magyarországon itt találhatók egyedül bolgár nyelvű helységtáblák.- Miért pont ezek a települések a legfontosabbak a bolgár közösség szempontjából?- A bolgár kertészek letelepülésüknél arra törekedtek, hogy olyan helyet találjanak, ami hasonlít szülőföldjükre és alkalmas a kertészkedésre.- Ők Bulgária melyik részéről származnak? V
