Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. június / 6. szám
13 TÁJÉKOZTATÓ Javaslatok a városrészi díjakra XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete Rákosligetért, Rákoscsaba-Újtelepért, Rákoshegyért, Rákoskertért, Rákoskeresztúrért és Rákoscsabáért díj alapításáról és adományozásáról döntött, amellyel kifejezi elismerését azon polgárok iránt, akik példamutatásukkal, maradandó alkotásaikkal, munkásságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a városrész anyagi gyarapodásához. A díjak átadására a beérkezett javaslatok alapján a képviselő-testület döntését követően kerül sor. (A Rákoscsaba díjat március 14-én adták át, a Rákoskeresztúrért díjat június 17-én adják át.) Az alábbiakban a Rákosligetért, a Rákoscsaba-Újtelepért és Rákoshegyért díjra érkezett javaslatokat közöljük. (Egy rákoshegyi jelölt és a Rákoskertért díjra javasolt két jelölt nem járult hozzá a nyilvánossághoz.) Észrevételeiket, javaslataikat 2000. június 30-ig írásban várják a polgármesteri hivatal 209-es szobájában, ügyfélfogadási időben. Rákosligeti jelöltek: DOMONKOSNÉ KRUSNYÁK MAGDOLNA, nyugdíjas pedagógus: a kerület képzőművészeti és kulturális életének fejlesztéséért kifejtett áldozatos munkájáért javasolták. A család nagy hagyományokkal rendelkezik a kerület művészeti és képzőművészeti életében. Néhai édesapja Krusnyák Károly festőművész is sokat tett a színvonalas kerületi művészetpártolás kialakításában. A tanárnő jelenleg is fáradságot nem ismerve művészeti előadásokat tart és részt vesz művészeti tárlatok szervezésében, pártolásában. PARRAG EMIL, festőművész: a Rákosligeti Polgári Kör elnökeként 1994 óta Rákosligetért dolgozik. Fáradhatatlanul, lelkesen, komoly kulturális, tudományos, szórakoztató programokat, összejöveteleket szervez közmegelégedésre. A kerület művészeivel tartja a kapcsolatot és így komoly munkaráfordítással nívós tárlatok és előadóestek valósulnak meg. Festőművészi tevékenysége kivételes jelentőségű. Több képén Rákosmente egy-egy figyelemreméltó részét jeleníti meg, igazi lokálpatrióta, igyekszik Rákosligetet szebbé, esztétikusabbá tenni. POÓR RÓBERT, nyugalmazott rendőr őrnagy: 1993 óta alapító tagja a Ligeti Öregdiákok Körének. Főrendezője és szervezője a L.Ö.K.-báloknak, majd titkára, ügyintézője. A bálok bevételéből támogatják az iskolát, a Hunyadi János Cserkészcsapatot, valamint a Bartók Béla Zeneiskolát. A Hősök terén újonnan felállított Országzászló, a környező elhanyagolt park rendbehozatala, a Rákosliget Centenáriumát megörökítő emlékkő elhelyezési munkálatainak is aktív részese volt. PRINCZ EGONNÉ, tanár: 1963 óta dolgozik a Hősök terei iskolában. Az elmúlt évtizedek alatt vezetésével az ének-zene tagozatos iskola kórusa méltán vívta ki a legnagyobb szakmai és közönség- sikereket. A kórus eredményeit hosszú évek óta rendszeresen arany minősítéssel ismerik el. 1994-ben másodszor nyerte el „Az év kórusa” címet. A kórus 1988 óta rendszeresen fellép külföldön is. Rákosliget művészeti életének gazdagodásához kimagasló pedagógiai tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult. Rákoscsaba-újtelepi jelöltek: BEZZEG MIHÁLY, nyugdíjas szabómester: az 1972-ben meghirdetett Mintakert mozgalomban mint szervező aktív részt vállalt, több elismerő oklevelet is szerzett. 1974-ben megalakította a Rákoscsaba-Újtelepi Kertbarátok Klubját, melynek elnöke volt 20 éven keresztül, ma örökös tiszteletbeli elnök. Nagy hangsúlyt fektetett a kertbarátok szakmai ismereteinek gyarapítására is. Szervezésével a mai napig előadók tájékoztatják a klubtagokat a legújabb tennivalókról. REUTER LAJOS, középiskolai tanár: megszervezte a Pünkösdi Kórustalálkozót, kezdeményezője volt az „Ábel” ösztöndíj akciónak, melynek keretében évenként 15- 20 erdélyi középiskolást láttak vendégül a kerületben, biztosítva a gyerekeknek a magyar kultúrában való elmélyülését a magyar középiskolákban. Több alkalommal szervezett műveltségi vetélkedőt általános iskolák számára. BOLZA MARIETTE PAULINA JOZEFINE (posztumusz), fordító, festőművész: aki birtokosa volt a mai Tárcsái út és Ároktő utca közötti területnek. Birtokrésze felparcellázásával, és