Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1999. május / 5. szám

FÓROI EGÉSZSÉGÜGY Kullancsveszély! Az első napsugarak melege elő­csalja a kullancsokat téli szállás­helyeikről és lesnek áldozataira. Fontos tényező, hogy a kullancsok aktivitása egybeesik az emberek „aktivitásával”, vagyis azzal az időszakkal, amikor a tavaszi-nyári kirándulások, szabadság és gom­bászás révén közel kerülünk a ter­mészethez, azaz a kullancsokhoz. A kullancs két betegség: a Lyme-kór és a vírusos agyvelő- gyulladás kórokozója. A Lyme-borreliosis az egész'vilá­gon mindenütt és hazánk egész te­rületén előforduló állatról ember­re terjedő betegség. Jellemző tünete: hogy a csípés helyén köralakú (kokárdaszerű) vörös folt képződik, mely körkö­rösen növekedik. Néha láz, torok­fájás kíséri, a nyirokcsomók meg­duzzadhatnak. Gyanús, ha „nyári influenzát”, vagy meghűlést észlelünk (láz, izom, izületi fájdalmak, fáradt­ság). Késői következményei lehet­nek reumás panaszok, izületi el­változások, a szívet is károsíthatja. A kullancscsípéssel terjesztett másik betegség az agyveló'gyulla- dás, mely súlyos életveszélyeztető megbetegedés lehet. Első tünetei a csípést követő 5- 14 napon belül lépnek fel, láz, fej­fájás, rossz körérzet, végtagfájdal­mak formájában, melyet később agyvelő- és gerincvelő-gyulladás követ. A máj sejtjeit is károsíthat­ja és a szívizmot is megtámadhat­ja. Súlyos esetekben arcideg-, ka­rok bénulása léphet fel. A két betegség között a legfon­tosabb különbség, hogy az agyve- lőgyulladás nem gyógyítható, a Lyme-kór viszont igen. Az előbbi ellen véd az oltás az utóbbival szemben nem áll oltó­anyag rendelkezésre. Mindkettő esetében legfonto­sabb a megelőzés. Kullancscsípés­re leginkább a magas, füves, sűrű bozótos, bőséges aljnövényzettel borított erdőkben számíthatunk. A kullancscsípés kockázatát meg­felelő öltözködéssel lehet a leg­jobban csökkenteni. Az öltözködés megválasztásá­nál szem előtt kell tartani, hogy a kullancsok mindig felfelé igyekez­nek. A közhiedelemmel ellenté­tében a kullancs nem a magasból veti magát az áldozatára, hanem főleg fűszálakon, bokrok levelein várakozik. Széles karimájú kalap tehát nem véd ellenük. A nadrág szárával „fogott” kul­lancs, hogy ne tudjon belül mász­ni, a nadrág szárát a zokni alá kell betűrni. . Az inget, trikót ugyancsak be kell tűrni a nadrágba, hogy itt is csak kívül tudjon mászni. A gallé­ros, hosszú ujjú ingek, blúzok biz­tonságosabbak, mint a rö-vidujju, kivágott nyakúak vagy gallér nél­küliek. Ha nagyon meleg van, jobb a felső testet mezítelenül hagyni, semmint lebegő, bő trikót viseli, a kullancs ugyanis fénykerülő, ezért a fedetlen testrészen ritkán csíp. Előnyös a világos színű, ellenzővel és kihajtott peremmel rendelkező sapka, főként a gyermekek számá­ra. Vizsgáljuk át magunkat és ru­házatunkat. Különösen fontos ez a hajlatok­nál. Gyakori a csípés a térd-, combhajlatban, hónaljban vagy a mell alatt. Főként gyermekeknél a fül mö­gött és a hajas fejbőr határán. Ha a kullancs a bőrbe fúródott, eltávolítására ne használjuk azo­kat a régebben ajánlott módszere­ket, amelyek a kullancs lélegzését akadályozzák. Nem célszerű olajat, ragasztó­szert, vagy bármilyen más anyagot a kullancsra csepegtetni, mert az oxigénhiánnyal küzdő kullancsból még több vírus juthat a vérkerin­gésbe. A kullancsot csipesszel vagy uj­jainkkal megfogva távolítsuk el a bőrből enyhe húzással. Kerüljük a csavaró mozdulatokat. A kullan­csot lehetőleg egészen elől, közel a fejéhez kell megfogni. Kiszedéséhez lehetőleg kul­lancscsipeszt használjunk és kivé­tel után fertőtlenítsük a sebet. Amennyiben kullancsrészek maradnak vissza a bőrben, azokat később feltétlenül el kell távolít- tatni. A