Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. május / 5. szám
KRÓNIKA „Ferihegy valaha a rákoskeresztúriaké volt!” A zeneiskola jubileuma A XVII. kerületi Bartók Béla Zeneiskola 30 éves fennállásának és a Bartók Béla név felvételének 25 éves jubileumát ünnepelte március végén. A jubileumhoz kapcsolódva Bartók Béla Zenei Napokat is rendeztek március 25-28. között. A hangversenyek helyszíne' a zeneiskola Pesti úti épülete volt. A zenei napokat azonban megelőzte egy bemutatkozó koncert a Dózsa Művelődési Házban, melyet a programok fővédnöke, di: Péczely Terézia alpolgármester nyitott meg. Köszöntő szavaiban hangsúlyozta: „Csodálatos dolog a zene. Nem kötik gúzsba az országhatárok, nem kell küzdenie nyelvi akadályokkal”, - jelzi ezt a zeneiskola több nemzetközi zenei ismeretsége is. Az 1910-es években a kerületben élt népzenekutatóról, zeneszerzőről, zongoraművészről elnevezett zeneiskola 30 éves fennállásának és a Bartók Béla név felvételének 25 éves évfordulója alkalmából rendezték a koncertet. A fiatal növendékek hegedűn, zongorán, gordonkán és fuvolán történő előadásukban Mozart, Chopin, Debussy és Bartók szerzeményeinek egész tárházával kápráztatták el a szép számmal összegyűlt nagyérdeműt. Az estet nemcsak a jelenlegi diákok, de a volt növendékek, sőt a zeneiskola tanárainak produkciója is gazdagította. Nemrégiben az iskola neve mellé felvette a művészeti iskola elnevezést is, jelezni szándékozván, hogy a zenei képzés, immár kiegészült képzőművészeti, tánc és színjátszás tagozattal is. A koncertkezdésre várakozók a művelődési ház aulájában így megtekinthették a zeneiskola képzőművészeti tagozatának kiállítását is. Ahogy az előadáson a tizenévesek játékában gyönyörködhettünk, úgy a képeket, festményeket és a meglepő ügyességgel elkészített grafikákat nézve elcsodálkozhattunk a nemritkán 7-8 éves kis alkotók vonalvezetésén. Az 1994. évi XLIII. törvény 1. sz. mellékletében Ferihegyet a XVII. kerület részeként tüntették fel, azonban a korábbi 1968. évi NET-határozat szerint a repülőtér fővárosi területe a XVIII. tulajdonában volt. így az eredeti törvény szövege és módosított melléklete egymásnak ellentmondott. A melléklet tartalma viszont örömmel töltötte el a XVII. kerületieket, hiszen a régi rákoskeresztúriak Ferihegyet magukénak tartották és tartják ma is. Dédszüleik, nagyapáik ferihegyi földjein ők még dolgoztak. Az itt élők tehát helytállónak és a történelmi tényeknek megfelelően ítélték Ferihegy visz- szacsatolását. A szomszédos XVIII. kerületiek azonban módosítást kértek a belügyi tárcától, mely éveken keresztül igyekezett egyezséget kicsikarni a két kerületből - s a még érintett Vecsésből. A felek azonban hajtatatlanok voltak, kitartottak saját álláspontjuk mellett. így csak 1997. november 18-án került pont az ügy végére. Ekkor az országgyűlés kijavította a törvény mellékletét, ezzel visszaállt az 1968-1994. közötti helyzet. A XVII. kerület elvesztette Ferihegyet. A kerületi képviselő-testület ezt követően jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz fordult. A döntés 1999 márciusában született meg. Az indítványt a taláros testület megalapozatlannak találta leszögezve, hogy a kerületi tagozódást az 1997-es törvénymódosítás nem változtatta meg, s egyben döntésében kifejtette, hogy a törvénymódosítás joga a Parlamentet illeti. Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester a Hírhozó érdeklődésére elmondta, Ferihegy „visz- szakapása”, s újbóli „elvesztése” óriási érzelmi viharokat váltott ki a kerületben. Úgy fogalmazott: „Bíztunk az Alkotmánybíróság bölcsességéGyalogút készül a madár-dombiaknak Több mint tíz évvel ezelőtt kezdett benépesedni a madárnevű utcáiról elnevezett XVII. kerületi Madár-domb. A legtöbb beköltöző fiatal házaspár volt, több kismama akkor várta első, vagy második gyermekét, de voltak olyan szülők is, akik iskolás gyermekeikkel költöztek ebbe a kertvárosi településrészbe. A nevelési, oktatási intézmények adottak voltak, ki-ki eldönthette, hogy gyalogosan, vagy gépkocsijával viszi gyermekét az Újlak utcai bölcsődébe, óvodába, majd iskolába, vagy gyalogosan, a síneken keresztül éri el a 80-as buszmegállót és a Kép utcai intézmények felé veszi az irányt. A nehézkes Kép utcai megközelítés miatt akkor aláírásgyűjtés kezdődött, a lakók kérték, hogy az önkormányzat egy gyalog-, illetve kerékpár úttal segítse a Táncsics utcai sorompón áthaladó közlekedést, a buszmegálló és az iskola veszélymentes megközelítését. Közel kilenc év telt el az aláírásgyűjtés óta, az akkor született gyermekek már jócskán iskoláskorba léptek. A választókerület képviselője, dr. Póka Géza mindvégig támogatta, sürgette az ügyet, mégis hosszú idő telt el, míg végre történt valami. Idén áprilisban azonban elkezdődtek a földmunkák. Végre, örömmel tájékoztathatjuk tehát a madár-dombiakat, hogy az Aranylúd utcával párhuzamosan a Rétihéja utcától kezdődően gyalogos és kerékpárút épül a kerületi önkormányzat beruházásában a Táncsics utcai sorompóig. A helyi képviselő-testület másfél éve döntött az út megvalósításáról. A kivitelezés költsége 5,8 millió forint. A 4 méter széles, gépkocsiktól elzárt, közvilágítással ellátott út megépítését a kerület a nyár elejére ígéri. A sorompótól egy szintbeli gyalogátkelő készül a síneken kétoldali labirintkorláttal, majd megfelelő technikai elválasztás kihelyezésével gyalogos és kerékpár út építése a Lőrinci útig. Ennek a főváros állja a költségeit. A munkák végső befejezésének határidejét így még nem tudhatjuk. 3 ben, s abban reménykedtünk, hogy számunkra kedvezően zárul ez az ügy. Immár esélyünk sincs Ferihegyre, tudomásul kell vennünk, hogy az 1968-as NET- határozat olyan helyzetet teremtett, mely ennyi idő távlatából már nem orvosolható. Nem akarunk a szomszédvárral vitázni, de engedtessék meg nekünk, hogy minden kiadványban, minden történeti leírásban ragaszkodjunk a történelmi hűséghez, s leírjuk, Ferihegy valaha a rákoskeresztúriaké volt!” Szerk. Nemsokára nyit az ABC A Szabad Május téri élelmiszeráruház régóta zárva tart. A testület áprilisi döntése értelmében most a környéken lakóknak talán jó hírként szolgálhatunk. Ismereteink szerint ugyanis májustól újból várhatja vásárlóit a felújított bolt. Mint megtudtuk, a Lázár és Társai Kereskedelmi Kft. - melynek a Rákoshegyen élő Lázár Zoltán az ügyvezetője - megvásárolja az üzletet a Kőbányai Közértvállalat jogutódjától, a HBB Rl-től, illetve az áruház alatti, közel kétezer négyzetméteres földterületet mintegy 12 millió forintért az önkormányzattól. A jövőben a CBA élelmiszerlánc tagjaként üzemelteti. A társaságnak egyébként Budapest területén a CBA élelmiszer- lánc tagjaként négy nagyobb élelmiszeráruháza van. Mivel a környék ellátatlan, bízunk benne, hogy ez a beruházás pozitívan befolyásolja a lakossági alapellátást. Sz. Kővári Katalin
