Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. június / 6. szám

33 koxM ive i >om:s Rákoscsabai művész kiállítása Csabán Diplomáját 1970-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola szob­rász szakán kapta, mesterének Barcsay Jenőt és Szabó Ivánt vallja. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületé­nek. Mint a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, annak ösztöndíját is elnyerte. Kitérőként, közben elvégezte a konzer­vatórium jazz-ének tanszakát is. Hitves, példás anya, aki há­rom, tehetséges, ma már alkotó gyermeket nevel, mindemel­lett aktív, alkotó művész. Ő Mecseki Hargita, Rákoscsabán élő képzőművész-énekes. Tárlatát április 28-án Ballonyi László festő-grafikus nyitotta meg a Rákoscsabai Közösségi Házban. Munkái, festményei, szob­rai számtalan kollektív tárla­ton szerepeltek, - alkotásai fellelhetők magángyűjtemé­nyekben, - Milánóban, Rómá­ban, New Yorkban, Budapes­ten, Dortmundban. Egyéni ki­állítása volt Fonyódon, Neuenstadtban, Pompeiben, az Erdős Renée Házban, Bu­dapesten a Hilton Hotelben, a Dózsa Művelődési Házban. A rákoscsabai tárlat meg­nyitóján a művésznő alkotása­iról Ballonyi László azt mond­ta, azok egyértelműen de­monstrálják, hogy alkotójuk elkötelezett, mélyen hívő, hu­manista ember. Teremtő vilá­gának középpontjában az is­ten képére formált csoda, az érző, szenvedő ember áll, az ember sajátos katarzisaival, örömeivel, bánataival, drámá­ival, kétségeivel. Munkáinak gazdag tárházát találjuk az emberi emócióknak. Minden anyagát az igényes modellá- lás, finom, részletgazdag mí- vesség jellemzi, legyen az plasztika vagy grafika. Diszk­rét utalásként az antik művé­szetek iránti csodálatát, von­zódását és tiszteletét is fellel­hetjük. Alkotásai megszólíta­nak, és igénylik az elmélyült csendet. A felületeken, a rész­leteken elidőző tekintet újabb és újabb csodákat, gondolato­kat, fogalmakat, részleteket lel, idő kell birtokba vételük­höz. Ezek a produktumok megkövetelik a párbeszédet, a csevegést, a gondolatok cse­réjét. A kiállított művek több­sége plasztika, a grafikák te­matikailag rímelnek. Ballonyi László végül úgy fogalmazott: „a művek megszólítanak, kí­vánják, kérik az időt és a fi­gyelő szem aktivitását, hogy az érzékelt mögött a rejtőzkö­dő lényeg feltárulkozhasson.” Szerk. Helytörténeti kiállítás a millennium évében Május 26-án millenniumi helytörténeti kiállítás nyílt dr. Dombóvári Antalnak, a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének kö­szöntőjével a Rákoscsabai Közösségi Házban. A helytörténész szavait idézzük: „Bár a mai XVII. ke­rület elődközségei nem szere­peltek az általános magyar történelemben, itt nem tör­téntek olyan események, amelyek egykor döntően be­folyásolták volna hazánk tör­ténelmének alakulását. Még­is, mivel bizonyíthatóan már ezer esztendővel ezelőtt is él­tek itt magyarok, s ahol embe­rek éltek, élnek, ott számukra a mindennapi élet küzdelmei azonosak a történelemmel. Tulajdonképpen ennek a tör­ténelemnek a feldolgozása, beleépítése az ún. magyar tör­ténelembe, lehetőség szerinti megelevenítése a helytörté­neti munka legfontosabb ré­sze. A mostani kiállítás anya­gának összeválogatása nehéz feladat volt. Nehéz, mert a ko­rai középkor idején alig volt még írásbeliség. Ami írott anyag keletkezett, annak is je­lentős része az idők viharai­ban elpusztult. így az idevo­natkozó iratok levéltári és könyvtári anyagok másolatai. De majdnem ilyen nehéz volt az előző 3 század anyagait ki­válogatni, éppen az írásbeli­ség általánossá válása miatt. Fokozta a gondokat, hogy a XX. században általános lett a képi információ. Nehéz meg­határozni ennek a századnak a legjellemzőbb dolgait, így a kiválogatott anyag nem men­tes szubjektív élményektől és természetesen nem töreked­het a teljességre. Gondoljunk csak bele, mi minden történt 1901-től 2000-ig! S ezek a tör­ténések több változatban do­kumentáltak is.” Dr. Dombó­vári Antal kérte a jelenlévő­ket, hogy akár eredeti, akár másolati dokumentumokkal gyarapítsák a helytörténeti anyagot. „Igen nagy örömöm­re szolgálna, ha a ma még élő idős emberek leírnák életük jelentősebb élményeit. Az ilyen visszaemlékezések még a megszépítő idő távlatából is érdekessé teszik történel­münknek azon pillanatait, amelyeket ezek az emberek egykor átéltek. A történelem a múltban megtörtént dolgo­kat hozza elénk. De ezt a múl­tat soha nem lehet teljesen feltárni!” - mondta. A tárlat június 17-ig, kedd­től péntekig 9-20-ig, hétfőn és szombaton 14-20-ig tekinthető meg a Csigaházban. pte Erdős Renée Ház Báthori u. 31. Tel: 256-6062 Június 10.18 óra, Nagy Katalin festőművész kiállításának meg­nyitója. Július 8. 18 óra, a Laborcz Fe­renc Szobrászműhely Alapítvány kiállításának megnyitója. ' RÁK.OSHE6YIN KÖZÖSSÉGI H ■ K Z Rákoshegyi Közösségi Ház Podmaniczky u. 3. Tel: 258-3394 RENDEZVÉNYEK Népművészeti játszóház és táncház június 17-én, 9-13-ig Rákosmente prózája (a RÍM irodalmi délutánja) június 18- án, vasárnap 15 órakor KLUBOK Nyugdíjas klub hétfőn 15-17-ig Kártya klub kedden 14-21-ig Kertbarát klub minden máso­dik és utolsó héten szerdán 17- 20-ig Polgári kör klubnapjai csütör­tökön 16-20-ig Baba-mama klub páratlan pénteken 10-13-ig Lídia Kör - asszonyklub min­den hónap utolsó hetén 18-19-ig Színházi - zenei tábort szerve­zünk július 3-7-ig, illetve 10-14- ig a közösségi házban. Foglalko­zások hétköznap 8-17-ig. Jelent­kezni lehet június 10-ig a 258- 3394-es telefonszámon vagy sze­mélyesen. Ketrec Galéria Rákoshegy, Baross u. 3. Tel : 253-0380, 253-0381 Június 16. 19.30 Dózsa Műve­lődési Ház fórumterem- Thuróczy Katalin: Cseléd- klozet. Szereplők: Idősebb: Ádám Tamás, Fiatalabb: Tóth Jó­zsef, Szomszédok: Kis-Várday Gyula, Rendező: Czeizel Gá­bor. A Rákosmenti Színpárto­ló Klub 4. előadása Humenyánszky Jolán kiál­lításának megnyitója június 23-án 18 órakor. A kiállítás megtekinthető július 7-ig. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök 9-17-ig, péntek: 9-13-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom