Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. július-augusztus / 7. szám

KRÓNIKA 3 tlMíl XVII. Kerületi Napok (Folytatás a címoldalról) Zenei fesztivál A XI. Rázene fesztivál nagy attrakciója június 16-án kez­dődött. Most is, csakúgy mint tavaly, felvonulással indult a zenei esemény. Hazai és kül­földi fúvószenekarok, mazso- rettcsoportok vonultak fel. A hivatalos köszöntőre az Újlak Utcai Általános Iskola előtt felállított óriássátor előtt ke­rült sor, ahol előbb Dely Csa­ba fesztiváligazgató, majd dr. Péczely Terézia üdvözölte a jelenlévő nemzetközi vendé­geket, s közönséget. A jó zene, a vidám hangulat mellett az ínycsiklandozó nemzetközi ételspecialitások illata is oda­csalogatta a rákosmentieket. A sátorban másfél napig szólt a zene. A fesztivált a vasárnap délutáni záró­koncert zárta a Dózsa Művelő­dési Házban. Ezen a Bartók Béla Zeneisko­la tanárai, nö­vendékei és együttesei mel­lett szintén él­vezhették az ér­deklődők a fesztiválra ér­kezett vendég együttesek hangversenyét. Itt vehették át a zeneiskolában tanulók bizonyítványaikat is. Első ízben adták át a Rákoskeresztúrért díjat XVII. kerület Önkormány­zata e díjjal fejezi ki elismeré­sét azon polgárok iránt, akik példamutatásukkal, maradan­dó alkotásaikkal, munkássá­gukkal jelentős mértékben hozzájárultak Rákoskeresztúr szellemi és anyagi gyarapodá­sához. A díj átadására először került sor Rákoskeresztúr történetében. Az ünnepséget az emlékzászló-átadással és a díszpolgár-avatással egybe­kötve június 17- én tartották a Dózsa Művelő­dési Házban. A képviselő- testület a díjat posztumusz ado­mányozta dr. Kása Pál evan­gélikus lelkész­nek, aki 1934-től 1974-ig mint parochus lel­kész, 1974 után mint nyugdíjas, 1991-ig (halálá­ig) Rákoskeresztúron folya­matosan ellátta az evangéli­kus lelkészi munkát. 1948-ban megszerezte a teológia dokto­ra címet, majd a teológiai ma­gán tanári címet is. Hivatása gyakorlásakor fontosnak tar­totta a hívek és gyermekeik erkölcsi és etikai nevelését. Több generáció nőtt fel okta­tó, tapasztalatot átadó tudásá­val. Munkája során az embe­rek összetartozását, összefo­gását hirdette, melyet jól példáz, hogy 1934-35-ben Rákosligeten be­fejeződött a meg­kezdett templom­építés és közössé­gi összefogással Rákoshegyen 1939-ben, Rákos­keresztúron pedig 1943-ban, a leg­nehezebb idő­szakban felépül­tek az evangéli­kus templomok. Ezek a templomok ma már a kerület védett épületei, ame­lyek 60 év távlatában is stílu­sukkal szépítik a település környezetét. A Vigyázó kas­télyt ábrázoló oklevelet és a Csorba Katalin szobrászmű­vész által készített emlékpla­kettet dr. Kosa Pál fia, Kosa László evangélikus lelkész vette át Devánszkiné dr. Mol­nár Katalin polgármestertől. Kosa László (fotónkon) felhív­ta a figyelmet édesapja szelle­mi ars poeticájára, akinek fontos volt a szociális igazsá­gosság, a tanítás, tanulás és a történelem szeretete, a kerü­let múltjának kutatása. Millenniumi zászlóátvétel A Magyar Köztársaság Kor­mánya a magyar millennium tiszteletére emlékzászlót ado­mányozott a település önkor­mányzatának. Az ünnepi ese­ményre a XVII. Kerületi Na­pok ünnepségén, június 17-én került sor a Dózsa Művelődé­si Házban. A kormány nevében dr. Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára kö­szöntötte a kerület lakosságát és adta át az emlékzászlót Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin polgármesternek, Cse- kovszky Árpádné „zászló­anyának” és dr. Nagy István jegyzőnek. A méltó szertartás keretén belül a történelmi egyházak képviselői, a római katolikus egyház nevében Kiss István kanonok-esperes, a reformá­tus egyház nevében dr. Füzesi Zoltán lelkész, az evangélikus egyház nevében Kosa László és a görög katolikus egyház nevében Kondás Sándor fő­tisztelendő szentelték fel az új zászlót. Újabb művészeti alkotással gazdagodott a kerület Több évtizedes előkészítés után sikerült elhelyezni Bors István kaposvári szobrászmű­vész Keresztek című alkotá­sát a kerületben, a Széchenyi utcai Kegyeleti parkban. Bors István szobra, pályája elején, a 60-as években ké­szült. 1989-ben a XVII. kerületi Tanács kezde­ményezésére a Főváros tulaj­donába került a „Kereszt”, az akkori Tanács szándékai sze­rint kerületi közterületen kí­vánta elhelyez­ni. A mű felállí­tására azonban nem került sor. Most rendező­dött végre a szobor sorsa. A 62 éves szobrász sajátos egyéni utat járt be, alkotásai inkább emberi érzéseket, íté­leteket ábrázolnak, a jót és a rosszat. A Kegyeleti park, ahová az alkotás került az 50- es években bezárt régi ke­resztúri temető helyszíne, mely méltó helyet adhat Bors István kiváló alkotásának a millennium tiszteletére. Az ünnepélyes átadás június 17- én volt, amikor beszédében Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin polgármester méltatta a művész munká­ját, s iß. Mucsi Sándor tolmá­csolta többek kö­zött József Attila versét: A Duná­nál címűt. (Áfa és a ková­csoltvas elemek­ből összeállított kompozíció a művész szándé­ka szerint a mun­ka, a mestersé­gek dicséretét ábrázolja. Az al­kotás - a művész szavai sze­rint - abból az élményből épít­kezik, amit gyerekkorában végigélt. Ezen emlékek ötvö­ződtek az emberi összefiggé- sek, emberi viszonylatok bo­nyolult kapcsolatrendszeré­vel.) pte

Next

/
Oldalképek
Tartalom