a telkek értékesítésével jelentősen hozzájárult Rákoscsaba-Újtelep városrész kialakulásához. Emberséges magatartása, hazaszeretete miatt általános közismertségnek örvendett országszerte, képei pedig ismert festővé tették. Meghurcolását emelt fővel tűrte, és mindig segített a bajba jutottakon. Anyai ágon a Rákoskeresztúron is birtokos Vigyázó családból származott, így tehát több szállal is kötődik a kerülethez, illetve az előd- községekhez (posztumusz). Rákoshegyi jelöltek: KISS ISTVÁN, kanonok, római katolikus esperes, plébános: hivatásbéli tevékenységén túl igen figyelemre méltó a kulturális, a szociális és a városrész megújítása, szépítése terén kifejtett tevékenysége. A sokak által jól ismert István atya 18 éve van Rákoshegyen. Kiemelkedő és maradandó munkásága során első lépésként, az akkor még templomi hitoktatás számára modern, korszerű hittantermet alakított ki, mely- lyel nagyban hozzájárult a rákoshegyi polgárok gyermekeinek hitre neveléséhez. Bár az egyház- község anyagilag nem tehetős, de a kevésből is támogatja az egyedülálló, rászoruló testvéreket. DR. REIF MÁRTON, gyermekorvos: 1960-ban egy pályázat útján nyerte el az állást Rákoshegyen. Azóta dolgozik körzeti gyermekorvosként - nyugdíjba vonulása óta továbbra is rendszeresen. A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban és a Békési György Postaforgalmi Szakközépiskolában iskolaorvosként tevékenykedik ma is. Három helyen teljesít még szolgálatot ezen kívül: az Üllői úti szeretetotthonban, Hűvösvölgyben az Evangélikus Szeretetotthonban és a Máltai Szeretetszolgálat rendelőintézetében Kelenföldön. PALOYTAI BÉLA, kántor: több mint 40 éve szolgálja Rákoshegy katolikus egyházközösségét. Tevékenységének híre a kerület határain túl is ismert. Irodalmi tevékenysége közismert. Eredeti foglalkozása agrármérnök, de életének döntő részét a könyvek társaságában élte, számos lexikon, szakkönyv felelős szerkesztőjeként. Janus Pannonius műfordításai az irodalmi „felsőház” alkotásai mellé kerültek. Egyéni stílusú köny illusztrációi is szóra érdemesek. Kedves, derűs egyénisége széles körben népszerűvé tette. TÓTH TIBOR, festőművész: születése óta Rákoshegyen él és alkot. Mint nagy tudású művész és tanár, tevékenységével, pedagógusi munkájával szerényen, halkan, mint az igazán nagyok évtizedek óta ott van a helyi közéletben. A hatvanas évektől Művészetbarát Kört és Képzőművészeti Szakkört szervezett. Az Erdős Renée Házban 1990 óta rendszeresen megnyíló, rangos képző- művészeti kiállítások majd mindegyikén rendezésével, szervezésével is maradandó nyomot hagy. A Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság vezetőségi tagja, tiszteletbeli elnöke. 1993 óta a Czimra Gyula Képzőművészeti Szabadiskola művésztanára. „Csengőfrász” A Történeti Hivatal pályázatot hirdet az 1945 utáni állambiztonsági és erőszakszervek működésével kapcsolatos tárgykörökben. Pályázni lehet - maximum 50 oldal terjedelemben - egyéni sorsok bemutatásával, a szerv(ek) Magyarországon vagy külföldön megtapasztalt tevékenységét ismertető, eddig még nem publikált írásokkal, dokumentumokkal az alábbi kategóriákban: 1. A meghurcoltatást bemutató visszaemlékezéssel, dokumentum-összeállítással, a személyes érintettség körén belül maradó (szülő, közeli rokon vagy barát) sorsát feltáró írásokkal. 2. A szerv(ek) alkalmazásában eltöltött időszakról, az ezenközben végzett tevékenységről, illetve a szerv(ek) belső működési mechanizmusáról szóló visszaemlékezéssel, dokumentumösszeállítással. A pályázatok beérkezésének határideje: 2000. december 1. Eredményhirdetés: 2001. március 15. A pályázat jeligés (lezárt borítékban a név és elérhetőségi cím megadásával). A Történeti Hivatal vár olyan jelentkezőket is, akiknek az állambiztonság (ÁVH, határőrség, rendőrség) korabeli tevékenységét idéző dokumentumok, tárgyi emlékek, fotók, diák, amatőr filmfelvételek vannak a birtokában, s azokat adományként letétbe, másolásra vagy megvételre felajánlják a hivatal gyűjteményének gyarapítására. Apályázatok leadása, további információ: Történeti Hivatal, 1369 Budapest, Pf. 367. (inf.: kedden 9-11 óra között, tel.: 478-6055), www.th.hu.
