Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. július-augusztus / 7. szám
IS KÖZÉLET Itt a nyár - építkezők nosza! Fészekrakás helyben Budapest lakossága folyamatosan fogy, olvassuk, halljuk nap mint nap. Ennek okai lehetnek a munkahelykeresés, megélhetés nehézségei, vagy a lakáshiány. A lakásállomány gyarapodása a ’90-es években a felére csökkent. Csupán néhány kerület mondhatja el magáról azt, hogy náluk a lakásszám növekedése együtt jár a népességszám, ha nem is nagy, de mérsékelt növekedésével. Szerencsére ezek közé a települések közé tartozik a XVII. kerület is. Az itt lakók száma már megközelíti a 80 ezret. S ne feledjük, még mindig vannak olyan szabad területek, ahová a közeljövőben lakások épülhetnek. A megfelelő lakásgazdálkodásra, otthonteremtésre, fészekrakásra helyben nagy szükség és igény van. Összeállításunkban igyekszünk megismertetni olvasóinkkal az építési előírások változásait, a kerületi lehetőségek tárházát. .MtWtM.. OTHERS! PORO -’•* POttO ' ([ !«* 1998 elején jelentősen módosult az építési töivény, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. A paragrafusok kedvező változása mellett az új hatósági szabályozás az ügyek elhúzódását eredményezte, hiszen amíg korábban egy építési engedély beszerzése közel 30 napot vett igénybe, addig jelenleg 60 napon belül kell meghozni a határozatot. Az épített környezet alapelvei Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel összefüggő feladatokról, Melyek a közeljövőben beépítésre váró telkek a XVII. kerületben?- Szigetcsép utca keleti oldala a Nagyszentmiklós u. - Pesti út között- Strázsa-hegy- Pesti úti lakópark hatáskörökről és hatósági jogkörökről hozta 1997 nyarán az ún. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló töivényt. Az új építési törvény szabályozási területébe elsősorban az épített környezet alakítása és védelme tartozik. A korábbi „igazgatási jellegű” szabályozástól eltérően döntő változást jelent, hogy a törvénybe rendezőelvként bekerült az épített környezet fogalma, s történelmileg először kötődik össze a környezet és az építés ügye. Fontos európai alapelvek is szerepelnek a paragrafusok között, így a közösségi és magántulajdon egyenjogú és egyforma védelme, illetve az állampolgárok joga az egészséges környezethez. Alapelv továbbá az épített környezet alakításában, védelmében és használatában résztvevők jogbiztonsága, az alapvető szabályozások törvényi megerősítése. A törvénnyel kapcsolatban az egyes településeknek helyi építési szabályzatot kell elfogadniuk a közeljövőben, hat éven belül, mely tartalmazza a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet. Az építészeti kultúra fejlesztése érdekében tervzsűri működtetését is meg kell majd határozni. Az új építési törvény kitér továbbá a kerületi elővásárlási jog, a kisajátítás, a helyi közút céljára történő lejegyzés, a településrendezési kötelezések, a korlátozási kártalanítás eljárási szabályaira. Kormányrendelet a követelményekről A korábbi Országos Építésügyi Szabályzatot (OÉSZ) felváltotta az 1997 decemberében megszületett korábbihoz képest eltérés van, amelyet szintén helyi szabályozással lehet megoldani. A KTM rendelet továbbá 1998-tól visszaállította az építésügyi bírságot az engedély nélküli építkezések szankcionálására. így az engedély nélkül építkezőt bírsággal kell sújtani, amely az építményérték 50%-a, engedély nélküli bontás esetén 20%, helyi védelem alatt álló épület esetén 70% is lehet. Például egy engedély nélkül felépített garázs bírsága 2 millió Ft-ra is rúghat tavaly óta, vagy egy 100 nm-es családi ház bírsága pedig kb. 26 mFt is lehet! Lakópark Keresztúron Megkezdődtek egy új lakónegyed területfejlesztési munkái a Pesti út-Köröstói utca-Balassagyarmat utca- Cséplő utca által határolt 33 hektáros területen. 210 építési telek lakónegyed jellegű parcellázására és 4,5 hektár intézményi terület kialakítására kerül sor. A telkeket egy befektetési rt. beépítési kötelezettséggel adja el. Az egész terület három beépítési ütemre tagolt, ennek megfelelően a közműbeépítéstől számítva egy, két, illetve három év alatt kell használatbavételi engedélyt szerezniük a tulajdonosoknak. A Pesti út mentén 4,5 hektáron terül majd el a szolgáltatószféra. Ott üzletközpont, bevásárlóközpont, gyorsétterem és bemutatóterem létesül az előzetes tervek szerint. Az ún. intézményi terület mögött lesznek a sorházak, összesen nyolcvan. Ezeket ikres kialakítású, s családi házas telkek követik. A legkisebb 1000 nm-es (kb. 275 n.öles), amelyre önálló ház épülhet. A családi házas telkek 5500,6000 és 6500 forintba kerülnek nm-enként, vagyis n.ölenként nem lesznek drágábbak 23.000 Ft-nál. A közművesítés és a teljes úthálózat a közvilágítással októberre készül el, a házak építését utána lehet kezdeni. A sorházak 80-150 nm-esek lesznek, a telekár 7000 Ft nm-enként. A lakások ára ún. emelt szintű, szerkezetkész állapotban nm-enként 69.500 Ft lesz. Az első nyolclakásos sorház építése az ősszel kezdődik és a jövő nyáron már költözhetnek a lakók. A terven két, viszonylag nagy méretű közterület is látható, amelyek funkcióit az önkormányzat határozza meg a későbbiek során. Szerződéskötéskor a telekár 40 százalékát kell kifizetni, a teljes vételár hat havi kamatmentes részletfizetéssel törleszthető. (Fonás: Ingatlan befektetés, június) kormányrendelet (OTÉK), amely az országos településrendezési és építési követelményekről szól. Az előzőhöz képest ez egy keretjogszabály, rendelkezései a helyi építésügyi szabályzatra utalnak vissza. Ezért létfontosságú a kerületek számára a már elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) szerint a helyi építési szabályzat megalkotása, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat. Amíg ez nem történik meg, egy átmeneti állapottal kell számolni, amely a korábbi évekhez képest szigorítást, más építési lehetőséget ad. Az építési hely fogalmának bevezetésével az OTEK szerint az épületek elhelyezésében a Szigorúbb eljárás az építési engedélyezésnél Az építéshatósági eljárások is jelentős változáson mentek át, 1998. január l-jétől több új rendelet jelent meg e témában. A legfontosabb változások: minden építési engedély kérelemhez mellékelni kell az ingatlan tulajdoni lapját. Ha lakáson belül történik az átalakítás, csak a saját lakásra vonatkozó tulajdoni lapot kell megkérni (albetét), és a szomszédokét az építés hatóság kéri meg. Ha lakáson kívül is végeznek építési munkát, úgy a saját lakás tulajdoni lapján kívül a társasház egy darab tulajdoni lapján kívül a társasház egy da-
