Hírhozó, 2001 (11. évfolyam, 1-11. szám)
2001. január / 1. szám
KRÓNIKA 3 Nemzetiségi gála a Dózsában (Folytatás a címlapról) A német- nemzetiség kimondottan gyerekműsorral készült, tekintettel arra, hogy a fellépők nagy része valamelyik kerületi iskola német nemzetiségi osztályában tanul. így a Keresztúri Fröhlicher Kreis Gyermeknéptánccsoport, a Bartók Béla Zeneiskola Ifjúsági Kamarazenekar és a Sonnenschein Gyermekdalkor tagjai a gyakorlatban is hasznosítani tudták nyelvtudásukat. Ismét nagy sikerrel szerepelt az Eleki Román Hagyományőrző Néptáncegyüttes, akik „Turka” címmel, a betlehemezéshez hasonló román színpadi játékot adtak elő. A darab főszereplője - egy kecskét imitáló bábú - pillanatok alatt belopta magát a közönség, főleg a gyermekek szívébe. A bolgár táncokat három különböző korcsoportú együttes mutatta be. A gyermekekből álló Rosica, és az ifjúsági Jantra együttes mellett színpadra lépett az egy évvel ezelőtt alakult, felnőtt korosztályt képviselő Zornica táncegyüttes, de lehetőséget kapott a csodálatos hangú Róza Bancseva is, aki bolgár népdalokat énekelt. A meghívó tanúsága szerint a Roma Kisebbségi Önkormányzat az idén sem szervezett előadókat az Országos Kisebbségi Nap alkalmából rendezett programra, mégis szerepelt egy háromtagú együttes, a Romano Glasso, mely szomorú, olykor vérpezsdítő cigány muzsikával zárta az idén is remekre sikerült, színvonalas Nemzetiségi Kulturális Gálát. A mulatság a ház fórumtermében rendezett táncházzal folytatódott, ahol az Eleki együttes húzta a talp alá valót „kivilágos virradatig”. Kili Tamás A nemzeti katasztrófavédelem Amikor 1999-ben a Parlament elfogadta a „katasztrófatörvényt”, az 1999. évi LXXIV/1999. sz. törvény a katasztrófa- védelem irányításáról, szervezetéről, ezzel a legfontosabb jogi keretet és ennek alapján a hivatásos szervezetek kiépítésének alapjait teremtette meg. Nem sokkal ezután az állami tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával 2000. január 1-jével felállt a katasztrófavédelem központi hivatásos szervezete: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak fővárosi, valamint megyei igazgatóságai. Az új országos főhatóság, illetőleg szakmai irányító szerv - az OKF - lendületet adott a hazai veszélyhelyzeti és katasztrófa elleni védekezés továbbfejlesztésének. Emellett létrehozták jellegében és feladatiban eltérő. Kormányzati Koordinációs Bizottságot, amelynek feladata, hogy országos, átfogó védekező munkák esetén a kormányzati szintű együttműködést biztosítsa. Minderről a 2000. december 11-én, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mogyoródi úti székhelyén megtartott sajtótájékoztatón hallottunk.S(z). Útátadások Egy napon három nemzeti színű szalagot vágott át Devánsz- kiné dr. Molnár Katalin polgármester december 11-én délelőtt az Akadémia-Újtelepen, amikor az S08. és az 539. utcát teljes hosszában, míg az 544. utcát körülbelül fél hosszban ellátott szilárd burkolattal adták át a közúti forgalomnak. Az Ép-17 Kft., mint kivitelező ez év májusában kiírt pályázatát két cég nyerte el. Ennek értelmében az 508. utcát a Közmű Bau Kft., míg az 539. és 544. utca aszfaltozását a Gordiusz Kft. végezte el. Az összesen 800 métert kitevő utcák építése közel 20 millió forintba került. Bár ebben az évben 12 új út megépítésére volt lehetőség önkormányzati finanszírozásban, még mindig jelentős, körülbelül 200 kilométer hosszúságú földút található a XVII. kerületben. A szilárd burkolatú utak további építésének két fontos feltétele van, egyrészt a szükséges anyagi forrás, másrészt a közművek hiánya, például a csatornázatlanság. Az lenne az ideális, ha az utakat a közművekkel párhuzamosan építenék, de ez igen magas költségráfordítást jelent, ugyanis a lakossági hozzájárulás a bekerülési összegnek csak a 10- 20%-át adja, a többit az ön- kormányzatnak kell állnia. Ennek ellenére a XVII. kerületi önkormányzat 2001ben további jelentős nagyságrendű útépítési munkákat tervez. Ezzel kapcsolatban Kiss Lajos alpolgármester megkeresésünkre elmondta, hogy többek között Rákoshegy közúti tehermentesítését szeretnék megoldani a Ferihegyi út továbbépítésével. Ezzel jelentősen csökkenne a Baross utca és a Lőrinci út forgalma, de egyelőre a tulajdonviszonyokkal van gond, ugyanis néhány osztatlan közös tulajdonban lévő telek tulajdonosával ez idáig nem tudtak megegyezni. A beruházás 30 millió forintba kerülne úgy, hogy az utat három év alatt kellene megépíteni. Koszorúsáé Tóth Katalin, az 1. választókerület önkormányzati képviselője a Hírhozót arról tájékoztatta, hogy jövőre tovább szeretné folytatni az útépítési programot az 506. 515. 524. bekötő- sugárutak megépítésével, de ehhez az érintett lakosság 80%-ának a beleegyezése is szükséges lenne, minimum 50 ezer forintos önerős hozzájárulással. Kili T.
