Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. június / 6. szám
KOZELET 17 Mentőövet a Vigyázó kastélynak! (Folytatás a címoldalról) Egykoron tudományos célokat szolgált A XVIII. században barokk stílusban, feltehetőleg Mayer- hoffer János tervei szerint épült Podmaniczky-Vigyázó kastély gróf Vigyázó Ferenc halála (1928) után, végakaratának megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került. Az MTA múzeumot rendezett be a kastélyban a család gazdag művészeti és történeti anyagából. Az itt kiállított híres kardgyűjtemény között volt Murat nápolyi király és Báthori István kardja, de itt őrizték a család által megrendelt, 1816 és 1824 között készített, ötvenöt festményből álló magyar történelmi arcképcsarnokot, valamint a serleg- és óragyűjteményt. A múzeum anyaga a második világháború utolsó időszakában szóródott szét. 1945 után a kastély a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése alá került, amely hajlandó lett volna visszaadni az Akadémiának, az azonban nem tudta volna helyreállítani sem a sérült épületet, sem a háború alatt kipusztított környező 28 holdas parkot. így az Akadémia Igazgató Tanácsa 1947 elején úgy határozott, hogy lemond az épületről, amely végül is tanácsi, illetve állami tulajdonba került. 1948-ban a kastélyt műemléki gondossággal helyreállították. Azóta többféle célra szolgált: volt termelőszövetkezeti iroda, majd 1960-ig gimnázium, végül nevelőotthon. A nevelőotthon elköltözésétől a kastély üresen áll. A 28 holdas parkból már csak 8144 m2 tartozik a telekhez - a Dózsa Művelődési Ház, a Fővárosi Szociális Otthon, más intézmények és közterületek foglalják el a park többi részét. 1991-ben lett az önkormányzaté 1991. december 10-én a kerületi önkormányzat kérelemmel fordult a Fővároshoz, hogy a kastélyt adja a kerület tulajdonába. Az eredeti tervek szerint kulturális centrum (hangversenyterem, könyvtár, múzeum) kialakítását tervezte a testület. 1992. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a kerületnek a kastély tulajdonjogát, melyhez feltételeket szabott: az épület őrzéséről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell; hasznosítását 2-3, műemléki szempontoknak megfelelő felújítását 5-7 éven belül meg kell oldani; a műemlék korlátozottan forgalomképes, elidegenítéséhez és új funkció kialakításához az OMVH előzetes állásfoglalása szüksé* ges. 1993. január 10-én az ön- kormányzat elfogadta a műemlékvédelmi hivatal feltételeit. 1993. február 8-án a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság határozott az ingatlan vagyonátadásáról. Erre az időre már a régen lakhatatlan kastélyt vandál pusztítás érte, a szobrokat, díszítőelemet letörték, elvitték, a régi szétszedett cserépkályhák elemeit és minden más mozdítható értéket széthordták. 1995-re kiderült, hogy pusztító könnyező házigomba támadta meg a kastély Jaszerkezeteit a pincétől a padlásig. A teljes pusztulástól való félelem sürgős önkormányzati intézkedést követelt. 1995 és 1997 között a kerületi önkormányzat összesen 52 millió forintot fordított a kastély helyreállítására, melyből 15 milliót pályázatból, fővárosi önkormányzati és OMVH támogatásból kapott: állagmegóvásra szakvélemények beszerzésére, fotó-, tervdokumentációra, hasznosítási tervekre, faanyagvédelem céljából. 1995-1996-ban a legszükségesebb állagmegóvási munkákkal egy időben befejeződött a tudományos falkutatás. Ennek köszönhetően feltárták az eredeti barokk festett falfelületeket. A főépületek gombával fertőzött részein megtörtént a gombátlanítás, a tetőburkolat kijavítása. 1996-ban újabb csapás érte a kastélyt, tető- szerkezete leégett. A tűzeset után ideiglenes védőtető került a főépületre. A helyi önkormányzat évek óta sürgős feladatának tekinti a kastély helyreállítását. Elődleges célként tűzte ki olyan szabad pénzeszközök mozgósítását a kastély helyre- állítására, mely a műemlék jelleg megőrzése mellett teljes helyreállítást eredményez. Műemléki szakemberek számításai szerint a felújítás azonban egymilliárd forintra rúghat. A remény szertefoszlott, de nem végleg A XVII. kerületi önkormányzat tavaly júniusban döntött arról, hogy 60 millió forintért egy építőipari cég birtokába adja a ma már romos Pesti út 115. sz. alatti Podmaniczky- Vigyázó kastélyt. A vevő kötelezettséget vállalt arra, hogy a miniszteri és műemlékvédelmi jóváhagyást követően, a műemléki hatóság terveit figyelembe véve eredeti állapotában állítja helyre az épületet. A kerület 500 millió Ft-os teljesítési bankgaranciát is kért a rekonstrukcióra. A magyar tulajdonú KÉSZ Kft. irodai, oktatási és konferenciaközpontú, szálláshely, szabadidős célú helyiség kialakítás funkciójával tervezte a hasznosítást. Az önkormányzat a kastélyban igényt tartott volna rendszeres, térítésmentes kulturális célú rendezvények megtartására, ha mód nyílik rá, évenkénti kéthetes szállás- lehetőségre, például a testvérvárosok delegációja számára. Három írásos és egy szóbeli ajánlat közül választották ki a képviselők a Köny- nyűszerkezet- Építő és Szolgáltató Kft.-ét. Az ajánlattétel óta eltelt egy év, s elsősorban a szerződési procedúra elhúzódása miatt a társaság március végén levélben jelezte a polgármester felé, hogy nem kíván élni vásárlási jogával. Az itt élők ma is elsősorban kulturális és szórakoztató központot álmodnak az egykor patinás épületbe. Az évek során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy saját erőből képtelen a kerület megbirkózni ilyen milliárdos nagyságrendű beruházással. Az épület- együttes műemlékvédelem alatt áll, állaga egyre romlik, mentőöv nélkül elpusztul. Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester a május 18-i testületi ülésen bejelentette, hogy pályázat kiírását javasolja a kastély mielőbbi hasznosítása érdekében. Talán sikeresebb lesz a folytatás... A kerület első embere mindenesetre még bizakodó, „ebbe az épületbe bele lehet szeretni” - mondta lapunknak, s nem titkolva hozzátette, úgy tudja, hogy a KÉSZ Kft-sek sem adták még fel véglegesen nagyszerű álmukat. pte
