Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. november / 10. szám
KRÓNIKA mim II] Még az idén lehet költségvetése a kerületnek A Fővárosi Önkormányzat elfogadta a forrásmegosztást és várhatóan még az idén a fővárosi honatyák elé terjesztik a Budapest költségvetéséről szóló rendeletet is. Ahogy előző számunkban írtuk, ez lehetővé teszi, hogy a kerületek hasonló módon, szintén még ebben az évben tárgyalhatnak jövő évi bevételeikről, kiadásaikról. Ennek előnyeiről és legfőképp a 2002-es tervekről kérdeztük a XVII. kerület polgármesterét, Devánszkiné dr. Molnár Katalint.- Elégedett-e a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztással?- Az idei forrásmegosztást egy kicsit másképp képzeltük. Abban reménykedtünk, hogy a ^krrásmegosztás reformját a ^Rvárosi Önkormányzat továbbviszi a kerületekkel együtt. Erre nem tudtak sort keríteni, ezért a tavalyi számok alapján készült el a jövő évi forrásmegosztási rendelet. Ez összességben nem rosszabb, mint a tavalyi, csak nem tartalmaz olyan előnyöket, mint amilyeneket a külső kerületek, köztük a XVII. is várt volna. Fontosnak tartottam mégis, hogy minél előbb elkészüljön a forrásmegosztásról szóló rendelet, ezért belenyugodtam saját magam is a többi kerületi polgármesterrel együtt a múlt évi helyzet átültetésébe. Tudom, hogy a Budapesti Külső Kerületek Szövetsége ülésein erős ellenérvek hangzottak el, ■^Kekkel az érvekkel én is egyet ^uek. A cél a forrásmegosztás minél előbbi elfogadása volt, ez vezérelt a képviselő-testület elé terjesztett határozati javaslat megfogalmazásakor, vagyis, hogy sajnáljuk a reform megtorpanását, de tudomásul vettük a fővárosi javaslatot. Ha átformáltuk volna a forrásmegosztást, kb. 30-40 M Ft-tal többet kapott volna egy-egy kerület. Igazából ez a 30-40 M Ft nagy ügyekben nem segítette volna a kerületet, viszont elodázta volna azt a lehetőséget, hogy az idén már akár decemberben megszülethessen a 2002-es kerületi költségvetés. Minél előbbi költségvetésre pedig azért van szükség, hogy a jövő év első negyede ebből a szempontból legalább viszonylagos nyugalomban teljen.- Várható-e, hogy a főváros siet a költségvetési rendeletének megalkotásával, ami esetleg a kerületi projektek megvalósítását is felgyorsíthatja?- Reménykedem, hogy a főváros elfogadja költségvetését is minél előbb, és abban szerepelni fognak olyan kerületi célokat szolgáló fejlesztések, beruházások, amelyekre régen várunk. Ilyen például a Péceli út felújítása, amely összhangban van a kerület terveivel, s együtt megoldhatnánk Rákoscsaba jó részének a vízelvezetését, a még hiányzó Péceli úti csatornázásokat és a közlekedési gondokat is enyhíthetnénk.- Utalt arra, hogy a külső kerületek nem járnak túl jól jövőre sem a forrásmegosztás kapcsán. A Stratégiai Alap miben és mennyiben segíthet?- A Stratégiai Alapot szeretnénk a jövőben is kihasználni. Ez egy olyan lehetőség a külső kerületek számára, amellyel megvalósíthatunk nagyon komoly fejlesztéseket, csökkentve a belső kerületekkel szembeni elmaradottságokat. Az idén a Stratégiai Alap 90%-os támogatásával készült el az elkerülő főgyűjtő csatorna, amely végre lehetővé teszi, hogy az egész kerületben kiépüljön a csatornarendszer, s a fejlesztési területeken a beruházók elkezdhessék az épületek terveztetését, kivitelezését.- Milyen koncepció alapján készül a jövő évi kerületi költségvetés?