Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. október / 9. szám
14 FÓRUM POSTALÁDA Hírhozó szerkesztősége 1173 Budapest, Egészségház u. 3. Tisztelt Szerkesztőség! A szeptemberben megjelent Hírhozóban olvastam az „Önkényes földfoglalók az Akadémia-Újtelepen” című levelet. Leírom, hogy az a terület, amiről „Á. K.” levélíró ír, hogyan is nézett ki addig, amíg ezek a „kertművelő” emberek, akik művelik a területet, el nem kezdték rendbe rakni és művelni. Az 1960-as években még több beton bunker és egyéb gödör volt ott található. Később ezeket felrobbantották, majd a TSZ bevetette lucernával a területet, ugyanis abban az időben a föld nem lehetett parlagon. Később gazdátlanná vált a terület teljesen, és ahogy megindultak az építkezések, egyre többen hordták erre a részre a szemetet, sittet, gazt, vasdarabokat, voltak döglött állatok és egyebek, vagyis egyszerűen szemét és sitt lerakóhelynek használták. Ezt unták meg, illetve a szeméthegyek zavarták azokat az embereket, akik most művelik a területet. Többen összefogva, saját költségükön elszállíttatták a szemetet, sittet, kigazolták a területet és több kocsi termőföldet hozattak rá. Ez 1981-83 környékén volt. Közben kérelmet adtak be a XVII. kér. Önkormányzathoz, (akkor még Tanács volt) a terület használatbavétele, haszonbérbe vagy tulajdonba vétele iránt. Ezenkívül jártak a Főpolgármesteri Hivatalnál, és egyéb helyeken. Minderről hivatalos papírok, dokumentumaik vannak a birtokukban. A kerítés sem jogtalan, erről is hivatalos papír van. Sajnos azonban egyes emberek még így is a bekerített területeket megkerülve, a vasút oldalához hordják a szemetet. Van olyan hivatalos papírjuk is ezeknek a „kertművelők”-nek, amiben a következőket írják nekik: „Nincs akadálya annak, hogy az eddigi módon továbbra is használják a földterületet”. Elgondolkoztat, hogy miért éppen ezek a művelt területek zavarják a levélírót. Az miért nem zavarja, hogy az utcák többsége földút, amelyek gidres-gödrösek, és esős időben sártengerré alakulnak, ugyanez van hóolvadáskor. Alig lehet átmenni az út egyik oldaláról a másikra, mert bokáig süllyed az ember a sárban. Hatalmas víztócsák vannak a gödrök miatt, lassan gumicsizmában lehet ilyenkor csak közlekedni. Többek között ilyen az 545. utca is. Járdák csak az utak egyik oldalán vannak általában. Régen ezek is részben önerősen lettek létrehozva - köszönet érte az akkori tanácstagnak és a megbízott segítőinek. Ez inkább tartozna a fővárosi arculat kialakításához - amelyet a levélíró emleget. A művelt területekről még annyit, hogy a birtokomban van a TV-ből felvett videofelvétel, amelyet régen a Falu TV-ből vettem fel. Itt bemutatták ezt a művelt területet, hogy milyen szépen gondozzák a „kertművelő” emberek. A levélíró az 525. teret emlegeti. Legjobb tudomásom szerint az önkormányzat tetette rendbe a területet, a fű illetve a gaz kaszálását az ÉP XVII. Kft. végezteti évente kétszer. Az elültetett bokrok egy része kiszáradt, locsolás hiánya miatt. Nyáron, ha nincs eső, száraz, kopár a terület. Télen a kis utakon nincs ellapátolva a hó. Én emlékszem, hogy azok az emberek, akik most művelik az 545. utcánál a területet, amikor fiatalok voltak, összefogtak és közösen lapátolták a havat, a téren keresztül egészen le a Pesti útig. Ugyanis akkor még nem járt be a térre a 68-as busz, így végig kellett gyalogolni a Pesti útig. Ezeknek az embereknek ma is meg lehet télen nézni a járdájukat, hogy a hó le van takarítva. Úgy érzem a „kertművelő” emberek azzal, hogy rendben tartják az általuk használt területet, az önkormányzatnak is pénzt takarítanak meg. Sajnos így is évente több millió forintba kerül az önkormányzatnak a zöld területek kaszálása. Több allergiás betegnek okoz gondot az egyre elszaporodó parlagfű. Kívánok a „kertművelők”-nek nagyon jó egészséget, erőt és kívánom, hogy sokáig tudják még művelni az általuk rendbe rakott területeket. Unicsovics Lajosné Kedves Olvasóink! Lapunk terjesztésére a Magyar Posta Rt. XVII. kerületi kirendeltsége vállalkozott. Kérjük, jelezzék terjesztési problémáikat a leveleket, egyéb postai küldeményeket kézbesítő postásoknak. Köszönjük közreműködésüket! Szerkesztőség Tisztelt Szerkesztőség! Egy aprónak