Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. március / 3. szám
6 VÁROSHÁZA A testület napirendjén A képviselő-testület február 17-én tartotta következő rendes ülését. Az ülés megkezdésekor dr. Nagy István jegyző bejelentette, hogy elsősorban a fővárosi forrásmegosztási vita elhúzódása akadályozta a költségvetési tervezet időbeni elkészítését, így az érintettek néhány nap késéssel kapják kézhez a javaslatot. Riskó Nagy László, a Fidesz frakcióvezetője nehezményezte, hogy az önkormányzat vezetése nem tett eleget az Állam- háztartási Törvény azon előírásainak, miszerint a rendelettervezetet február 15-ig kell eljuttatni a képviselőkhöz. (A tervezetet február 18- án kapták kézhez a képviselők, a rendeletről várhatóan márciusban döntenek.) cs> A hatósági ügyeket követően a testület módosított néhány önkormányzati rendeletet a március 1-jén hatályba lépő szabálysértési törvény végrehajtása érdekében, majd pontosította a városrészi díjakról szóló rendeletet is. A rendeletek pontos szövegét a Rendelettár következő Az egységes ingatlanadó véleményezése A helyi képviselő-testület február 24-én rendkívüli ülést tartott, melynek fő napirendi pontja az egységes fővárosi építmény- és telekadóról szóló közgyűlési előterjesztés és rendelettervezet véleményezése volt. A testület nem tudott érdemi döntést hozni. Az előterjesztés szerint a rendelet fő célja az lenne, hogy egységesítené a jelenlegi szabályozást, mivel kerületenként eltérő szabályok, adómértékek érvényesülnek, az azonos típusú, hasonló környezeti és műszaki állapotú ingatlanok teljesen eltérő módon adóznak. Az írásos anyag készítője szerint a fővárosi ingatlanadózás anomáliái úgy oldhatók föl, hogy a Fővárosi Önkormányzat bevezetné az egységes építmény- és telekadót a nem lakás célú helyiségek esetében. A helyi testület másfél órás vitát követően nem tudott érdemi döntést hozni. Az önkormányzat vezetése a fenti anomáliák mielőbbi eloszlatására hívta fel a figyelmet. Dr. Péczely Terézia alpolgármester elmondta, jónak tartja az egységes adó kivetését, mert a bevétel elosztása a forrásmegosztásban további kiegyenlítődést eredményezne a különböző gazdasági helyzetű kerületek között. Az alpolgármester három övezet kialakítását javasolta, differenciált adómértékek megállapításával. Az övezeti besorolás a gazdasági fejlettség, infrastrukturális ellátottság, városfejlesztési és városrehabilitációs szempontok alapján kerülhetne kialakításra. A rendelet részleteinek kidolgozásába a kerületi önkormányzatok bevonását szorgalmazná a Fővárostól. A Fidesz-frakció viszont úgy vélekedett, félő, hogy a rendelet hátrányosan érintené a XVII. kerületet, a vállalkozások adóterhe a háromszorosára emelkedne, a polgárok éves telekadója pedig szerintük a családi házas övezetben esetenként a 150 ezer Ft-ot is elérné. Ugyanakkor az adóterhek növelése mellett a beszedett adó nem jelentkezne megfelelő mértékben a forrásmegosztásban. ’ Ezért a Fidesz-frakció Dombóvári Csaba határozati javaslatával értett egyet, s az elutasítás mellett foglalt állást. A koalíciós pártok, az MSZP és az SZDSZ képviselői tartózkodtak a szavazáskor, így az elutasítás sem kapta meg a megfelelő szavazatarányt. (A BKKÖSZ véleményéről és a Fővárosi Közgyűlés döntéséről a 4. oldalon olvashattak.) száma közli, mely március elején jelenik meg és a polgármesteri hivatal aulájában, illetve az Ügyfélszolgálati irodán szerezhető be. cs> A képviselők úgy döntöttek, az önkormányzat részt vesz a „Keresztúr” nevű települések millenniumi találkozóján. Az eseményre Ba- latonkeresztúr és Bodrog- keresztúr községek szervezésében szeptember 8-10. között kerül sor Balatonkeresztúron. A találkozó résztvevői közé várják a Kárpát-medence ösEmelkedtek a szabálysértési pénzbírságok összegei A szabálysértési jogviszonyt szabályozó új jogszabály, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 2000. március 1-jén lépett hatályba. A törvény többek között kimondja, hogy az önkormányzatok kötelesek felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. A szabálysértési törvény rendelkezései és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) számú Kormány- rendelet új tényállásai alapján a helyi testület február 17-én módosította a szeszesital fogyasztásának közterületen való korlátozásáról; a vásárcsarnokokról és piacokról; és az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról szóló rendeletéit. A szeszes ital fogyasztásának közterületen való korlátozásáról szóló helyi rendeletet is érinti a kormányrendelet azon passzusa, miszerint, aki a szeszes ital árusítására vagy közterületen történő fogyasztására vonatkozó - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározott - tilalmat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A vásárcsarnokokról és piacokról szóló rendeletben megfogalmazott szabályszegő magatartás esetében a jövőben: aki a vásáron vagy a piacon a jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal stytható. Az épített és természeti értékek helyi védelme szabályairól szóló rendelet a következőképpen módosul: „a rendelet alkalmazása szempontjából épített és természeti érték minden olyan természeti terület, épület, építmény, utca, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű, növény, növényegyüttes, fasor, facsoport, amely építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai szempontok alapján védelemre érdemes.”. A természetvédelmi szabálysértés tényállása úgy fogalmaz: aki a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Módosult a zajártalom elleni védekezés szabályozásáról; a parlagfű visszaszorításáról; a kerület védett forrásai által érintett területek telekalakítási és építési tilalmának elrendeléséről szóló rendelet is, mivel az eddig megalkotott és alkalmazott önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezései kapcsán a március 1-jén hatályba lépett törvény úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét”. A képviselő-testület - a szabálysértések számának, gyakoriságának nem javuló tendenciáira is figyelemmel - az ön- kormányzat által korábban alkotott rendeleteket úgy módosította, hogy a kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét 10 000 Ft-ról 30 000 Ft-ra emelte.
