Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. szeptember / 8. szám
18 TÁJÉKOZTATÓ Beszámoló a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány 1999. évi tevékenységéről A közalapítvány 1998 óta készíti elő Csekovszky Árpád keramikus, Munkácsy-díjas érdemes művész hagyatékának lexikális feldolgozását. A kuratórium az életmű (becsülhetően 2000 alkotás) tudományos igényű feldolgozásával Bakonyvári M. Ágnes művészettörténészt bízta meg, aki a Nemzeti Kulturális Alapnál egyénileg pályázott a munkadíj fedezetére és el is nyerte a szükséges összeget. A munka megkezdődött, 1999. év végéig 560 alkotás kartonozása és fotózása történt meg. A közalapítvány az alapító okiratnak megfelelően az elmúlt időszakban időszaki kiállításokon több alkalommal bemutatta Csekovszky Árpád műalkotásait, melyeket a látogató közönség elismeréssel fogadott. 1999. januárjában az Erdős Renée Házban a kerületi művészek tárlatán 2 alkotás, a Rákosligeti Művészeti Napok keretében 1999. márciusában rendezett „100 év kincsei” kiállításon 6 alkotás, míg a Magyar Keramikusok Társasága és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége által szintén márciusban a szlovéniai Lendván a Vár Galériában rendezett kiállításon 33 keramikusművész között Csekovszky Árpád 2 alkotása is szerepelt. A legjelentősebb kiállítás az Iparművészeti Múzeum három hónapig nyitva tartó „Fél évszázad magyar kerámiaművészete” c. tárlata volt, melyen Csekovszky Árpád alkotásaiból kilencet mutattak be. A műterem biztonsága és a műtárgyak védelme érdekében 1999. évben behatolásjelző riasztórendszert szereltek fel, melynek költségeihez a XVII. kerület Önkormányzata 50.000 Ft támogatást nyújtott. A közalapítvány - az alapítványi célok támogatása érdekében - 5 pályázatot nyújtott be, melyek közül egy - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott - volt sikeres. A pályázaton a közalapítvány 200.000 Ft-ot nyert, melyből 105.871-Ft-ot még 1999-ben, a fennmaradó 94.129 Ft-ot pedig ez évben kapta meg. A közalapítvány a rendelkezésére álló pénzeszközökkel gondosan, takarékosan gazdálkodik, hogy kitűzött céljai megvalósulhassanak. Az 1999. évi bevételek és kiadások az alábbiak szerint alakultak: Bevételek: támogatások: XVII. kér. Önkormányzata 50.000, fővárosi önkormányzat 50.000, magánszemélyektől 203.000, tárgyi adomány (katalógus) 26.000, jogi személy 10.000, pályázati bevétel: Nemzeti Kulturális Ö. Minisztériuma 105.871, kamat- bevételek: 97.681, mindösszesen: 542.552 Ft. Költségek, kiadások: nyomtatvány, irodaszer 49.503, egyéb anyag 1240, üzemanyag (vidéki utak) 62.251, telefon, posta ktg. 2245, fotókidolgozás, nyersanyag 51.860, egyéb szolgáltatás (fotó) 56.776, bankköltség 8709, mindösszesen: 232.584. Pénzügyi eredmény: 309.968 Ft. Mérleg szerint: pénzeszközök összesen: 955.622, beruházás: riasztó- berendezés 444.822, tartalék 1.355.444, kölcsönbefizetés 45.000, eszköz, forrás: 1.400.444 Ft. Csekovszky Árpádné (a kuratórium elnöke) Beszámoló a Rákosmente Közbiztonságáért Közalapítvány 1999. évi tevékenységéről A közalapítvány javára 1999-ben egy magán- és egy jogi személy részéről történt befizetés. Ezen túl bevételt csupán - az állampolgárok 1998. évi személyi jövedelem- adója 1%-ának felajánlásából származó 28.112 Ft összegen túl - a negyedévenként elszámolt kamatjóváírás jelentett. A kuratórium döntése alapján az 1998. évi és az 1999. I. negyedévi kamatjóváírásból származó 128.061 Ft-ot és az 1997. évi 1% személyi jövedelemadó felajánlás 51.761 Ft összegét, összesen 