Hírhozó, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. július / 7. szám
(városháza tája) (folytatás a 3. oldalról) Dr. Nagy István jegyző válaszában kifejtette, hogy a választási törvény értelmében, saját hatáskörében kellett döntenie a 25. számú Országgyűlési egyéni választókerület szavazóköreinek, szavazóhelyiségeinek kialakításáról. E döntése előtt egyeztetéseket folytatott a jelöltet állítani kívánó pártok vezetőivel, illetve az általuk megbízott személyekkel. A jegyző szerint szűkös központi költségvetési keretek miatt kellett a szavazóhelyiségek számát csökkenteni. Ezt az is indokolta, hogy gördülékenyebbé kellett tenni a technikai lebonyolítást, így fel kellett mérnünk az intézmények technikai felszereltségét. E feladatok zökkenő- mentesen akkor hajthatók végre, ha a szavazóhelyiségek kialakítására olyan intézményeket veszek igénybe, amelyekben a pénteki és szombati napokon nincsenek programok, rendezvények, nem folyik munka. Erre való tekintettel tolódott el a hangsúly az oktatási intézmények irányába. Az Edző téri szavazóhelyiségek miért szűntek meg? Ennek oka a fentiekből levezethető. Nagy gondot okozott a Szavazatszámláló Bizottsági tagok toborzása is. Nagy István a szavazóhelyiségek pontos címlistáját a tárgyalások első fordulójában a pártok rendelkezésére bocsátotta. Egy észrevétel érkezett a Rezgő úti óvoda esetében, ezen észrevétel következtében a szavazóhelyiségeket az intézményben kialakították. Mivel a 43-44-es szavazókörök Edző téri szavazóhelyiségei megszűntetésével kapcsolatos jelzés nem érkezett, az interpelláció kapcsán áttekintette a rendelkezésre álló adatokat, s megállapította, hogy a választások részvételi arányát számottevően nem befolyásolta e körzetekben a szavazóhelyiségek megszűntetése. A képviselő úr interpellációjában kitért arra, hogy számíthat-e rá a 43-44- es szavazókörök érintett választópolgári közössége, hogy az önkormányzati választások során ismét az Edző utcában szavazhat. Kérdésére abban az esetben tud érdemi választ adni - mondta a jegyző - ha az önkormányzati választások kiírása előtt a testület döntést hoz az alábbi kérdésben: Az önkormányzat képviselő-testülete a költségvetési rendelet megalkotása során hagyta jóvá intézményei költségvetését. Ebben nem tett különbséget az intézmények között a tekintetben, hogy igénybe kívánják- e venni az intézményt az alapfeladatain túl más egyéb feladatok - választási feladatok - ellátására vagy sem. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a költségvetési támogatás nem növekszik azon intézmények esetében sem, ahol az intézményben szavazóhelyiségeket kell kialakítani. Itt elsősorban nem a dologi kiadásokról van szó, hanem a bérjellegű kiadásokról. A választással kapcsolatos feladatok ellátásához ugyanis igénybe kell venni a közalkalmazottakat, elsősorban a technikai munkatársakat. Méltányos lenne, ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet módosításával e kérdést szabályozná - természetesen az ésszerűség határain belül. Ezzel ösztönözhetnék szerény anyagiakkal is a választási munkában résztvevő intézményvezetőket és munkatársaikat. Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy anyagi támogatással vagy legalábbis költségvetési rendeletmódosítással e problémákat megoldja, úgy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, az igények figyelembevételével alakítható ki a szavazóhelyiségek az önkormányzati választásokra. A szavazóhelyiségek kialakításánál, amennyiben azok nem oktatási intézményben helyezkednek el, a vezetőknek gondoskodni kell arról, hogy a szavazást megelőző napon rendezvényekre ne kerülhessen sor pl. színházi előadás, bál, stb. Pályázat helyiségbérlet megszerzésére Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzatának