Hírhozó, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. február / 2. szám
SZAVA-BORSA J Számomra az 1998-as év a nyolcadik önkorul á n y z a t i ’’munkaév” kezdetét, a második önkormányzati ciklus utolsó, - egyben az időszak számvetési évét jelenti. Az önkormányzat első négy évében a Környezetvédelmi,- valamint a Művelődési és Tájékoztatási Bizottságban tevékenykedtem. E két területet tudatosan választottam. Kezdeményezője voltam a bezárt rákoskerti művelődési klub megnyitásának, a helyi rádió, tévéfrekvencia igénylésének, az Erdős Renée-ház jelenlegi profilja kialakításának, az önszerveződő körök, egyesületek támogatására pályázati alap létesítésének, a Hírhozó, valamint a Rákoskerti Szépítő Egylet gondozásában a Kerti Levél alapításának. A környezet- védelmi bizottság keretében sikerült a ’’haldokló” Merzse-mocsárra felhívni az érintettek figyelmét, melynek következményeként mesterséges vízutánpótlással jelenleg is töltik a területet. A helyi mezőgazdasági rt. megállapodás alapján megszüntetve a nagyüzemi állattartást, a mocsár térségéből kivonta a hígtrágyát és a bűzhatást megszüntette. Ez tette lehetővé a strázsa-hégyi előközművesített terület eladását és beépítését is. Sikerült az EVM vezetőivel megállapodni, melynek keretében környezetkímélőbb technológiákra tértek át, néhány veszélyeztető technológiát pedig megszüntettek. Ebben az időszakban kezdődött hígtrágya-tavak néven elhíresült környezetkárosítással szembeni fellépés, ami jelenleg a végső szakaszában van. Ebben az önkormányzati időszakban környezetvédelmi tanácsnoksággal, egyben a környezetvédelmi, városfejlesztési és műszaki bizottság vezetésével bízott meg a testület. 1990-ben kerületünk lakott területeinek csupán 17%-a volt csatornázva. A csatornázási kényszer komoly erőfeszítés. Jelenleg a kerületi csatornázottság mértéke meghaladja a 60%-ot. A maradék területek csatornázási feltétele a Pesti úti főgyűjtő párhuzamos ágának, illetve a Zrínyi utcai gerinchálózatnak a kiépítése. Sikeres koordináció és külső pénzforrások bevonásíP'mindkét feltétel ezévi megvalósulását teszi lehetővé. Ezt követően kerülhet sor Rákoskert és Rákoshegy területének becsatomázására. Ha az első önkormányzati ciklus sikertörténete az EPT rendhagyó létrehozása, úgy a második ciklusban sikerként minden bizonnyal, a kerületünk fejleszthetőségének - közmű oldali - feltételeinek kimunkálását, illetve megteremtését említhetjük. Rákoskertről szólva elmondhatom, hogy a választási ígéreteimet jelentősen sikerült teljesíteni. Elkészült és mindany- nyiuk örömére működik az új orvosi rendelő, közös fedél alatt az önálló patikával. A csapadékvíz-elvezetése és annak helyi szikkasztása a terület kritikus pontjain többségében megoldottak, bár van még tennivaló. A földutak kátyúinak feltöltése, kiegyenlítése tervszerű és folyamatos. Teljesült a rákoskerti lakók régi kérése a két sarki buszmegálló áthelyezésével. Új járdaszakaszok és kőzúzalékkal stabilizált útburkolatok készülnek lakossági hozzájárulásokkal. Természetesen a folytatás joggal várható... Ami pedig a környezetünkkel kapcsolatos vágyaimat illeti, gondozott - parlagfűmentes - zöldfelületekkel, kiépített, tiszta közterületekkel és legalább a főutak menti fasorokkal már-már visszanyerném félig elvesztett illúzióimat... Bukta Mihály A PARLAGTERÜLETEK HASZNOSÍTÁSÁRÓL Egyelőre még maga a téma (par- lagterü-letek hasznosítása) is parlagon hever. Jóllehet, jelentősége jóval nagyobb, mint más kerületekben, hiszen Rákosmente a főváros földrajzilag legnagyobb kiterjedésű és a legkevésbé beépített kerülete. így még inkább érthető, ha a szakembert, Szita András agrárszaktanácsadót szerfölött foglalkoztatja a parlagterületek hasznosítása.- A parlag, a meg nem művelt mezőgazdasági terület hátrányainak, károkozásának okai számosak. Hogyan foglalná össze ezeket?- Mindenekelőtt a megműveletlen föld munkalehetőségektől üti el az itt élőket, és jövedelemkiesést okoz. Ugyanakkor a parlagon dúsan tenyésznek a kártevők (rovarok, rágcsálók (és a kórokozok) baktériumok, gombák, gyomok, például az ezerszer elátkozott parlagfű).- Mekkora volt a parlagföldek aránya 1990-ig? Mi okozta a területek szaporodását?- Az említett fordulópontig elméletileg nem voltak parlagterületek, persze a valóságban 2- 5 százalékot tett ki arányuk a termőterülethez képest, mert a nagyüzemek 100 százalékos művelést jelentettek, de ez elenyészőnek mondható. Az elszaporodás okai: a kellően át nem gondolt privatizáció, a föld elaprózódása, a keleti piacok elveszítése, a spekulációs földszerzés s a szakmai hozzá nem értés, az érdektelenség.- Miként lehet visszaszorítani a - mondhatni járványszerűen elterjedt - parlagterületeket?- A visszaszorítás, illetve megszüntetés hosszadalmas és keserves, de nem lehetetlen s főképp nem haszontalan folyamat. Először arról kell dönteni, hogy központi és helyi forrásokból mennyit vagyunk hajlandók áldozni a hasznosításra. Komolyan el kell gondolkodni a szociális földhasználatról is és hogy a biotermelést vagy az újabb technológiákat alkalmazzuk-e. Bármely esetben a külhoni és a belföldi értékesítés lehetőségeit ki kell aknáznunk, egyszersmind megoldva a belpiac védelmét. Megfelelő méretű és technikai színvonalú géppark meghonosítását kell előnyben részesítenünk. És: számításba kell vennünk az esetleges ugaroltatást is.- Szűkítvén a kört, milyen elképzeléseket vázolt magában a XVII. kerületi parlagterületek hasznosítását illetően?- Például már fölvettem a kapcsolatot az olyan kisebb méretű traktorokkal rendelkező - vállalkozókkal, akik hajlandók a kisebb, elaprózódott területek művelésére. Az érvényes földtörvény szerint művelési kötelezettség áll fenn - ezt érvényesíteni kell. A mulasztásokat pedig szankcionálni. Továbbá: elő kell segíteni a földkoncentrációt- természetes személy esetén tulajdonlással és bérlettel, társaság esetében pedig bérbevétel útján. Nem egy-két éves programról van szó, de az ezredfordulóra már tíz százalék alá szoríthatjuk a parlagterületeket. y y FÖLDMÉRÉS TELEKHATÁR-RENDEZÉS igazságügyi szakértés, értékbecslés METRUM Kkt. 1173 Budapest, Szürkebegy u. 67. T./Fax: 256-6366 8