179.822 Ft- ot a XVII. kerületi tűzoltóparancsnokság kapta meg. Az alapítványi támogatást a tűzoltó-parancsnokság eszközállományának fejlesztésére, mentőeszköz vásárlására fordította. Erről a Hírhozó c. ön- kormányzati lap októberi számában tájékoztattuk a lakosságot. A közalapítvány tisztségviselői díjazásban nem részesülnek, így a kiadásait - a tűzoltó-parancsnokság részére juttatott alapítványi támogatáson túl - csupán a számlavezetés költségei jelentették. A közalapítvány számláján az 1999. december 31-i állapotnak megfelelően - a törzstőkén kívüli - szabad rendelkezésű összeg 325.946 Ft volt, melynek felhasználásáról a kuratórium a 2000. márciusi ülésén döntött. Mivel a szerény anyagi lehetőségek csak közvetve tették lehetővé Rákosmente közbiztonságának javítását, a közalapítvány népszerűsítése, a kerületi lakosokkal való megismertetése érdekében a Hírhozóban cikket jelentettünk meg, melyben bemutattuk a közalapítványt és ismertettük céljainkat. A munkában aktívan közreműködik a kerületi rendőrkapitányság, a tűzoltóparancsnokság és a Delta XVII. Polgárőr Egyesület is, melynek eredményeként a 2000. évben már több százezer forint értékben természetbeni és pénzadomány is érkezett a közalapítványhoz, melynek felhasználásáról a következő évben fogunk beszámolni. A közalapítvány 1999. évi gazdálkodását az alábbi számadatok jellemzik: Bevételek: kamatjóváírás 88.760, személyijövedelemadó 1%-a 28.112, adományok: magánszemélytől 40.000, gazdálkodó szervtől 200.000, összes bevétel: 356.872 Ft. Kiadások, költségek: számlavezetés költsége 7412, XVII. kér. Tűzoltóparancsnokság támogatása 179.822, összes kiadás: 187.234 Ft. Nyitó pénzkészlet 1999. január 1-jén: 1.597.224, záró pénzkészlet 1999. december 31-én 1.766.862 Ft volt. Devánszkiné dr. Molnár Katalin (a kuratórium elnöke) Dráma született Rákosmentén Dr. Aszódi Imre, a 79 éves jogász, aki már nem jogász elsősorban, hanem író. Joggal állítható ez egy olyan művészi termékenység után, amelynek leltárába mintegy három és fél ezer vers, ki tutjja mennyi próza és űjab- ban drámák is tartoznak. Aszódi Imre nyugodt ember, pedig megjárta a „hadak útját”, még a szakmájától is eltiltották, azóta sem rehabilitálták teljességgel... De egy dolgot sosem vettek, vehetnek el tőle, hogy írjon. Ehhez hozzásegíti,, amivel csak tudja, Melinda, a párja. Már 1956-ban megjelent Forrás fakadt című könyvével kell kezdenünk a sort, pedig régen volt. Aztán kiadta a Körülírtam verssel a világot (1989), amely verseskötethez minisztériumi engedély is kellett, sőt egy ajánló is, nos ő Baranyi Ferenc költő, műfordító volt... A Zirzegő és Zorzogó (1995) a sorban a következő, a verses állatmesék, amit a Mese a mumutról (1998) követett. Még mindig verses meséknél tartunk. Újra verses kötettel jelentkezett Aszódi Imre, tavaly, a Kettéhajtogatott márvány címmel (1999) bemutatója a Rákoshegyi Közösségi Házban volt, amiről lapunk is beszámolt. Most tehát a Zách Klára a hatodik, és már nyomdában a Zrínyi Ilona - az újabb dráma - a hetedik Aszódi-könyv. Vajon mi a titka Aszódi Imre termékenységének? Nagy tudású ember, „summa cum laude” végezte tanulmányait. Irodalom és történelem ismerete vetekszik jogi tudásával, vagy irodalmi vénája kiapadhatatlan? Ki tudja. Két utóbbi történelmi drámája közül a Zách Klára az, amihez sem előszó, sem utóhang nem kell, hiszen beszél a mű önmagáról, a történelemről, az akkori korról, mintha Aszódi már akkor is élt volna, s most leírja, mit látott a XIV. században... Krémer József