Polgármestere pályázatot hirdet önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek elnyerésére. A pályázaton részt vehetnek, akik a gyakorolni kívánt tevékenységhez megfelelő jogosítvánnyal vagy legalább a hatósági engedély megadását kilátásba helyező nyilatkozattal rendelkeznek. A részvételre való jogosultságot a helyiségbérlet elnyerésére folytatott licit alkalmával igazolni kell. A pályázatra meghirdetett helyiségek határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre bérelhetők. A pályázatokat Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján lehet leadni 1998. július 7-én 8,00 órától - 1998. július 21-én 16,00 óráig. Az írásban benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:- a pályázó nevét, lakcímét, tevékenységének megjelölését és a helyiség tervezett felhasználásának megjelölését. A helyiségbérietek elnyerése növekvő bérleti díjra történő licitálással történik. A licit időpontja és bővebb információ a Polgármesteri Hivatal főbejáratánál, valamint az Ügyfélszolgálati Irodán elhelyezett hirdetőtáblán található. Személyes felvilágosítás a Lakásügyi Csoportnál kérhető. Pályázható helyiségek: 1. ) Budapest, XVII., Egészségház u. 3., 207. ajtószám alapterülete: 18 nm, felszereltsége: villany, bérelhető: iroda céljára, alapbérleti díj: 12.000.- Ft/nm/év + áfa, pályázati díj: 22.500.- Ft/ (áfával). 2. ) Budapest, XVII., Pesti út 29. (Pincehelyiség) alapterülete: 25 nm, felszereltsége: villany, bérelhető: raktár céljára, alapbérleti díj: 2.000.- Ft/nm/év + áfa, pályázati díj: 5.208.- Ft/ (áfával). Budapest, 1998. június 26. Kátai Péter polgármester- Először is pontosan meghatároztuk céljainkat és cselekvési tervünket. - meséli Marton Rudolf -, azután végigjártam a lehetséges partnereket (önkormányzat, kerületi kapitányság, polgárőrség budapesti szövetsége), hiszen mi - ez idő szerint 30 egynéhány rákosmenti férfi - a kerület közbiztonságának szolgálatára szövetkeztünk. Fő feladatunk - a későbbiek során 50-80 főre tervezett - jelenlétünkkel erősíteni a bűnmegelőzést. Folyamatosan járőrözünk köz- és magánterületen egyaránt, létesítményeket éppúgy figyetünk-ellenőrzünk, mint gépkocsikat. Egyelőre saját gépjárművel, saját számlánkra. Miért? Mert ugyan az önkormányzati képviselő-testület Marschalkó Tamásné vezette költségvetési és a Lengyel Zsolt által irányított pénzügyi, valamint a vagyongazdálkodási bizottság (élén Kiss Lajossal) egyetért)ett) az anyagi támogatásunkkal, ám ebből még nincs kézzelfogható pénzügyi segítség. Kapunk ugyan egy hivatali helyiséget az Újlak utcai lakótelep aljában, de a Kis utca 3. sz. alatti épület alapos rendbehozatalra szorul. Egyelőre még telefonunk sincs. Már több százezer forintot költöttünk a "székhelyünkre". Am a pénzünk elfogyott... Vitathatatlan: polgárőreink több támogatással többre jutnának. Rajtuk nem múlik... "Megvallom, miközben más kerületekben komoly összegekkel támogatják a polgárőröket, mi elbizonytalanodunk - mondja Marton Rudolf s kérdőn tekint reám: - Kellünk mi egyáltalán? Érdemes kitartanunk, érdemes folytatnunk?..."- tam POLGÁRŐREINKEN NEM MÚLIK... Több támogatással többre jutnának! Éveken át három polgáró'rcsoportot is magunkénak tudhattunk - papíron. A névleges létezés okán nyilvánvalóvá vált: a tarthatatlanná vált helyzeten változtatni kell. Ezt felismervén, tavaly júniusban néhányan összefogtak, s - bár a régi elnökkel az élükön - külön útra tértek. Csakhogy emiatt támogatás sem járt. Ezért ez év márciusában új közgyűlést hívtak össze. Az elnökség lemondott, s azon nyomban újat választott. Az (általános ügyekkel foglalkozó, stratégiai iránytartásért felelős) elnök Marton Rudolf, a (szolgálat szervezésében profi) helyettese pedig Vízkeleti Ádám lett. 4