- A jövő évi költségvetésbe szeretnénk egyrészt biztosítani a már eldöntött iskolai, óvodai épületek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, bővítéséhez és egyes esetekben építéséhez szükséges időarányos fedezetet. Tervezzük az iskolás gyermekek taníttatási költségeinek csökkentéséhez nyújtott támogatások fenntartását. Idén az önkormányzati iskolákban ingyen biztosítottuk az alaptankönyveket, ezen támogatást szeretnénk kibővíteni minden kerületben tanuló gyermekre. Jó lenne segítséget nyújtani a középiskolás diákoknak a jogosítvány megszerzéséhez és a felvételihez szükséges nyelvvizsgához. Fontos célnak tekintem a lakáskoncepcióban megfogalmazott önkormányzati lakásépítéseket is, hiszen olyan nehéz az igencsak rászoruló nagy családoknak azt válaszolni, hogy nincs önkormányzati lakásjuttatási lehetőség.- Gondolom a szociális támogatások bővítésére is szükség volna...- Igen, ugyan sok pénzt költünk a szociális támogatásokra, segélyezésre. Több szociális alapítványt, köztük a Remény közalapítványt, a Mentő alapítványt, illetve a Kaszap István alapítványt segítjük, ez mégis édeskevés a szükségletekhez képest. Szépülő, bővülő kerületünkben egyre többen élnek a létminimum alatt, vagy annak közelében. Nagyon sokan kérnek támogatást a közüzemi díjak rendezésére és nagyon sok nyugdíjas igényli gyógyszer- költségeinek kifizetését, mivel kiszorul valamilyen oknál fogva, gyógyszerének fajtája, vagy a megállapított jövedelemhatár alapján a közgyógyellátási rendszerből. Sokan igényelnek támogatást egy-egy nagyobb értékű gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez, nem ritka, hogy például gyógycipő-vásár- lásra érkezik kérelem hozzám. Feltűnően sok volt az idén a temetési segélyt igénylők száma is, tehát erre is jóval több pénzt kell szánni a jövőben a kerületnek.- Említette az egyéni szociális kérelmeket. Bizonyára fogadóóráján sokan keresik fel Önt ilyen témában. Milyen ügyekben fordulnak a polgármesterhez még az itt élők?- Nagyon sokan telekrendezéssel, területfejlesztéssel, építéssel kapcsolatos ügyekkel is hozzám fordulnak, holott a polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, az önkormányzati törvény szerint egyedi hatósági ügyekkel nem is szabad, hogy a polgármester foglalkozzék. Ilyen probléma esetén a Műszaki hatósági csoport vezetője, illetve jegyző úr adhat felvilágosítást, segítheti az építtetőt, tervezőt. Fogadóórámon továbbá nagyon sok a környezetvédelmi felvetés, amelyek teljesen jogos igények, kérések, de azt kell, hogy mondjam, a költségvetésünk véges. Nem tudunk annyiszor kaszálni, parlagfüvet irtani közterületeinken, mint amennyi elvárható volna és különösen nincs esélyünk arra, hogy a magánterületeken lévő gazos területeket önkormányzati pénzből felszámoljuk. Természetesen örülünk annak, hogy Budapest egyik legnagyobb zöldterülettel rendelkező kerülete vagyunk, szeretjük a sok-sok zöldet, a jó levegőt, de környezetünk rendben és tisztán tartása csak közös erőfeszítéssel, szponzori segítséggel és a lakosság bevonásával történhet meg. Szeretnénk, ha egyre többen (civil szervezetek, intézmények, itt lakók) vennének részt szemétszedési akciónkon. Örömmel mondhatom, hogy az idén először a kerti hulladék elszállításában is segítséget nyújtunk. Remélem a lakosság szívesen fogadja az önkormányzat ezen kezdeményezését is, s él a lehetőséggel.- Köszönöm a beszélgetést! P. Tóth