Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)

2000. október / 9. szám

* KOZmiVELODEi IS Simon M. Veronika Rákoskerten B. Pál Margit Rákoshegyen Csetényben született és Szé­kesfehérvárott lakik Simon M. Veronika. Az ő kiállításá­nak adott otthont szeptem­ber végén a Rákoskerti Mű­velődési Klub. A művésznő saját bevallá­sa szerint a festészet számá­ra egy álom megvalósulása, amelyből ő nem akar feléb­redni. Közgazdászként kez­dett, később Budapesten képzőművészeti stúdiókban dolgozott, majd Szőnyi Ist­ván Festőakadémiáját vé­gezte el. Művészeti folyó­iratokban illusztrációi jelen­nek meg. Több országban megfordult önálló ki­állításával. Sok helyen - közin­tézményben - megta­lálhatók portréi pél­dául Kossuth Lajos­ról, Széchenyi Ist­vánról. Tizenhét festményt állított ki Rákos­kerten, ezeket októ­ber 5-ig láthatták az érdeklődők. A szeptember 22-i megnyitón Stancsics Erzsébet költő mondott be­vezetőt, közreműködött még Felnek György író, Simon Katalin költő, Szántai Sán­dor és Dedik János írók. Krémer/Kucsma Az érzelmi sugárzást kereső művész A Pest megyei Káván él és alkot Simorka Sándor, akit Rákoshegyen a Ketrec Galé­riában látott vendégül a ke­rület szeptemberben. A művész a Magyar Kép­zőművészeti Főiskolán vég­zett. Néhány, a legkiemelke­dőbb köztéri munkáiból: II. világháborús emlékműve Leveleken és Bekecsen, a XVII. kerületi OTP díszkút- ja (1993). Simorka Sándor 1994 óta főleg kisplasztikával és ha­gyományos iparművészettel foglalkozik. Saját bevallása szerint az érzelmi sugárzást keresi a művészetben. A Ketrec Galériában a többi közt láthattuk Lukács, Csó­nakos Mária, Holdasszony, Ottika, Szent István, Látnok, Máté evangélista, Emese ál­ma című szobrait, kisplaszti­káit. Salamon György, a mű­vésztársa mondta róla egy­szer: „...mai társadalmunk, szügyig merülve a hulladék­kultúra szennyébe, alaposan megbünteti azt a pár kivéte­les tehetségű és etikus tartá- sú alkotót, akik mernek ér­tékes, humán művészetet létrehozni, ahelyett, hogy giccset vagy sátánizmust gyártanának. Ez utóbbiból lehet csak megélni tudniil­lik. Ezen fordított világ, amely a fejetetejére állított torztükörben szemléli saját felbomlását, megriad egy- egy simorkai életműtől... Persze, ezt Simorka nem ve­szi észre, hisz Őt annyira le­köti a Teremtés, hogy se lát, se hall. És jól teszi!” Aki lát­hatta Simorka Sándor grafi­káit (szeptember 20-ig), el­mondhatja, hogy azok sem mostohagyerekei művésze­tének. Krémer/Kucsma A Ketrec Galériában a szob­rász és grafikusművész Simorka Sándor kiállítását egy ugyancsak jelentős, há­rom évtized kemény mun­kája révén magát tökélete­sen megtaláló festőművész, Ballonyi Pál Margit váltotta fel. A művész házaspár másik, festő és grafikusművész tag­ja - ki ismerhetné társát ná­la jobban - Ballonyi László, nemcsak a kiállítás létreho­zásában, hanem meleg és családias hangulatú beveze­tő szavaival is támogatta ne­jét. B. Pál Margit képei nyu­galmat árasztanak, klasszi­kus mivoltukban az ódon ház is rendezett harmóniát sugall, mint például a Velemérben, a tökéletes környezetében megfestett rokoni „kúria” épülete is. A művésznőre jellemző a nap­sütés és a felhősödés együt­tes megjelenítése, de az ódonság és a tavasz is rejtett költői személyiségről árul­kodik. Talán megbocsátható, ha kiemeli e sorok írója a ve­hemens ellentétet, a termé­szet nyugalmával szemben megfestett „Királyhelmec” című olajfestményt, amely akár retusált fotóként is fel­fogható. B. Pál Margit har­mincötödik kiállítása októ­ber 4-ig volt látható. „Bár képei látszólagos nyugal­mukban nagyon is sok belső feszültséget hordoznak ma­gukban” - vallja dr. Feledy Balázs művészeti író, B. Pál Margit művészete érték­gazdagon volt jelen Rákos­hegyen a művészeteket ked­velők örömére. Krémer József Marosvári György képei A művész a XI. kerületben lakik, gyökerei mégis a XVII. kerülethez kötik, hi­szen Rákosligeten Tóth Ti­bor képzőművészeti szak­körében tanult 1967-70 kö­zött. Más kötődése is van azonban Marosvári György­nek, hiszen 1969-89. idő­szakban részt vett a Gyulai Nyári Művésztelep munká­jában. A Magyar Képzőmű­vészeti Főiskolán Kádár György, Kokas Ignác, Barcsay Jenő és Patay Lász­ló festőművészek tanítványa volt. Csaknem negyedszáza­da tagja a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiójának és a Ma­gyar Köztársaság Művészeti Alapjának. A Magyar Kép­zőművészek Szövetsége 1982-ben vette fel tagjai so­rába. Megalakulásától, 1988-tól tagja a Mol­nár C. Pál Baráti Körnek, amelynek titkára Tóth Antal művészettörténész, a Magyar Nemzeti Ga­léria osztályvezetője. Ő nyitotta meg szep­tember 23-án a Vi­gyázó Ferenc Műve­lődési Társaság ren­dezésében nyílt tárla­tot az Erdős Renée Házban. Marosvári mágikus realizmusa nyilván megoszt­ja a művészet kedvelőinek táborát, mint általában. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy képei rendkívül mun­kaigényesek, a laikusok szá­mára inkább jól sikerült fo­tók benyomását keltik. El­gondolkodtató témaválasz­tása is, bár sokan hangsú­lyozzák, hogy a festészetben a téma mellékes. Október 18-ig bárki meggyőződhet Marosvári festményeinek hatásairól, hétfő kivételével naponta 15 és 18 óra között. Kucsma/Krémer * ■4

Next

/
Oldalképek
Tartalom