csípés helyét érdemes több héten át szemmel tartani. Ha betegségre utaló bőrelválto­zást vagy bármilyen más tünetet, gyanút észlel, keresse fel házior­vosát. Dr. Gritz Arnoldné A „Flamingó” megközelítéséről „...az áprilisi számban megjelent egyik riporthoz (4. oldal, „Flamin­gó”) szeretnék néhány szót fűzni. Az rendkívül örvendetes, és kerü­leti lakosként, kamaszkorú gyer­mek szülőjeként, de nagybevásár­lásait egyéb lehetőség híján a vá­ros távolabbi pontjain lebonyolító emberként is igen jó hírként ve­szem, hogy szórakozási lehetősé­geket is nyújtó üzletközpont épí­tését vették tervbe, ráadásul lakó­helyem közelében. Őszintén kívá­nom a Folkoner Kft. project managerének, Gohér úrnak, hogy ez a vállalkozása sikeres legyen....„Gohér úr nyilatkozatai mindenesetre magabiztosak, csak éppen nem tudom, mennyire megalapozottak. Konkrétan a ri­portnak arra a részére gondolok, amiben a tervezett üzletközpont megközelítési lehetőségeiről fag­gatják. Én ugyanis „civilben” a tö­megközlekedést ellátó cégnél... dolgozom,... ahol nem tudnak ar­ról, hogy a kérdéses területen len­ne majd egy BKV busz végállo­mása ... Ezért a riportnak ez a ré­sze azt hiszem, csak Gohér úr el­képzeléseit tartalmazza. A hely­közi járatokról nekem nincsenek információim, a többi pedig, hogy két járat (67-es, 80-as) ma is a kö­zelben van, valóban igaz. Szeret­ném mindenesetre felhívni a fi­gyelmet, hogy a mostanában szo­kásos módon elsősorban a tulaj­donos, beruházó érdeke és felada­ta a létesítmény megközelítését közúton és tömegközlekedéssel megoldani és finanszírozni, sőt ezek egy részét, pl. az utakat meg is csináltatják vele. (Néhány pél­da: a Pesti úton a Borsó utcai cso­mópont az ARAL kút, az 509. ut­cai a Baumax-Billa beruházásá­ban készült el, vagy a Pólus Cen­ter különjárat, amely külön szer­ződés alapján jár, végül az épülő Campona bevásárlóközpont, ahol annak beruházásában készül egy komplett végállomás és a Nagyté­tényi út 1,5 km-es teljes átépíté­se.) Ehhez képest a Flamingóról szinte semmit semtudunk... Mindezek ellenére remélem, hogy aztizletközpont a kerület la­kóinak is örömére megfelelő mó­don és időben elkészül, és hozzá­szólásomat nem kötözködésnek, hanem segítségnek veszik.” Pető János 13 X VÁRJUK LEVELEIKET! Nyílt válaszlevél „A Hírhozó IX. évfolyam 4. szá­mában olvastam lakossági vélemé­nyeket a kerület kulturális, köz- művelődési életéről. A hozzászó­lók kulturált szórakozási, művelő­dési lehetőségeket hiányoltak. Szeretném elmondani, hogy a XVII. kerület négy művelődési ház jellegű intézményében külön­böző szórakozási és művelődési le­hetőségek várják az érdeklődőket. Például - a teljesség igénye nélkül - néhányat kiemelve: a Dózsa Mű­velődési Házban a jazz-klub, a színházi előadások, bálok, a Rá­koscsabái Közösségi Házban a táncházak, gyermekprogramok, a Rákoskerti Művelődési Klubban: színházi előadások az Ascher Szín­paddal, vagy Rákosligeten a Csekovszky A. Műv. Házban pén­tekenként a rock-blues klub, szombatonként táncestek közül válogathat az érdeklődő. Fentie­ken kívül különböző klubok, kö­rök, tanfolyamok, kiállítások, szó­rakoztató és művészeti programok találhatók az intézményekben. Ez­úton ajánlom a kedves kerületi la­kosoknak, hogy a helyi újságban keressék a művelődési házak programajánlatait, figyeljék az egyéb reklámhordozókat - plaká­tokat, szórólapokat, programfüze­teket - érdeklődjenek személyesen és telefonon az intézményeknél. Szeretettel várunk mindenkit!” Prém János (a Csekovszky Á. Műv. Ház ig.) PARKÉPÍTÉS, FAVÁGÁS a gondja??? MI MEGOLDJUK!!! Hívjon, jövünk! Telefon: 258-1973 GERENDŐ GÉZA kertésztechnikus 1171 Budapest, Rákoscsaba u. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom