Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. június / 6. szám
í / ró it i m ii Az egységes ingatlanadó bevezetése ellen Rákoshegyen Dr. Hájer Emília, a 8. sz. evk. (MKDSZ - FIDESZ) képviselője április 25-i lakossági fórumán a Budapest Főváros Közgyűlésének 14/2000 (III. 30.) sz. az építmény- és telekadóról szóló önkormányzati rendeletének (megjelent a Fővárosi Közlöny március 30- i számában) bevezetésének hátrányait vázolta fel néhány lakó társaságában a Rákoshegyi Közösségi Házban. A fórumon a képviselő tájékoztatójában külön kihangsúlyozta, hogy a XVII. kerületnek van adórendelete, amely alapján a befolyó összeg csak fejlesztésre fordítható. Elmondta, hogy 1999- ben 142 millió forint adót szedett be az önkormányzat, ebből 55 millió forint származott a kommunális adóbevételből (az ingatlantulajdonosok évi 3000 Ft-ot fi^ 900 Ft/nm; a telekadó mértéke 200 Ft/nm, de mentességet élvez a teleknek az a része, amely a beépített földterület 10 szeresét nem haladja meg) a mostani építmény- és telekadó összegeihez képest. Továbbá az új adóbevétel egyáltalán nem garantálja az elkezdett fejlesztések folytatását, továbbá kérdéses a kedvezményezettek köre, a garázsok megadóztatása (adója 300 Ft/nm), vazetnek ezen jogcímen a XVII. kerületben). A Főváros azzal érvel, hogy az egységesítésre éppen a kerületek közötti anomáliák elkerülése végett van szükség, azonban a képviselő szerint a külső kerületekben, így például a Rákoshegyen lévő telkeket nem lehet összehasonlítani a belvárosi ingatlanokkal. Itt nagy, sokszor 300 négyszögöles (legtöbbször csatornázatlan) telkeken kis házak épültek, melyekben ma már nyugdíjasok élnek nehéz körülmények között. Ezen ingatlanok megadóztatása súlyos anyagi terheket róna az itt élőkre. Elhangzott, hogy az építményadó elől már így is sok vállalkozó főváros közeli falvakba költözteti telephelyeit, félő, hogy az adóterhek növelamint kétes még, hogy a Fővároshoz befolyó összegekből milyen arányban részesül majd a kerület. A képviselő öszszegzésül úgy fogalmazott: nagyobb adóterhek mellett kevesebb adóbevételhez juthat a kerület - mondta Riskó Nagy László. A tájékoztatót követően többen aláírásgyűjtést kezdeményeztek, konkrét példák felsorolásával igyekeznének rávilágítani az egységes inkedésével számuk növekedni fog, amely a bevételek súlyos csökkenésével járhat a kerületek számára. A jogász végzettségű képviselő felhívta a megjelentek figyelmét néhány fogalmazási, értelmezési problémára is, köztük említve például, hogy mi történik akkor, ha a helyi testület nem helyezi hatályon kívül saját rendeletét, vagy mi lesz a kommunális adóval, fizetik-e azt tovább a lakótelepen élők, s vajon majd mire fordítják a fővárosban az adóbevételt, netán több pénz jut- e azon kerületekbe, ahol minden önerőből épül? A rákoshegyi képviselő aggályának adott hangot, amikor összefoglalójában kiemelte: nem lát garanciát arra, hogy a Főváros a beszedett pénzt a XVII. kerület fejlődésére fordítja, holott a település a belső városrészekhez képest igen elmaradott, a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt tíz évben nem tett különösebb lépéseket a fejlesztés irányába. gatlanadó bevezetésének hátrányaira. Az aláírásgyűjtési akciót a jelenlévő képviselők felvállalták és támogatásukról biztosították a fórumon megjelent lakosokat. Az összejövetelen felmerült az is, hogy a jövőre nézve az lenne szerencsés, ha a kerület leválna Budapesttől és megyeijogú várossá válva alakíthatná saját életét, mivel az elmúlt évtizedben a külső városrészek nem kaptak elegendő támogatást a Fővárostól fejlesztési céljaik megvalósításához. Újabb szabályozási tervek! A képviselő-testület nemrégiben az alábbi területekre készülő szabályozási tervekről döntött: Rákoscsaba alközpont szabályozási terve a Zrínyi u. - Fűzkút u. - Lajosház u. - Dédes köz - Temető u. - Kürtös u. - Jó u. - Kertalja u. - Laffert u. - Szánthó Géza u. - által határolt terület rendezésére, az érvényben lévő rendezési terv felülvizsgálatára irányul. A területen belül kiemelten kezelik a rákoscsabai piactér kialakításának lehetőségét, a Csaba vezér tér mellett, a Péceli út - Rákoscsaba u. - Czeglédi Mihály u. közötti szakaszán a rendezési tervből adódó telekrendezési problémák rendezését, a Kürtös u. - Kertalja u. - Temető u. - Péceli út által határolt területen a telekrendezési problémák megoldását A Flamingó utcai bevásárló- központ mellett lévő sportterületen kb. 1200 fő befogadására alkalmas sportcsarnok létesítését biztosítaná a terv. A sportcsarnok vállalkozói beruházásban épülne, lakossági igények figyelembe vételével. A Penny Market mögött a Rákos patak mellett egy erdősített szabadidőközpont létesítéséről született elhatározás, ahol három teniszpálya és egy legfeljebb 300 nm alapterületű klubépület épülne. — - ~---------------------. A Borsó u. - Újlak u. - Uszoda u. - Csicsörke u. által határolt terület rendezési tervének módosítása készül oly módon, hogy a terület egy nyugdíjas otthon és egy garzonház elhelyezésére adjon lehetőséget a szükséges zöldterület és parkoló biztosításával. Rákoskeresztúr kerületközpont Ferihegyi út - Rákos patak - Szabadság sugárút - mezőgazda- sági rendeltetésű terület által határolt, ún. Nyilas-dűlő rendezési tervének módosítására készül terv, amelynek célja a területen egy horgásztó és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezése. A szabályozási tervek végleges testületi elfogadása előtt elsősorban a terület rendezésével érintett lakosok részére lakossági fórumot tart a polgármesteri hivatal, a terveket kifüggesztik majd a Városházán. Előzetes véleményeket, javaslatokat a Főépítészeti Irodára (Pesti út 165. III.) lehet eljuttatni, hogy azokat a tervezés folyamán figyelembe tudják venni. A fórumot követően, május 25-én a Fővárosi Közgyűlés megalkotta az egységes ingatlanadó kedvezményeiről és mentességeiről szóló rendeletet is, mely többek között az építményadó esetében kimondja, hogy a bérbe adott lakások - kivéve ha a hozzátartozó, vagy haszonélvező lakik benne - övezetenként adózik. Mentességet élveznek tehát a lakások, a kiemelten közhasznú szervezetek ingatlanai, a társasházak közös helyiségei, a társadalmi szervezetek sport célú ingatlanai. A telekadónál mentes az a rész, amely a beépített földterület 10 szeresét nem haladja meg, vagy ha kedvezőbb, a telek 300 négyszögöle. (Forrás: Népszabadság, május 26.) A fővárosi egységes ingatlanadó részleteire a későbbiekben még visszatérünk, a helyi adókról egyébként a parlament is tárgyal a közeljövőben és az Alkotmány- bíróság is véleményezi a rendelet. Emlékeztetőül, a XVII. kerületi önkormányzat, több kerülethez hasonlóan szintén visszavonásra javasolta a 2001-ben bevezetésre kerülő egységes ingatlanadórendeletet. A fórumokról tudósított: P. Tóth Erzsébet