Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. március / 3. szám

SZEMLE um 13 Még ma is ott kering a nádas felett a barna rétihéja, fészket épít a függő és barkós cinege. A megfogyatkozott vizekben ott fejlődnek a pettyes gőték és tavaszonként idejárnak pe­tét rakni a barna ásóbékák és varangyok is. A közelben még fészkel a „Vöröskönyves” kis őrgébics is és a tó nádasában feltűnik a nagy kócsag egy- egy példánya.(!) A csapadékosabbra fordult időjárás is hozzásegítheti a védett területet, hogy még hosszú évtizedekig nyújtson otthont az ott élő életközös­ségnek és a már eltűnt fajok egy része is visszatelepülhes­sen, újra megjelenhessen, (pl. a mocsári kosbor, fehér máj- virág stb.). Emlékmű lapos fénylő korongon, avagy ki lakik a Merzse-mocsárban Ajánló a MERZSE MOCSÁR című CD-hez Nemrég megjelent egy CD a Merzse-mocsárról. Petrőczy Tibor biológia tanárt, szaktanácsadót kértük, mutassa be lemezét. Egyévi munkánk után elké­szült és az oktatási, valamint közművelődési intézmények­hez eljutott, a XVII. kerület egyik természeti kincsét be­mutató CD-nk a Merzse CD. Gazdag László kollégám a rendkívül sokrétű technikai munkálatokat (pl. digitalizá­lás) végezte, én pedig a „ma­tériát”, több évtized tapaszta­latait, ismereteit és diakép anyagait szolgáltattam e mun­kához. A mocsár léte és értékei jól ismertek a budapesti lakosok és a szakemberek előtt is. En­nek jeles bizonyítéka, hogy a Mezőgazda Kiadónál nemré­giben megjelent Magyaror­szág védett növényei című kö­tetben és a Kossuth Kiadónál megjelent Élőhelytípusok és társulások című CD-n, mint ismert és fontos élőhely jele­nik meg a Merzse-mocsár vi­déke ill. növényvilága. 1967 óta élek a XVII. kerü­letben. Gyermekkorom óta szinte természetessé vált, hogy kalandot keresni, érde­kes növényeket és állatokat „felfedezni” itt a mocsár kör­nyékén lehet igazán. Az eltelt évek során persze sok minden megváltozott az élőhely sorsá­val, állapotával kapcsolatban. A Nagy-tó majdnem telje­sen eltűnt, a Kis- Merzse és a Gyolcsrét kubik- gödrei, tocsogói kiszáradtak, a mocsárréteken, a kékperjés láp­réteken ma már az agresszíven terjeszkedő gyomnövények veszik át az ural­mat. A vízleve­zető árkokban már nem figyel­hetjük meg a ré­ti csíkok tavaszi felvonulását. De vannak biztató jelek is szépszámmal. Tavaszonként még virágot bont néhány mo­csári gólyahír, a nádas szélén a mocsári nőszirom, augusz­tustól pedig megcsodálhatjuk az őszi vérfű bordó virágzatát. CD lemezünk fényképek, térképek, festmények hang és filmfelvételek, fajlisták és ökológiai értékelő-táblázatok segítségével próbálja bemu­tatni a vidék elmúlt húsz esz­tendejét. Természetesen csak pillanatképekre, villanásokra szorítkozhattunk, de bízunk benne, hogy szakemberek so­kasága fog az elkövetkező években részletes kutatásokat végezni, és ezzel hozzájárulni a Merzse-mocsár hosszú távú megőrzéséhez. CD lemezünk kapcsán még egy dolgot tar­tok fontosnak megemlíteni: a védett terület rendkívül kicsi, fokozottan sérülékeny. Az egykor még meglévő „zöldfo­lyosók” száma is a minimális­ra csökkent, az megakadá­lyozza egyes fajok visszatéré­sét, betelepülését. Ezért a mo­csárvidék nem alkalmas osz­tálykirándulások, nagyobb közösségi rendezvények lebo­nyolítására. Kisebb szakmai csoportok, szakkörök, természetbúvár klubok számára egy jól átgon­dolt és kidolgozott pedagógiai program alapján, képzett szakmai vezetővel a terület látogatása - természetesen - megvalósítható. Úgy gondoljuk, hogy a Merzse-mocsár című CD mégis lehetőséget teremt a védett terület „virtuális” megismerésére minden ér­deklődő számára. KÖNYVAJÁNLÓ Fényszikrák Még tavaly, az ünnepek előtt látott napvilágot a Fényszikrák című antológia az Rcs. Hír­mondó Bt. kiadásában, Pájer Ildikó szerkesz­tésében. Az illusztrációkat Kukucska János készítette. A kiadvány a közösségi házban mű­ködő Bohém Asztaltársaság (amatőr költők, írók) tagjainak, illetve az 1999 márciusában meghirdetett novella- és versíró verseny he­lyezettjeinek alkotásait tartalmazza. A szer­zők: Iß. Ács József, Baranyi Ágnes, Dombrádi István, Érsek Zsuzsanna, Filipszki Baran Ilona, Hegedűs Csaba, Jakab Anikó, Juhász Sándor, Kilo India, Kondás Csaba, Krémer Jó­zsef, Pásztorka Anita, Pető Gábor, Putnoki A. Dávid, Rostás-Farkas György, Szabó Klára, Szabó Krisztina, Székely István, Tandari Éva (verssel), Egressy Ilona Erzsébet, Juhász Sándor, Kardos Eszter, Keszthelyi Zoltán, Szabó Ágnes, Szedlár Dániel, Székely István, Tandari Éva, Urbán Dóra (novellával, elbeszéléssel) szerepel. A könyvet rajzok, s a költők, írók fényképes önéletrajzai színesítik. Az időrevert híd A fenti címmel megjelent könyv ugyancsak kerületi irodalmár munkája. Krémer József verses könyve a Filács Kiadó gondozásában jelent meg, Ballonyi László grafikái gazdagít­ják. Mindkét kötet a kerület művelődési intéz­ményeikben vásárolható meg. Internet rovat Egyre több intézmény rendelkezik internetes honlappal (bemu­tatkozó oldallal). Szívesen közreadjuk ezen címeket: www.balassi-bp.sulinet.hu Balassi gimnázium www.bekesv-bp.sulinet.hu Békésy Gy. szakközépiskola www.kepu-altisk.sulinet.hu Kép Utcai Ált. Iskola www.dozsamh.ini.hu Dózsa Művelődési Ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom