Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. március / 3. szám
17 KOZNI YELOME* Márkusz Zsuzsanna első önálló kiállítása Első megállapításom az, hogy Márkusz Zsuzsa, alias Zizi igen szerény ember, hiszen nem használja a festőművész titulust. A meghívóján az áll: M. Zs. festményeinek kiállítása. A kiállítást megnyitja: Takács Ferenc irodalomtörténész. Az első elismerés, ami érinti az embert, közvetett. A Rákoscsabái Közösségi Ház - egyfajta elismerésként - több mint három hétre adOTT „szállást” a kiállításnak (február 4-26-ig). A második elismerés, hogy tárlatának támogatói: a XVII. kerületi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap. Pedig nem kerületünk szülötte Márkusz Zsuzsanna, aki mellesleg építészmérnök, matematikus, s ki tudja mennyire inspirálja művészetében e két reál tudományág? Takács Ferenc szerint: „Valaki egy dolgos életpálya derekán, gyerekkel, férjekkel, foglalkozásokkal, munkahelyekkel, miegyébbel a háta mögött hirtelen elhatározza, hogy ő márpedig festő lesz, megveszi a kellékeket, amelyek szükségesek az ilyesmihez, beiratkozik egy festőtanfolyamra, hogy az alapfogásokat elsajátítsa, ez még éppenséggel beleférne... De ami már nem fér bele, ami tényleg csoda, az az eredmény.” S mi az eredmény? Krémer-Kucsma Képek a Tiszáról Bács-Kiskun megye legeredetibb, legjellemzőbb festőművésze: a tiszavárkonyi születésű Gyalai Béla - mondta róla Kriskó János főiskolai adjunktus az Erdős Renée Házban február 19-én megrendezett kiállításának megnyitóján. A festő élete, munkássága nagyban összefügg a Tiszával. A folyó mellett készülnek akva- relljei, amelyek „felidézik bennünk azt, amit nem mindig mondunk ki”. A meghívón Szuromi Pál művészettörténész így jellemezte a művészt: magányos és csoportos alakjai mintha az álmok világából, a történelem félhomályos burkából kerülnének elénk, hogy kollektív emlékezetünket és morális érzékenységünket működésbe hozzák. „Gyalai Béla piktú- rája a belső tájakat fürkészi”. A festőművésznek 1982-től szerepelnek munkái hazai és külföldi kiállításokon, képeivel ezúttal kerületünket tisztelte meg. (A tárlat megnyitóját követően kisebb baráti összejövetelre is sor került. Elbúcsúzott művész barátaitól Papné Istenes Márta, aki 14 évet töltött el az önkormányzat művelődési és tájékoztatási csoportja élén, de március 1-jétől a kulturális minisztériumban folytatja munkáját. A csoportvezető, azon túl, hogy összefogta, szervezte a kerület közművelődését, az Erdős Renée Ház háziasszonyaként is segítette a kerület művészeti életét.) PTE Kiállításuk címe - Apa és fia Kacsó Péter és Kacsó Gergely közös kiállítását Ádámffy Pál festőművész és tanár nyitotta meg a Rákoshegyi Közösségi Házban februárban. Közreműködött egy iljú és tehetséges fiatalember, Berencsi Gergely, aki népdalokat énekelt. Ádámffy Pál, a művész úgy méltatta Kacsó Pétert, mint aki az ősanyaggal, az agyaggal bánik művészi módon. Mert való igaz, az ember elődjének először az agyag ajánlkozott fel az alkotásra, még ha csak kezdetleges használati tárgyakat formázott is belőle. Később, ezt „cifrázta” és alakította művészi fokra. Csakhogy közte több ezer év is eltelt... Kacsó Péternek ennyi ideje nem lévén, húsz évvel ezelőtt mesterévé kérte Zsichla Károly virágcserép-készítő iparosmestert. A rákoshegyi mesterember jól magyarázta el a fogásokat, a fazekasság csínját-bínját, hiszen Kacsó Péter alig 11 év után vett részt először kiállításon. Azóta, rendszeresen láthatók kerámiái egyéni és csoportos kiállításokon. Sőt, állandó jelleggel a Ludvig Galériában találhatók meg alkotása: plasztikák, plakettek, vázák, rakuk, gyertyatartók, edényformák, teáskannák és cukortartók. Kacsó Gergely, a 13 éves tanuló nem a monitorok és képernyők világát választotta. A művésztelepeken apjával eltöltött időben kezdett érdeklődni a festészet iránt. (A tárlat március 8-ig volt nyitva.) K. J. - K. M. Bojtor Imre népdaléneklő verseny A Csokonai Művelődési Ház Bojtor Imre Népdal és Nótaköre 2000. május 21-én vasárnap, 10- 13 óra között (Csokonai Művelődési Ház, XV. Eötvös u. 64-66. Tel.: 307-6191, 307-7285) népdaléneklő versenyt hirdet 10-25 éves fiatalok számára egyéni és csoportos (max: 3-5 fő) kategóriában tíz szabadon választott népdallal, vagy rövid népdalcsokorral (az írásos listából a zsűri választja ki az előadandó műveket). Jelentkezés: 2000. március 17. 2000 év színháza Az Ascher Oszkár Színpad Rigel Színházának beavató színházi előadása szakszerű kommentárokkal kísért jelenetsorai bemutatják az eltelt két évezred drámatörténetének legjellemzőbb fejezeteit az ókori görög drámától Brecht modern színházáig. A válogatás elsősorban a középiskolai irodalomanyaghoz kapcsolódik, de örömét lelheti benne minden színház iránt érdeklődő. Láthatók többek között Shakespeare, Moliére, Madách, Ibsen, Csehov, Brecht drámáinak részletei. A szerkesztő-dramaturg és műsorvezető: Sz. Csetényi Anikó, rendező: Sz. Csetényi Anikó és Szeifner Judit. A Dózsa Művelődési Ház bemutatóját követően a Rákoskerti Művelődési Klubban április 16-án, május 14-én és június 3-án látható az előadás. Belépő 300 Ft.