Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. július-augusztus / 7. szám
KÖZMÜVE LODES A XVII. Kerületi Napok keretében június 17-én délelőtt szabadtéri kézműves játszóházat és magyar táncházprogramot szervezett a gyerekeknek a Rákoshegyi Közösségi Ház. A Rákosmenti Színpártoló Klub tagjai az 1999/2000-es színházi évadban: Rákos Mezeje Rt., Rákosmenti Áfész, Háfém-Spán Kft., Akáb Bt.-Akáb Lóránt, Adonyi Díj Kft., Szabó Tiborné, Rákoskeverő Kft. Ecser, Szt. György Gyógyszer- tár, Inno Audit Kft.-Árvayné Györffy Mária, Kutasi Imre, OTP Bank Rt., Euro Quattro Biztosítási Brókerház, Adonyi Kft., Szabó Magdolna, Bácsis István- N.N.Biztosító, „M” Felur Bt. Mariann Virág, Cheminnova Kft., Wand Építőipari Kft.-Darvas Józsefné, 1/42 Mezőgazdasági Bolt-Kerekes Sándorné, Baumax-x Magyarország Rt., Figura Faipari és Ruhaipari Kft., Plaszton Kft.-Demjén Miklós, Ilex Kertészeti Áruda, Telemátrix 86 Bt.-Gallainé Sipos E.Zsuzsanna, Babusa János, Babják és Fiai Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft., „Tizenhetedik” Filács Kiadói Bt.-Rőthler István, Császár Kereskedőház Kft., Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata. (x) Rákosmente prózája A XVII. Kerületi Napok keretében június 18-án a Rákoshegyi Közösségi Házban a Rákosmenti Irodalmi MűHely (RÍM) Kavicsokra írt gondolatok címmel Rákosmente prózájával ismerkedhetett meg a nagyérdemű közönség. A nyári hőség sem tudta elrettenteni sem az érdeklődőket, sem pedig magukat az irodalmi délután - valamilyen értelemben vett - szereplőit sem. Aszódi Imre, Ballonyi László, Dunai Mónika, Érsek Tibor, Galgóczy Árpád, Juhász Sándor, Kozári Dóra, Krasznai Szomor Péter, Krémer József, Rostás-Farkas György és Rőthler István írásainak tolmácsolásában közreműködtek: Dunai Mónika, Kili Tamás és Diós Éva (fotónkon), illetve zongorán kísért: Edelényi-Szabó Zsuzsa. A „Kavicsokra írt gondolatok” - már ami a címet illeti - egyik szerző, Dunai Mónika elmélkedéseinek az összefoglaló címe, ez tetszett meg a műsor szerkesztőjének. K.J. Az első évad A Rákosi Szidi Színház Rákosmenti Színpártoló Klubja 1999/2000-ben .tartotta első színházi évadját a kerületben. Szabó Ágnes producert az előzményekről és a további tervekről kérdeztük.- Hogy kezdődött?- 1998 augusztusában Barna Andor alpolgármesterrel beszélgetve született meg egy „kerületi” színház terve, mely terv igazi megvalósulása még néhány év megfeszített munkát kíván. 1999. áprilisában kezdtem az önkormányzat által adott támogatást kiegészíteni azzal, hogy létrehoztam a Rákosmenti Színpártoló Klubot. 400 céget, magánembert kerestem meg, végül 29 vállalkozó, néhány képviselő, összesen 74 széket foglalt el a Dózsa nézőterén.- Mikor volt az első bemutató?- 1999. november 20. Füst Milán: Máli nénije, főszereplő: Molnár Piroska, Kossuth díjas színművész volt. Ez a kerület első nagyszínházi előadása volt, mely kifejezetten itt készült és színművészetből élő, úgynevezett profi színészek adták elő. A másik bemutatót, egy stúdió előadást nemrégen, június 16-án tartottuk. Thuróczy Katalin: Cseléd- klozet c. darabját adták elő Ádám Tamás, Tóth József színművészek (fotónkon).- Mi várható ősztől?- Az ősztől a postaforgalmi szakközépiskola befogadta a színpártoló klubot és annak rendezvényeit, de hosszú távon független, állandó helyre van szükségünk. A Rákosi Szidi Színház épületet keres. Nagy Katalin kiállítása hogy Nagy Katalin érdekes művészi útjának elején járva kísérletezik. Módszerének lényege - idézzük Gábor Esztert -, hogy „Egy meglévő kétdimenziós tárgy - nevezetesen egy régi fénykép - kínál neki lehetőséget arra, hogy mechanikus úton készített másolatok segítségével megfigyelje, hogy a méret, az arány, a szín, esetleg csak az árnyalat változtatása vagy módosítása hogyan változtatja meg a kifejezést, hogy az ismétlés, a megsokszorozás hogyan fokozza vagy esetleg gyengíti a hatást”. Krémer-Kucsma A Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság rendezésében állított ki az Erdős Renée Házban a Budapesten élő művész, aki a Gyulai Művész-telep révén kapcsolódik a kerületi művészek társaságához. A szabadfoglalkozású grafikus tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és az Altamira Társaságnak. Műveiben az emberi viszonyok, az ember és a természet kapcsolatát vizsgálja. Szakábrákat és illusztrációkat is készít. Mint vallja, régészeti tárgyrajzolóként elsősorban őskori leleteket rajzol. Talán ebből is következik, örül neki, hogy abból él meg, amit szeret. A kiállítást Gábor Eszter művészettörténész június 10-én nyitotta meg, amit végigjárva azt érhetjük tetten,