látszó, ám időrabló, ennélfogva felesleges ügyintézői feladatra szeretném felhívni a figyelmet. Éppen 20 év óta lakunk a Nagyréde utcában. Utcánkat oda költözésünk előtt nevezték át Döntőről Nagyrédére. Hivatalos ügyem intézéséhez a Földhivatal által kiadott tulajdoni lapon máig az utca régi neve (Döntő utca) áll, emiatt a XVII. kerületi önkormányzattól igazolást kellett kérnem arról, hogy valóban a Nagyréde utcában lakom, amely azelőtt a Döntő nevet viselte. Ahhoz, hogy az igazolást megkaphassam, egy formanyomtatványt kellett kitöltenem arról, hogy valóban a Nagyréde utcában lakom, amelyet egykoron Döntő utcának hívtak. Kérésem és javaslatom, hogy a miénkhez hasonló utcanév-változásokról a kerületi önkormányzat szíveskedjen listaszerűen értesíteni az illetékes Földhivatalt. Ily módon elkerülhető, hogy a választópolgárnak kelljen a hivatalt járnia és az ottani beosztottakat kérni, az enyémhez hasonló igazolások kiadására. Ráadásul ezt az igazolást legalább három hivatali tisztségviselőnek kell aláírnia, ami ugyancsak időrabló tevékenység. Vízvári János Mi lett veled Jászivány utca...? Az 1991-es októberi Hírhozóban megjelent cikkből, a „Mi lesz veleC^ Jászivány utcá”-ból idézünk: ...’’Valahogy, mint a tűztől távolabb ülőknek, mindig kevesebb meleg jutott nekünk a szociális juttatások melegéből. A pártállam nem sokat törődött velünk, mostoha a sorsunk...”stb. Sajnos, le kell írnunk újra: a rendszerváltozás óta sem kapunk jóformán semmit abból, azokból a „szociális juttatások melegéből”, pedig 1990 óta adófizető állampolgárok vagyunk (többek között kommunális adóé!), így jogunk van, volna(!) a: biztonságos közlekedéshez (legalább a járdán), a téli hóeltakarításhoz (egy-egy hóekézés erejéig), a nyári egyszer egy havi utcasepréshez, locsoláshoz (mivel az átmenő forgalom a többszörösére nőtt), a kátyúk időbeni kijavításához, az utcában lévő, nagyra nőtt fák megmetszéséhez (amik veszélyeztetik a villamos és telefonvezetékeket, sőt vihar idején a járókelőket és közlekedőket is), a szemétgyűjtő ládákhoz, az útpadkához (hogy az esővíz ne a járdán gyűljön össze stb.). Jószerivel egyetlen szolgáltatás „részesei vagyunk”, a heti szemételszállításáé, amiért külön fizetünk természetesen, és semmi másé! Mint fentebb említettük, az utcánkon áthaladó forgalom megsokszorozódott az utóbbi években, így a szűk, gidres-gödrös, rosszminőségű járdán körülményes és nehézkes a közlekedés, főként a gyerekkocsis kismamáknak és az öregeknek. A gyalogosok jó része az úttestre szorul, ami a sűrű gépjármű- forgalom miatt balesetveszélyes. Látván, tapasztalván, hogy az illetékeseknek „nem szívügye” az utca rendben tartása, a lakosok sen^~ „csipkedik” magukat, mint „tíz évvel előtte”, hogy rendszeresen sé^B peijenek, füvet nyírjanak, havat lapátoljanak a házaik előtt. Eltűnnek lassan a szép virágos kertek, a „tiszta udvar, rendes ház” porták is! Pedig, még látványnak is szépek-már ahol még vannak! De hát ilyen „példamutatással” nem megy! Tíz éve a lap hasábjain kaptunk választ az egyik alpolgármestertől. Most is ezt várjuk, kérjük, sőt elvárjuk...! Tisztelettel: a hosszú, mostoha sorsú Jászivány utca lakói Tisztelt Lakótársaink! Valós igényeket fogalmaztak, fogalmaznak meg, olyan igényeket, amelyeket minden magyar állampolgár szeretne látni egy világvárosban. A külső kerületek azonban ma még költségvetéseik jó részét a földes utak szilárd burkolatúvá építésére és csatornafejlesztésre fordítják. (A Jászivány utca ilyen szempontból nem a „legmostohább” utcája a kerületnek, hiszen csatornázott.) Kevés pénz jut az utcák, parkok, zöldnövényzet fenntartására, rendszeres ápolására. Arra végképp nem jut pénz, hogy az önkormányzat utcaseprő gépeket, hóeltakarító gépeket vásároljon és üzemeltessen. Nagyobb hó esetén a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. is csak a főútvonalakon tudja elvégezni a munkát. Ennél többre egyelőre nem futja szűkös költségvetésünkből. Abban persze osztom az Ön véleményét, hogy az utca rendben tartása nem csupán az önkormányzat feladata, hanem az ott lakóké is, hiszen valóban nem mindegy milyen környezetben élünk, dolgozunk. Köszönjük segítő együttműködésüket! Kiss Lajos alpolgármester >j J A f
