Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. november / 10. szám
Két méltatás egy Blok-kötethez Barátságrend, József Attila- díj a rákoshegyi műfordítónak! Nyár elején a Magyar írók Szövetsége Bajza utcai székházában mutatták be Galgóczy Árpád műfordító kétnyelvű, Alekszandr Biok negyvenhárom versét tartalmazó kötetét. A Galgóczy versfordítások albuma az Eötvös József Könyvkiadó gondozásában megjelent Eötvös Klasszikusok sorozat 38. kötete amely Blok-művek az 1898 és 1920 közötti években íródtak. Az alig több mint negyvenéves orosz költő a fáma szerint éhen halt, 1921-ben, Petrográdban, - pedig nemesi családból származott. S csak az előző életére oly jellemző másik adat, hogy huszonhárom évesen a világhírű kémikus, Mengyelejev lányát vette feleségül. Nehéz fordítani egy végtelenül nyugtalan költőt, aki előbb jogot hallgat, majd - a világirodalom szempontjából nagyon helyesen - átment a bölcsészkarra és ott szerzett diplomát. Nemcsak megházasodott 1903-ban, hanem első verses kötete is ekkor jelent meg. A Rákoshegyen élő Galgóczy Árpád nyugdíjas alapos, mértéktartó, nem is szólva arról az új szemléletről, amelyben Blokot fordít. Teheti, mert ő előbb megismerte a költőt, s csak utána fordította... A bemutatón bevezetőt mondott dr. Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. Május végén ismét méltatták e fordításkötetet. A helyszín az Orosz Kultúra Háza volt. A bevezetőt Baranyi Ferenc költő, műfordító mondta, kellően méltatva a művésztárs érdemeit. Galgóczy megjárta a poklok-poklát, a Gulágot! Mégis fordítja az akkori szenvedéseket, felejtve az orosz klasszikusokat. (Epilógus e történethez: Galgóczy 1998 őszén, egy évvel a Furcsa szerelem című versfordításkötet megjelenése után a külföldieknek adható legmagasabb kitüntetést kapta meg Jelcintől, a Barátságrendet, itthon pedig József At- tila-díjat.) Krémer J. KOZ9IUVELODE§ 19 A tanítás mellett Irodalmi teadélután szobrászkodik Bánkuti István kerületi szobrászművész kiállítását Lakatos József Péter restaurátor, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa nyitotta meg október 21-én az Erdős Renée Házban. Bánkúti 1964-68-ig a Dési Huber István Képzőművészeti Körben Laborcz Ferenc irányítása mellett tanult, majd 1968 és 1973 között a Magyar Képző- művészeti Főiskolán Mikus Sándor tanítványa volt. 1973-ban tagja lett a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Munkái rendszeresen szerepelnek hazai és külföldi tárlatokon. 1979 óta tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének. A nyolcvanas évek elején a Dózsa Művelődési Ház fafaragó szakkörét és nyári faragó táborát vezette. Két játszótér felszerelését, az 513. utcában lévő 1848-as emlékpark kopjafáit, s a kerület közintézményeibe faszobrokat készítettek. 1983-ban a Főváros „Budapestért” emlékzászlóval jutalmazta munkájukat. 1989 óta tanít a Nemzetközi Pető Intézetben, mellette folyamatosan készít szobrokat. A tárlat november 15-ig látható - hétfő kivételével - naponta 15 és 18 óra között. (Szerk.) A KARÁCSONY IHLETTE MŰVÉSZET cím mel árusítással egybekötött kiállítás lesz a Rákoscsabai Közösségi Házban november 17.-december 16-ig. Megnyitó: november 17-én 18.30-kor. Megnyitja dr. Füzessy Zoltán ref. lelkész, fellép a Rotunda Énekegyüttes. Enzsöl Ellák szellemében... Az, hogy az irodalmi teadélután valóban Enzsöl Ellák szellemében zajlik - általában havonta egyszer, a hónap első hétfő délutánján -, arra a legbiztosabb tanúsítvány a régi barát, Falus Ottó részvétele. A Sík Sándor Klub rendezvényeinek a Dózsa Művelődési Ház ad otthont. Ennek keretében működik a klubvezető, Falus Ottó rendezésében az Enzsöl Ellák Irodalmi Szalon. Falus gondosan nemcsak a híres katolikus pap, s mégoly értékes irodalmi munkásság méltatására, hanem egy kicsit in memóriám teszi ki Enzsöl Ellák keretezett fotóját, hogy egy picit „szellemében” is jelen legyen a névadó. Legutóbb Dombrádi István költői munkásságát méltatta a klubvezető, majd ifjabb Mucsi Sándor szavalta el Dombrádi verseit", aki mintegy öt éve írogat mindössze, de művein ez nem érződik. A XVII. kerület költője ötvenöt éves farestaurátor, aki 1982 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, de tagjának mondhatja magát a Rákosmenti Irodalmi Műhelynek, a Bohém Asztaltársaságnak és a Kláris Irodalmi Műhelynek is. Krémer-Kucsma A Textilmúzeumban: Divat-Tér kiállítás Október 25-én nyílt meg a Divat-Tér Egyesület tagjainak munkáiból a Textilmúzeumban az a kiállítás, amelyen a tizenkettő kiállító egyike a Rákoshegyen élő Zsigár Cecília. A Divat-Tér Egyesület tagjai ruhatervezők, tervezői csoportok, akik ezen a kiállításon egyaránt reprezentálták a hagyományos szalonmunkát és a trendpluralizmusra épülő mintatervezést, kollekcióalkotást. A kiállítást Vámos Magda Eöt- vös-díjas ruhatervező nyitotta meg. A kiállítás - ruhák, fotók, tervek - a Textilmúzeumban (III., Lajos utca 136/138.) november 30-ig - hétfő kivételével - naponta 10 és 14 óra között tekinthető meg. Itt különféle szolgáltatásokat is élvezhet az idelátogató. Ilyen a színanalízis, a stílustanácsadás vagy a ruhatár-elemzés. Sőt, tervezést, kész kollekciókat, stilisztamunkát is kínálnak a felhasználóknak. Zsigár Cecília divat- és stílustervező asszisztens nagyon nehéz, ám jól megoldott feladatot választott, amikor a kockás és csíkos mintákat a fekete-fehér kombinációjában a saját maga tervezte ruhákon harmonikusan valósította meg. Zsigár Cecília azonban előnynyel érkezett a ruhatervezés területére, ugyanis Tóth Tibor festőművésztől tanult rajzolni, amit tehetségével és fantáziájával ötvöz. Makacs és kitartó alkotónak tartják Cecíliát. Krémer József
