Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. május / 5. szám

VAROSHAZA TAJA 2> Útépítés-olcsón! Az önkormányzat által elkülönített képviselői tar­talékkeret nem jelenik meg a költségvetésben, ám - csekély összege ellenére - annál inkább érződik jóté­kony hatása a képviselők egyéni választókörzetében. Legőbb tétel a csatorna- és útépítés Varga Lászlóné (7. vk.) képviselői keretében. Ez tökéletes összhangban van az ön- kormányzat egészével is, "mindössze” annyi az akadály, hogy az önkormányzatnak nincs annyi pénze, amennyivel gazdálkodni, kerületi fejlesztési érdekeket szolgálni szeretne, ellenben az útépítés módfelett drága mulatság.- Minden igyekezetemmel azon vagyok én is, hogy a választási ígéreteket a lehető legteljesebben valóra váltsam - monop Varga Lászlóné. - Maximálisan támogatok min­den a közművesítést előmozdító kommunális akciót. Jó példa erre a Kistanya utcai útépítés, ami sokak gondján fog enyhíteni, amint átadják az útszakaszt ren­deltetésének. Dehát az is 4 millió ...! Mivel pénz nemigen jut a sártengert "fakasztó", tengelytörő utak eltüntetésére, furton- fúrt azt néztem, mások miként teremtenek elő valamennyi pénzt. így tűnt fel útjaim során egy gyáli vállalkozó, bizonyos Kurucz Árpád. Ugyan nem aszfaltot épít, de mégis szilárd burkolatot készít. Árban és minőségben épp az aszfalt és az ún. murvás (tömörített zúzott köves) útfajta közé esik a gyáli eljárás ára, ezért javasoltam másoknak a Kurucz-féle eljárást. Május 15-ig írtak ki pályázatokat az útépítésekre, de mielőtt arra pályáznának az útépítőközösségek, jó lenne meggyőződniük a Szárny utcában arról, hogy a gyáli módszerrel többre jutnak. Ott 80 métert épített a mester, én pedig támogatom a keretemből. Ezzel az úgymond szórásos útépítő-eljárással a javításra szoruló utakat is rendbehozhatnók. A képviselői kerete többi (úgy 20) százalékát Varga Lászlóné óvoda, bölcsőde, két isk­ola, nagycsaládosokra, a szociális célú Kaszap István alapítványra, - a szociális iroda közreműködésével - idősek ajándékozásárakölti. A jószerével teljesen családiházas körzettől elüt az egyetlen paneles lakótelepi város­rész, ahol a gyerekek már felnőttek, újak nemigen boldogítják a családokat, a panel­tornyok tövében álló játszóteret senki sem használja eredeti funkciójában. Annál több a gond vele, mivel ifjoncok köznyugalmat zavaró akcióinak szintere. Ezért sokan fölvetet­ték: szüntessék meg a játszóteret, legyen helyette park. Most erre is figyel a képviselőasszony. Székely Szilveszter Közösségekben, közösségekért A kerület, Illetve azon belül a 4. számú egyéni választókörzet városiasodásban el­maradott részelnek felszámolását, felzárkóztatását tekinti fő feladatának Quitt András önkormányzati képviselő. Minde­mellett legalább ilyen fontosnak tartja a ter­mészeti környezet védelmét és a helyi hagyományok ápolását.- Környezetvédelmi, városfejlesztési és műszaki bizottságban a Merzse-mocsár, a forrásvidékek, a Rákospatak megőrzésére törekszem a közlekedési-, lég- és talajszen­nyezés csökkentését szeretném elérni. Úgy vélem, a közművesítésben ta­pasztalható elmaradások felszámolásából nekem is ki kell vennem a részem. A lehetőségek szűkre szabottak, de tágíthatok azzal, ha gazdaságosan használjuk ki. Ezt az elvet igyekszem érvényesíteni az egészségügyi és sportbizottságban is. A gazdasági háttér elveszítése kerületünkben is "padlóra küldte" a spod ügyét, ezért kezdeményeztem az új helyzethez igazodó helyi sportkoncep­ció kidolgozását. Munka- és üzemszervezési tapasztalataimat és a ma­gyar nyelv szeretetét-ismeretét a hivatali (önkormányzati) munkában hasznosítom. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola és Gimnázium is­kolaszékében, a Vigyázó Ferenc Társaságban, a Rákoskeresztúri Polgári Körben szintén közreműködöm, pártolom a kulturális rendezvényeket. Quitt András közéleti funkcióinak felsorolása korántsem teljes, de fémjelzi azt, hogy nem csupán pénzzel támogathatóak a kis közösségek, a kezdeményezések. Egyébként a 4. sz. vk. képviselője keretpénzének egyharmadát a játszóterek építésére-szépítésére, lakó-pihenőövezeti fej­lesztésekre, óvodák, iskolák eszközellátására, idősek napközi otthonainak segítésében, kirándulások szervezésében vagy ünnepek emlékezetessé tételében megnyilvánuló segítésére fordítja. Ez ügyekben támogatja a vál­sághelyzetben lévőket, nagycsaládosokat és a sportot. Ha fogadóóráján - minden hónap első keddjén 17-18 óra között - nem is adják egymásnak a kilincset a választók, de megtalálják azon kívül is.