Hírhozó, 2000 (10. évfolyam, 1-11. szám)
2000. június / 6. szám
KRÓNIKA Hősök napja a hősi emlékműnél (Folytatás az 1. oldalról) Bakos Péter önkormányzati képviselő (FKGP) és Barna Andor alpolgármester (SZDSZ) kezdeményezésére a képviselő-testület legutóbbi döntése értelmében ettől az évtől kezdődően az önkormányzat május utolsó szombatján ünnepi összejövetelt tart a Hősök napja tiszteletére. Május 27-én a rákoskeresztúri evangélikus templom oldalán lévő Melczer- táblánál volt a gyülekező és koszorúzás, majd az ünnepségen részt vevő katonai hagyományőrző egyesületek felvonulásával a rákoskeresztúri katolikus templom melletti Pesti úti első világháborús emlékműnél folytatódott a koszorúzással egybekötött megemlékezés. Ünnepi beszédet mondott Somodi Endre, a Honvédelmi Minisztérium főtanácsosa, aki a következőket hangsúlyozta: „Ennek a napnak, a Hősök emlékünnepének az a rendeltetése, hogy a nemzet, az állam és a társadalom együttműködésével, méltó módon adózzék hőseink emlékének. Az első világháború alatt a hazáért küzdő és elesett hősök emlékének megörökítésére két törvény is rendelkezett. Az 1917. évi VIII. törvénycikk szerint: „Mindazok, akik a most dúló háborúban - a hadrakelt sereg kötelékében - híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg az utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.” Az 1924. évi XIV. törvénycikk szerint: „A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékszik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/18. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja.’’.Somodi Endre méltón emlékezett az elesettekről, így fogalmazott: „A magyar államiság ezredik évében a Hősök emléknapján tisztelettel emlékezünk meg az egykori hadvezérekről, tisztekről és katonákról, a honvédekről, a neves és névtelen hősökről, akik haditetteikkel s vérükkel hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk több mint ezer évig fennmaradhasson.”. Beszédét e szavakkal zárta: „Egy ország történelme tükrözi népének erejét vagy gyengeségét. A mi történelmünk erőt sugall. Valljuk büszkén őseink örökségét. Kezdjük tehát emelt fővel az új évezredet, egy közös Európa részeseként, igaz, gyökereit mélyen tisztelő emberként, magyarként!” A hősi emlékműnél koszorút helyezett el a honvédelmi tárca nevében Somodi Endre, a helyi önkormányzattól Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester (MSZP) és Barna Andor alpolgármester (SZDSZ), valamint a Fidesz- MPP-t képviselve Koltai Ildikó országgyűlési képviselő és Kovács István. Az utolsó tyúkok is a fazékban végezték A tiszta levegőre még várni kell Közel tíz éve vált ismertté a kerület, azon belül Rákoskert egyik legsúlyosabb, harminckét éve tartó környezetszennyezése, amelyet a Rákosvölgye Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezet, valamint a Rákosvölgye Sertéshizlaló és Tojástermelő Kft. (RÁSET Kft.) állattartó telepei, a hígtrágya elhelyezésére szolgáló ülepítő „tavak” okoznak. Éppen egy évvel ezelőtt döntött a képviselő-testület a gazdasági társaság és a helyi önkormányzat közötti megállapodásról, amely egy adásvételi szerződés megkötéséről, a környezetszennyezés rövid távú felszámolásáról szólt. A több mint két hektáron elterülő baromfitelep bezárását 2000 tavaszára, a hígtrágyát termelő sertéstartás felszámolását 2001 nyarára, a teljes sertéstartás elköltöztetését 2004-re ígérték. A cég a vállalt határidőre megszüntette a tyúktartást a kerületben, az utolsó két tyúkot május 2-án Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester vásárolta meg. A környék lakosságának azonban egy darabig még így is tűrnie kell a nem igazán kellemes „illatot”. Tavaly, a képviselők, döntésükkor bizonyára mérlegelték azt a tényt, hogy a környezet- védelmi előírások hatósági úton történő érvényesítése rendkívül hosszú időt vett volna igénybe, s várhatóan az állattartás teljes megszüntetését az nem eredményezte volna. Emlékeztetőül, a gazdasági társaság és az önkormányzat között megkötött adásvételi szerződésben rögzítették a 126 ezres tojótyúk- és kilen- cezres sertésállomány berekesztésének többéves ütemezését, amely keretében az ön- kormányzat 25 millió forintért megvásárolja a RÁSET Kft.-tői a kéthektárnyi Emlék utcai területet, az anyagi segítséggel lehetőséget adva a hígtrágya tavak megsemmisítéséhez, a baromfi- és sertéstelep vidékre, Galgagyörökre költöztetéséhez. A baromfitelep itteni megszüntetésével, ez év májusától már nem folyik hígtrágya a meglévő tavakba, melyeket május végéig kell kiüríteni, és a híg iszapot elszállítani. A vegetációs időszak végén, őszre vállalta a kft. a három tó teljes bezárását. A sertéstartás elköltözte- tésének határideje június 30., addig át kell térni a szárazalmos tartásra. A trágyakihelyezési tevékenység végleges befejezése ez év november 15-ére, a hígtrágyát termelő sertéstartás teljes felszámolása 2001. június 30-ára, a szárazalmos sertéstartás megszüntetése 2004-re várható. pte A dr. Zsamóczay Péter, a Ráset Kft. ügyvezető igazgatója által átadott utolsó két tyúk a polgármester fazekában végezte
