Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. február / 2. szám
AKTUÁLIS 5 A magyar kultúra ünnepén Nem olyan régi ünnepünk a Magyar Kultúra Napja. Magyarországon a finnek példája nyomán kezdett elterjedni az 1980-as években. A finnek február 28-án tartják a Kalevala napját, amely ünnepe az egész finn kultúrának is. Hazánkban, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását, s ehhez kötődik az ünnep, e napon köszöntjük és ünnepeljük a magyar kultúrát. Mi a kultúra? Milyen kapcsolatban áll az ember a természettel, környezetével? Több válasz lehetséges. Mást és mást emelnek ki az egyes tudományos vizsgálódási szempontoknak megfogalmazott feleletek. Mindenesetre azokból a gondolatokból kell kiindulnunk, hogy a kultúra egy komplett egész, mely életmódunkban válik láthatóvá. Nem vitás, hogy a magyar kultúra a magyar nép életmódja, hazai értékeinek őrzője, átadója. A mindennapi társadalmi érintkezési viszonyok formarendje. Közösségi viszonyok, értékek, értékrendszerek, normák, magatartások együttese. Számomra ez az igazi gazdagság. Értékeink sokszínűsége. Mint tudjuk, a kultúra egyetemes, de minden helyi megnyilvánulása egyedi, amely betölti és nagymértékben meghatározza életünket. A rákosmenti, XVII. kerületi kultúra is egyedi és sajátos. Azoktól az „alulról”, vagy önszerveződő közösségek értékrendszerétől az, melyek folyton-folyvást feltárulnak helyi társadalmunk előtt. Az a sok-sok civil szervezet, ön- megvalósító műhely, klub, kör, stúdió mind-mind azt bizonyítja, hogy ebben a kerületben sokan vannak azok, akik vagy lokálpatrióta módjára, vagy művészi érzékenységük révén, netán erősödő közösségi hovatartozási érzésük érdekében fenntartják, ápolják a magyar és helyi kultúrát. Ezen értékek gazdagsága, már kiegészülve a kisebbségek hagyományaival egy olyan örökség, melyet feltétlenül fenntartani, gondozni kell. Nehéz lenne azonban mindezt olyan közösségi színterek, közművelődési intézmények nélkül tenni, amelyek nem fogadják be ezeket a kezdeményezéseket. Bátran állíthatom, a XVII. kerületben minden adott arra, hogy megvalósíthassuk önmagunkat, bemutathassuk tehetségünket, kiállíthassuk képeinket, művelődhessünk. Köszönet érte intézményeinknek, a közösségi, illetve művelődési házaknak, s mindazoknak, akik ezért tettek, és a jövőben is tesznek. A család, a nevelési és oktatási intézmények mellett a művelődés otthonai a közművelődés alapintézményei, amelyeknek fontos szerepük van az itt lakók művelődési, közösségi igényeinek kielégítésében, fejlesztésében, a művészeti értékek közvetítésében, a lokálpatriotizmus erősítésében. Erre esküdött fel többek között éppen egy évvel ezelőtt a Hírhozó szerkesztője is, aki előadóművész lévén, és a helyi lap élén szintén szívesen vállalja a közvetítő szerepét és köszönti a Magyar Kultúra Napját! P. Tóth Erzsébet Felhívás XVII. kér. Önkormányzatának kép- viselő-testülete a magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából Rákoskeresztúrért díj elismerő címet alapított. A díj adományozásával az önkormányzat kifejezi elismerését azon polgárok iránt, akik példamutatásukkal, maradandó alkotásaikkal, munkásságukkal jelentős mértékben hozzájárultak Rákoskeresztúr városrész szellemi és anyagi gyarapításához. A díjat a képviselő-testület élő vagy elhunyt magyar vagy külföldi állampolgárnak adományozhatja. A díj adományozására ünnepélyes keretek között kerül sor, minden év június első szombatján, 2000-ben június 17-én a Kerületi Napok rendezvénysorozatán, a Dózsa Művelődési Házban. Az elismerésben részesülő személyeknek az elismerés adományozásakor a polgármester oklevelet, pénzjutalmat és művészi kivitelezésű bronz emlékérmet ad át. Az elismerő címre javaslatot tehetnek a rákoskeresztúri polgárok, a települési képviselők és a polgármester. A 2000. évi Rákoskeresztúri díjra vonatkozó javaslatokat (a javasolt személy neve, születési helye, ideje, munkahelye, beosztása, lakcíme és az indoklás 10-20 gépelt sorban) a polgármesteri hivatal Művelődési és tájékoztatási csoportjánál (Pesti út 165. II. 209.) 2000. március I. 12 óráig lehet leadni. ÚTKÖZBEN ÖN SZERINT SZÜKSÉG LENNE MOZIRA A KERÜLETBEN? Nagy József rovata Kovács Róbert üzletkötő A multiplex moziknak köszönhetően a fiatalok néhány éve ismét szívesen járnak filmszínházba, de ehhez sajnos be kell utazniuk a városba. Ezen a környéken nem lehetne elkérni négy-ötszáz forintot egy jegyért, de szerényebb kivitelű mozit el tudna tartani a kerület. Hovány Attila biztonsági őr Szükségünk volna mozira, de nem a régi „fapados- | ra”, hanem a modern múl- tiplexre. Ha már kimozdulok ott- honról, akkor az igénye- I sebb szórakozást válasz- | tóm. Még akkor is, ha pár- 1 száz forinttal többet hagyok a kasszánál. Tóth Gábor szakács Ha lenne mozi Rákoskeresztúron, nemcsak a helyiek látogatnák, hanem még a környező vidéki településekről is jönnének fiatalok. Én hetente kétszer is beülök megnézni egy filmet, ehhez most kénytelen vagyok beautózni a városba. Mucsai Tamás tanuló A Duna Plazába járok moziba, de ha Rákoskeresztúron is lenne egy filmszínház, nem buszoz- nék át Budapest másik végére. A mozizás ma már épp olyan program, mint a színházlátogatás. Az ember megnézi az előadást, iszik egy kólát, beszélget a barátokkal. Makai Gusztáv szakács | Nálam az is szempont, hogy kényelmes legyen a | mozi. Faszéken nem szíve- I sen ücsörögnék végig egy előadást, akkor inkább | otthon maradok, nézem a | tévét vagy videózok. Biztos vagyok benne, | hogy a fiatalok hozzám 1 hasonlóan gondolkodnak.
