Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. április / 4. szám
17 KOZJH UVE LODE S A közművelődés A XVII. kerületi önkormányzat által elfogadott közművelődési rendelet kapcsán kérdeztük a helyi intézményvezetőket: 1. - Miben változik a művelődési ház működése a kulturális törvénnyel és a helyi közművelődési rendelettel összhangban? 2. - Elégedett-e a kerületi közművelődési lehetőségekkel és az elfogadott rendelettel - a finanszírozással -, ha nem, hol érez hiányosságot ? 3. - Mire volna még igény, amit nem sikerült eddig megvalósítani, s mi ennek az oka? 4. - Hány önszerveződő közösségnek ad otthont a ház? Dózsa Művelődési Ház Martonosiné Orosz Márta igazgató: 1. - Ezt a kérdést most még egy kissé korainak érzem, hiszen a kerületi rendelet 1999. április 1-jén lép életbe. Jelentőségét elsősorban abban látom, hogy kerületünk ön- kormányzata garanciát vállalt a közművelődési intézmények további működtetésére, fenntartására. Nálunk szerencsére intézménybezárásról korábban sem esett szó, de Budapesten és vidéken nagyon sok művelődési házat szüntettek meg az utóbbi években. Az ilyen jellegű veszély tehát most kétszeresen is „elszállt” a fejünk felől. 2. - A helyi közművelődési rendelet legnagyobb ajándéka, hogy az intézményem teljes költségvetésének 70%-át - a korábbi 67% helyett - az önkormányzat finanszírozza. Ez példaértékű a szó szoros értelmében is, hiszen a többi kerületben most születendő közművelődési rendelet megalkotásánál az igazgató kollégák a XVII. kerületben elfogadott százalékos támogatással tudnak érvelni intézményük érdekében. 3. - Egy művelődési ház akkor tölti be igazán jól a szerepét, ha a lakosság birtokba veszi az intézményt, ahol kulturális igényét maximálisan kiszolgálják. Több mint három éve ez az öröm, szerencsére, nekünk is megadatik, de sajnos, üröm is vegyül mellé bőségesen. Kinőttük ugyanis a házat, és ezzel elértük azt, hogy szakmailag sok mindent nem tudunk már megvalósítani, amire pedig igény lenne, a másik, hogy a házat rendszeresen látogatók jogosan háborodnak fel a zsúfoltság, az infrastruktúra hiányossága miatt. 4. - A művelődési házak egyik legfontosabb alapfeladata a közösségiművelődési tevékenység biztosítása. Az elmúlt években sorra alakultak azok a kis közösségek, csoportok, melyeknek tagjait valamilyen közös helyi színterei I. érdeklődés, hobbi hozott össze. De szerveződtek klubok életkor, állapot, valamilyen élethelyzet, életmód alapján is. Példaképpen említhetem a Mozgássérültek klubját, a Nyugdíjas klubot, a Szorongás klubot, a Kisállattenyésztők Egyesületét, az Etka-jóga klubot, a Reiki klubot, a Fantasy klubot és az elmúlt hónaptól a Dózsa Művelődési Házban helyet kapó kerületi Nagycsaládosok Egyesületét. Csekovszky Árpád Művelődési Ház Prém János igazgató: 1. - A kulturális törvény és a kerületi köz- művelődési rendelet, az 1991-ben elindult pozitív folyamatot megerősítette, törvényesítette. A XVII. kerület mindenkori önkormányzata - s ebbe a jelenlegi is beletartozik - mindig támogatta a közművelődést, fontosnak tartotta az emberek kultúrálódását. 1991-ben fogalmazták meg az alapkoncepciót: lehetőség szerint minden településnek legyen közösségi-művelődési intézménye. Ekkor lett önálló a Rákoskerti Művelődési Klub és a Rákosligeti Közösségi Ház - ma Csekovszky Árpád Művelődési Ház. Ezután a kerületi köz- művelődés gyors fejlődésnek indult. Civil szervezetek, klubok, körök, alakultak, régi hagyományok elevenedtek fel és új hagyományok születtek. Minden kezdeményezés, rendezvény mögött ott áll egy-egy közösségi, vagy művelődési ház. Nélkülük nem lehetnének kiállítások, színi előadások, személyiségfejlesztő foglalkozások, művészeti csoportok, gyermek rendezvények, népünnepélyek. A pozitív folyamat újabb eredménye volt 1998-ban a Rákoscsabai Közösségi Ház és a Rákoshegyi Közösségi Ház beindítása. Ezzel a közművelődési ellátás legtöbb fehér foltja megszűnt. Ugyanakkor az önkormányzat jelentős pénzügyi terhet vállalt magára az intézmények fenntartásával, működtetésével. 2. - A rendeletben megfogalmazott elvek, finanszírozási lehetőségek megfelelnek a mai igényeknek. Talán a kis intézmények igényelnek nagyobb pénzügyi odafigyelést, mert kevés a bevételt termelő lehetőségük. 3. - A továbblépés: a még meglevő hiányok felszámolása - például a XVII. kerület északi régióját (Rákosliget, Rákoscsaba Újtelep, Régi Akadémiatelep) ellátó mozi és fiók könyvtár létrehozása, a Rákoscsabái- és a Rákoshegyi Közösségi Ház minimális műszaki feltételeinek megteremtése, valamint a már régebben működő művelődési házak folyamatos állagmegóvása, karbantartása. 4. - A Csekovszky Árpád Művelődési Ház háttérintézménye kb. 15-20 önszerveződő közösségnek: polgári körnek, alapítványnak, egyletnek, klubnak, körnek. (Folytatjuk!) Vetélkedő volt a jeles március tiszteletére A Rákoscsabai Közösségi Ház a Pedagógiai Kollégium Történelem munkaközösségével közösen 1848/49. 150. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdetett. A versenyt 1999. március 12-én délután rendezték meg a Csigaházban. A verseny zsűrijében helyet foglalt Gyöngyössy Márton önkormányzati képviselő, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke és Szántó Lajos, a Magyar Királyi Testőrség Hagyományőrző Egyesületének vezetője is. A verseny eredménye: I. Diadal u.: Magyar Ifjak: Vágány Balázs, Sirám Getgely, Tóth Gergely 50 pont, II. Zrínyi M.: Szabadságharcosok: Szanyi Ádám, Téglási Csaba, Vághi Miklós 49 pont, III. Zrínyi M.: 48 Csillagai: Sörös Csaba, Szaniszló Adrienn, Vida Zsuzsa 48 pont, IV. Zrínyi M.: Közbátorsági Bizottmány: Bálint Brigitta, Nagy Diána, Kovács József Viktor 46 pont, V. Zrínyi M.: Szabadságharc: Koós Marietta, Ujj Orsolya, Hlavács Adrienn 45 pont, VI. Zrínyi M.: Márciusi Ifjak: Oláh Kitti, Csicsely Eszter, Rácz Anita 43 pont. A verseny díjait március 12-én este, az 1838/49- es szabadságharc tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján vehették át a győztes általános iskolások. Megjelent a Szószóró A kerületben élő Putnoki A. Dávid újságírónak a közelmúltban jelent meg Szószóró című beszédjavító könyve, mely segédtankönyvként is megállja a helyét. A Szószóró gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlott olvasmány. A könyv a Dinasztia Kiadó gondozásában készült. Kapható a könyvesboltokban. A költészet napján Vaseszű Mihók - álombéli utazás prózában és versben sok zenével a Dózsa Művelődési Házban április 11-én, 15 órakor.