- székely ­Felszámolják az ÖNÉRTet Bővülő szerepkör a Lakás 17-nél IMidőn az önkormányzati képviselő-testület úgy döntött, hogy - a közbeszerzési törvény életbe léptetése után - bizonyos feladatokat átad az ÖNÉRT-nek, kiderült: az önkormányzat tulajdonában lévő cég oly mértékű veszteségeket hal­mozott fel, hogy azokat képtelenség volt leírni vagy más módon rendezni. Erre a testület - március 13-án megtartott rendkívüli ülésén - rendeletet hozott arról, hogy a szóban forgó szolgáltatások végzését átruházza a szintén egyszemélyi tulajdonban lévő Lakás 17 Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft-re. A döntés arra is kiterjedt, hogy az ÖNÉRT az önkormányzat által meghatározott közszol­gáltatásokban minél jobban szorosabban működjék együtt az Egyesített Szol­gálattal, minél több közhasznú munkást foglalkoztasson. És: a veszteségekre való tekintettel műszaki berendezéseit, gépeit, felszereléseit értékesítse a Lakás 17-nek, A Lakás 17 nem csupán a berendezéseket, hanem az ÖNÉRT-alkalmazottak javarészét is átvette az egykori áthelyezés - munkajogi, anyagi következmények­kel nem járó - feltételeivel. 33 ember (mélyépítők, karbantartók, ad­minisztrátorok) dolgozhatott tovább. A helyi rendelet gyakorlati valóra váltásának napja március 18-a volt. Miután új helyzet állt elő, a Lakás 17 részére alapítóokirat és vállalkozás-megbízási szer­ződés megszerkesztése vált szükségessé. Ennek jegyében elkészültek az ira­tok, a Lakás 17 a már meglévő feladatköréhez megkapta az önkormányzati közutak és közterületek kezelését (kátyúzást, vízelvezetőárkok építését, fenntartását stb.), a mélyépítési területek élet- és balesetveszélyeinek el­hárítását, valamint a részben önállóan gazdálkodó oktatási, nevelési, sport, szo­ciális és egészségügyi intézmények épületeinek hibaelhárítását és karbantartását is. A vállalkozás-megbízási szerződésben tisztázott az eljárás­rend, a finanszírozás és az elszámolás a Lakás 17, illetve az önkormányzat között. Ez a cégfelállás él ez év június 30-ig. Mindez nem kevés terhet ró a Lakás 17-re. A "boldog emlékezetű" IKV romjain alakult meg a cég 1991-ben, két év múltán elkezdett normálisan működni, ami többek között azzal járt, hogy teljesen újra kellett gombolni a kabátot. A stabilan beállt cégnél most újfent át kell gondolni mindent, hogy a jócskán átrajzolódott helyzethez zökkenőmentesen igazodjék a vállalkozás.- tété ­Ipar(kodjunk) területre! Hasznosítás és környezetóvás (folytatás az 1. oldalról) Bukta Mihály, a környezetvédelmi bizottság elnöke arra ösztönözte a képviselő- testületet, hogy a hasznosításban érvényesítse a beépítettség, a környezeti hatások és a városképi megjelenés hármas követelményét, mielőtt igent bólin­tana. Csak 25 százalék lenne ildomos. A Rákosmezeje Rt. tulajdonában lévő terület ipari átsorolásáról a jogelőd testület döntött. Sem a bizottságunk, sem a fővárosi bizottság nem javasolja a terület 40 százalékos beépítését. Szeretnénk megismerni a majdani (esetleges) telepítés technológiáját is, hogy valóban környezetbarát-e. Edelényi-Szabó Ákos alpolgármester elmondta: pontos technológiai leírást még nem kaptunk, de feltehetően a tervezett építőipari tevékenység nem lépi túl a megszabott környezetvédelmi határokat. Az irányadó szabvány szerint akár 45 százalék is lehet a beépítettség, ismervén az ipartelepi gyakorlatot. Az alpolgár­mester 35 százalékot indítványozott. Kompromisszum gyanánt Barna Andor alpolgármester a 35 százalék figyelembe vételét azért is javasolta, hogy ezzel se gátolják a szóban forgó terület hasznosítását. Ez utóbbi mondatra figyelvén föl a hosszúra nyúlt vita közepette Dombóvári Csaba csöndesen megjegyezte: - Az alpolgármester észrevétele tartalmi (!) jellegű volt... Aligha javasolhatjuk különben a jelenlegi formában a hasznosítást, mivel komoly bevételünk pedig nem származik ebből az ügyletből.- Befektető pedig kell! - horgadt föl dr. Póka Géza. - Ha sem ipart, sem mezőgazdaságot, sem fejlesztést nem akarunk - akkor miből lesz bevételünk, miből fog megélni a kerület? Valamilyen módon mégiscsak magunknak kéne gondoskodni magunkról, s erre csak a munkalehetőség megteremtésében látom a legüdvözítőbb esélyt. Marschalkó Tamásné: - Már három év telt el s nem történt előbbrelépés. Ha csökkentjük a beépítettséget, félő, hogy a befektető visszalép. A legközelebbi lakótelep úgy három km-re van ettől a helytől, nemigen érezné meg egy környezetkímélő gyártásmód közelségét. A főváros koordinál, készüljön környezetvédelmi hatástanulmány, mivel előre nem tudni, pontosan milyen is az a technológia. A százalékokat a megfelelő szakhatóság szabályozza. Az a rész egyébként mindig ipari terület volt. Most kb. 240 munkahelyet teremtene. O. Lánszky Margit 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom